Richard Matthew Stallman (rms) 1984. január 5-én kezdett el dolgozni a GNU operációs rendszeren, amelyet ingyenes, UNIX-szerű rendszerként tervezett. A Linux kernellel kiegészítve a GNU/Linux napjaink legnépszerűbb ingyenes és nyílt forráskódú operációs rendszere. Stallman azt vallotta, hogy az embereknek szabadon módosíthatónak kell lenniük a használt szoftvereket, és ennek érdekében később megalapította a Free Software Foundation-t, valamint megírta a GNU GPL-t, amely a legelterjedtebb ingyenes szoftverlicenc.
Richard Stallman 1983-ban indította el a GNU („Gnu’s Not Unix”, azaz „A GNU nem Unix!”) projektet, célul tűzve ki egy teljesen szabad és nyílt forráskódú operációs rendszer megalkotását, amely mindenki számára elérhető és módosítható lenne. Az alapvető motivációja az volt, hogy a szoftverek ne legyenek birtokoltak, hanem az emberek szabadon használhassák és fejleszthessék őket. Ebben az időszakban az operációs rendszerek, köztük a UNIX, erőteljesen licencelt, kereskedelmi termékek voltak, amelyeket nem lehetett szabadon másolni, módosítani vagy terjeszteni.
A GNU projekt során Stallman és csapata különféle szoftverek fejlesztésébe kezdtek, kezdve egy szabad fordítóprogrammal, egy szabad szövegszerkesztővel, valamint a legfontosabb komponenssel, a szabad kernelrel. Azonban a projekt egy jelentős akadályba ütközött: a kernel (mag) kifejlesztésének hiánya. Ekkor jött képbe Linus Torvalds, aki 1991-ben létrehozta a Linux kernelt, amely tökéletesen illeszkedett a GNU rendszer többi összetevőjéhez, és így megszületett a GNU/Linux operációs rendszer.
Stallman nemcsak a GNU projektet irányította, hanem egy új jogi rendszert is kialakított a szabad szoftverek védelme érdekében. 1989-ben írta meg a GNU General Public License-t (GNU GPL), amely lehetővé tette, hogy a szoftverek szabadon terjeszthetők, módosíthatók legyenek, de minden módosított verziót szintén nyílt forráskódúként kell terjeszteni. Ez a licenc vált a legszélesebb körben használt ingyenes szoftverlicencé, és alapot adott a szabad szoftverek közösségi fejlődésének.
A GNU projekt és a hozzá kapcsolódó filozófia, amely az információk szabad hozzáférhetősége mellett a közösségi fejlesztést is előtérbe helyezte, jelentős hatással volt az egész technológiai iparágra. Stallman a szabad szoftverek és a digitális jogok védelmére szánt életműve során megalapította a Free Software Foundation-t (Szabad Szoftver Alapítvány), amely továbbra is az egyik legfontosabb szervezet a szabad szoftverek támogatásában és védelmében.
A szabad szoftver mozgalom alapjai
A GNU projekt megalapozta a szabad szoftver mozgalmat, amely az alábbi négy szabadságon alapul:
- A program futtatásának szabadsága (freedom 0) – A felhasználók bármilyen célra futtathatják a programot.
- A program tanulmányozásának és módosításának szabadsága (freedom 1) – A felhasználók hozzáférhetnek a forráskódhoz, hogy megérthessék a működését, és módosíthassák, hogy az jobban megfeleljen az igényeiknek.
- A program másolatainak terjesztésének szabadsága (freedom 2) – A felhasználók szabadon megoszthatják a program másolatait másokkal.
- A módosított változatok terjesztésének szabadsága (freedom 3) – A felhasználók megoszthatják a program módosított verzióit, így az egész közösség profitálhat a változtatásokból.
A GNU és a Linux kapcsolata
A GNU projekt az évek során számos olyan eszközt és szoftvert hozott létre, amelyek a szabad operációs rendszerek alapját képezik. Azonban a GNU projekt önálló kernel, a GNU Hurd befejezése előtt találkozott Linus Torvalds Linux kerneljével. A Linux kernel és a GNU programok együttműködése hozta létre azt a teljes operációs rendszert, amelyet ma általában Linux-ként ismernek, bár helyesen GNU/Linux-nak vagy GNU+Linux-nak kellene nevezni.
A GNU projekt és a szabad szoftver filozófiája nagy hatással volt a nyílt forráskódú szoftverek világára. A GNU által létrehozott eszközök és licencrendszerek, mint például a GNU General Public License (GPL), alapvetően befolyásolták a szoftverfejlesztési közösséget, és megalapozták a modern nyílt forráskódú operációs rendszereket, mint például a Linux alapú rendszereket.
Richard Stallman bejelentése forradalmi változást indított el a szoftveriparban, amely a felhasználói szabadságot és a közösségi fejlesztést helyezte előtérbe.
