19 évvel ezelőtt, 2004. november kilencedikén jelent meg a Firefox 1.0. A Mozilla minden idők egyik legnagyobb Open Source bajnoka. A történelem során egyedülálló szerepet játszott a szabad szoftverek népszerűsítésében, és nagyban hozzájárult a Linux sikeréhez is. Ennek kapcsán érdemes elolvasni a Firefox fordulatos megszületését és fejlődését bemutató cikket.

A 90-es években a Netscape Navigator volt a legnépszerűbb webböngésző, de hamar elvesztette vezető helyét a Microsoft Windows-hoz mellékelt Internet Explorerrel szemben. A Web gyorsan változott, az Explorer olyannyira domináns volt (2003-ban elérte a 95 százalékos piaci részesedést), hogy a legtöbb weboldal már nem törődött a más böngészőkkel vagy operációs rendszerekkel. A megszűnő kompatibilitással olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Microsoft de facto diktálta a webes szabványokat.

A Netscape akkoriban valami félelmetes dolgot tett. Kiadta a forráskódját a világnak. A Mozilla azért jött létre, hogy felhasználja ezt a kódot, és koordinálja egy új, nyílt forráskódú böngésző fejlesztését, amely végül a Firefox lett. Néhány évvel később a webet már nem egyetlen böngésző uralta. 2010-ben a Firefox a böngészők piacán felhasználói részarány 30%-át képviselte, az Internet Explorer felhasználói bázisa pedig 50%-ra csökkent.

A Firefox nem csak a webet mentette meg, hanem a szabad szoftver eszméjét is népszerűsítette a Windows, Mac vagy más tulajdonosi, szabadalmaztatott operációs rendszereket használó emberek millióinak. A 2000-es években a Linux terjesztések (disztribúció) a Firefoxot szállították, amelyet sok Windows-felhasználó már ismert és szeretett. Ez megkönnyítette az emberek számára a Linuxra való áttérést, és a terjesztések egyre inkább elterjedtebbé váltak.

„Vannak bajnokaink. Az úttörők és a korai felhasználók emlékeznek a kulcsprojektek és kulcsszemélyiségek fontosságára a Linux és a szabad szoftverek történetében. Emlékszem, hogy az egyetemen a Netscape-et használtam Unix terminálokon, még mielőtt otthon számítógépet kaptunk és arra Linuxot telepítettünk volna. Emlékszem, hogy a legjobb böngészővel rendelkeztem egy olyan időszakban, amikor még a hangkártya beállítása is kihívást jelentett a kedvenc operációs rendszerünkben, és nagyon kevés szoftveralkalmazás volt elérhető.”

Manapság ez még mindig így van. A Firefox még mindig a nyílt forráskód bajnoka, még mindig büszkén népszerűsíti a szabad szoftvereket a közösségünkön kívül is, és még mindig az egyik legjobb és legnyitottabb böngészőt gyártja, amely nemcsak számunkra, hanem több millió ember számára is elérhető, akik a Linuxra való áttérés előtt a saját operációs rendszereken élvezik.

A Mozilla drámaian izgalmas történelme

A Mosaictól a Netscape-ig

Az egész történet azonban jóval korábban kezdődött. A Firefox alapjait a Mozilla Application Suite adta, amely a Netscape Navigátor nyílt forráskódúvá tett böngészőjéből alakult ki. A Netscape ősét a Mosaic nevű webböngésző adta, amelyet Marc Andreessen írt Eric Binával közösen. Miközben Marc Andreessen Illinois állam egyetemén tanult, részmunkaidőben a National Center for Supercomputing Applications (NCSA) számára is végzett munkát, ahol Eric is dolgozott. Közös munkájuk gyümölcse lett a NCSA Mosaic, amellyel használhatóvá vált Tim Berners-Lee találmánya, a World Wide Web.

Előtérben a felhasználók

Az NCSA Mosaic volt az első felhasználóbarát böngésző, amellyel grafikus megjelenítéssel mindenki számára elérhetővé vált a Word Wide Web varázsa. Olyan kunsztokra volt képes a Mosaic, mint az oldalba ágyazott képmegjelenítés, a népszerű kortárs protokollok támogatása (FTP, NNTP és gopher), Windowson elérhető verzió, valamint a könnyű használat és telepíthetőség.

A legelső böngésző a Web megalkotójának, Tim Berners-Lee-nek a nevéhez fűződik. Az 1991-ben megjelent böngészőt pedig úgy hívták: WorldWideWeb. Ez a böngésző később Nexus névre lett átkeresztelve.

1992-ben és 1993-ban számos – napjainkban már teljesen ismeretlen – böngésző jelent meg. Az 1992-es évjáratból például a Line Mode Browser, a ViolaWWW, az Erwise, a MidasWWW és a MacWWW/Samba böngészőket lehetne megemlíteni, míg egy évvel későbbről a Cello, az Arena, a Lynx, és a tkWWW lehetnek ismertebbek. Ezek közül a GPL-licencű Lynx még ma is elérhető a linuxos tárolókból, de rendelkezik windowsos porttal is.

