A táblázatkezelő programok forradalmi változást hoztak a számítástechnika és az üzleti világ számára. Az első ilyen szoftver, a VisiCalc (Visual Calculator), 1979-ben jelent meg az Apple II számítógépre, és hamar népszerű lett a vállalatok körében. Ez volt az első olyan alkalmazás, amely bemutatta a számítógépes táblázatkezelés előnyeit, például az adatok automatikus frissítését és számítások gyors elvégzését. A VisiCalc azonban nem volt levédve szabadalommal, így más fejlesztők – köztük a Lotus Development Corporation – szabadon továbbfejleszthették az ötletet.

1983-ban a Lotus 1-2-3 megjelent az IBM PC számára, és hamarosan az üzleti világ egyik legnépszerűbb szoftverévé vált. Az új program számos előnyt kínált a VisiCalchoz képest:

• Gyorsabb működés: Kihasználta az IBM PC teljesítményét, ami gyorsabb számításokat tett lehetővé.
• Több funkció: A táblázatkezelés mellett beépített grafikon- és adatbázis-kezelő funkciókkal is rendelkezett.
• Egyszerű kezelhetőség: Jobb felhasználói élményt kínált, amely hozzájárult a gyors elterjedéséhez.

Már az első év végére a Lotus 1-2-3 túlszárnyalta a VisiCalc eladási számait, és a következő években piacvezetővé vált. A VisiCalc fejlesztői nem tudtak versenyezni a Lotus gyors sikerével, így a szoftver eladásai visszaestek. 1985-ben a Lotus felvásárolta a VisiCalc összes eszközét, valamint alkalmazta annak egyik fő fejlesztőjét, Dan Bricklint tanácsadóként.

A Lotus 1-2-3 hosszú éveken át az üzleti világ egyik meghatározó szoftvere maradt, és megalapozta a modern táblázatkezelők fejlődését. Az 1990-es években azonban a Microsoft Excel átvette a vezető szerepet, amely végül teljesen kiszorította a Lotus 1-2-3-at a piacról. Bár ma már nem használják, a Lotus 1-2-3 egy korszakot határozott meg a számítástechnikában. Sikere rámutatott arra, hogy egy jól kidolgozott üzleti szoftver nemcsak a technológiai, hanem a gazdasági versenyben is meghatározó tényező lehet.