1962. február 20-án John Glenn történelmet írt, amikor első amerikaiként megkerülte a Földet. A Friendship 7 űrkapszula fedélzetén háromszor kerülte meg bolygónkat, egy küldetés, amely nemcsak az Egyesült Államok űrprogramját lendítette előre, hanem az egész világot lenyűgözte. Hogyan zajlott a repülés, és milyen technológia tette lehetővé ezt a mérföldkövet?

Az első amerikai Föld körüli repülés

1962 februárjában az Egyesült Államok még mindig versenyben állt a Szovjetunióval az űrversenyben. Az 1957-es szputnyikindítás és Jurij Gagarin 1961-es első emberes űrrepülése után hatalmas nyomás nehezedett a NASA-ra, hogy bizonyítsa Amerika űrbéli képességeit. John Glenn a Mercury-program keretében indult el a világűrbe, a Friendship 7 kapszulában, amelyet egy Atlas hordozórakéta emelt a magasba. A küldetés során háromszor kerülte meg a Földet mindössze négy óra és ötvenöt perc alatt. A repülés sikeréhez nélkülözhetetlen volt a korszak egyik legmodernebb számítógépe, az IBM 7030 Stretch szuperszámítógép, amely segített az űrhajó pályájának kiszámításában. Ez a számítógép akkoriban az egyik leggyorsabb és legfejlettebb volt a világon, és kritikus szerepet játszott a küldetés biztonságos lebonyolításában.

Glenn űrrepülése nem volt zökkenőmentes. A küldetés során hiba történt a hőpajzs érzékelőjével, ami miatt a NASA attól tartott, hogy az visszatéréskor nem fogja megvédeni az űrhajóst a légköri súrlódás hatásaitól. Végül kiderült, hogy a jelzés téves volt, és Glenn sikeresen visszatért a Földre, óriási diadalt aratva. John Glenn repülése hatalmas motivációt adott az amerikai űrprogramnak, és hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok folytassa küldetéseit az Apollo-programmal, amely végül az első Holdra szálláshoz vezetett. Glenn neve örökre beíródott az űrhajózás történetébe, és inspirációt jelentett az elkövetkező generációk számára.