A Web első generációját Tim Berners-Lee indította el a Uniform Resource Locator (URL), a Hypertext Transfer Protocol (HTTP), és a HTML szabványok megalkotásával és a prototípusok UNIX-alapú rendszerekhez történő elkészítésével. Pár ember úgy vélte, hogy a Web jobb lehet mint a Gopher.

A második generációt Marc Andreessen és Eric Bina készítette NCSA Mosaic böngésző jelentette. Néhány millió ember úgy gondolta, a Web jobb lehet mint a szex.

A harmadik generációt Andreessen és Bina indította el azzal, hogy elhagyták az NCSA-,t és megalakították a Netscape-et.

(Bob Metcalfe, InfoWorld, 1995. augusztus 21., 17. évfolyam, 34. szám)

Saját céggel az internetért

Miután Andreessen 1993-ban megszerezte diplomáját, Kaliforniába költözött. Ott találkozott Jim Clarkkal, aki 1981-ben alapította a Silicon Graphicsot (SGI). Jim éppen akkor hagyta el az általa alapított céget, és remek üzleti lehetőségeket látott a Mosaicban. A hamarosan megalakuló Mosaic Communications Corporation megkezdte működését Mountain View-ban, Kaliforniában. Andreessen lett a vállalat elnöke, amely aztán Netscape Communications néven vált ismertté, fő termékük, a Netscape Navigator által. A Mosaic társfejlesztője Eric Bina is társalapító volt a cégben.

A Netscape 1994. október 13-án jelentette be Mosaic Netscape 0.9 nevű terméküket, amely a cég akkori ígérete szerint hamarosan megjelenik, és nem üzleti felhasználásra ingyenesen elérhető lesz.

A Mosaic Netscape webböngésző nem az NCSA Mosaic forráskódján alapult, hanem teljesen újraírt termék volt, melyet rövidesen átnevezték Netscape Navigatorra. Az 1.0 és az 1.1 béta változatai ingyenesen letölthetők voltak 1994 novembere és 1995 márciusa között. Az első, 1.0-s verzió 1994. decemberben jelent meg, és céges előírásokban rögzítették, hogy a nem kereskedelmi felhasználásra a Navigator ingyenes, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy az internetes szoftver terjesztésének díjtalannak kellene lennie. Ezt a vállalást két hónap múlva revideálták, lecsökkentve hatókörét az oktatási és nonprofit szervezetekre.

A nagy siker

A böngésző kétségkívül sikeres, Marc pedig 24 évesen példakép lett. A vállalat alapítása, valamint nyilvános részvényértékesítése és tőzsdei bevezetése kapcsán Andreessen a reflektorfényben találta magát. Megjelent a Time és más magazinok címlapján is. Az internet robbanásszerű elterjedésével Marc az internetlufi-generáció vezéralakja volt: fiatal, huszonéves, technokrata, ambiciózus és munkája gyümölcs dollármilliárdokat ér.

A Netscape sikerei felkeltették a Microsoft érdeklődését is. Felismervén a Webben rejlő potenciált, a Microsoft az internetes forradalom élharcosává kívánt válni. Ennek érdekében 1995-ben licencelték a Mosaic forráskódját a Spyglass Inc.-től.

A Spyglass Inc. az Illinois-i Egyetem és az NCSA fejlesztései köré épített üzleti modellt és látta el őket technikai támogatással. A Spyglass 1994 májusában licencelte az NCSA Mosaic böngészőt saját böngészőjének kifejlesztéséhez. Ez a böngésző – ellentétben a Mosaic-kal – minden támogatott platformon lényegében azonos forráskódból állt elő, és ezért UNIX-on, Microsoft Windowson és Mac OS-en is azonos szolgáltatásokat nyújtott.

A böngészőháborútól a Mozilláig

Böngészőháború

Ez a böngésző lett az alapja az Internet Explorernek. Az Internet Explorer 1.0 1995. augusztus 16-án jelent meg a Windows 95 kiegészítésének szánt Microsoft Plus! for Windows 95 csomag, valamint a Windows 95 OEM részeként. Az ingyenesen terjesztett böngésző után a cég nem fizette meg a szükséges díjakat a Spyglass felé. A Spyglass jogi útra terelte sérelmeit, és a bíróság 1997. január 22-én 8 millió dolláros kártérítésre kötelezte a szoftveróriást.

Ezzel kezdetét vette az első böngészőháború.

Ugyanakkor a fejlődés egyértelműen felgyorsult. Új funkciók sora kerültek bele a böngészőkbe ebben az időben, amelyek továbbfejlesztett változatait mind a mai napig használjuk. A JavaScript, a Cascading Style Sheets (CSS) mind abból az időből valók. A gyors fejlődés egyik negatív eredménye volt az internet tagolódása.

A Netscape böngészője fénykorában 90% feletti részesedéssel rendelkezett. De az IE – a Windows részeként terjesztve – gyorsan növelte piaci részesedését. Az Internet Explorer egyetlen előnye az volt, hogy a Windows részeként a legtöbb telepített asztali gépen azonnal és ingyenesen elérhető volt.

A Microsoft hatalmas emberi és anyagi erőforrásokat tett bele az Internet Explorer sikerének támogatásába, többet, mint amennyit a Netscape egyáltalán képes lehetett volna. A Netscape egyedüli nagy bevételt termelő terméke lényegében a Navigator volt, így pénzügyileg sérülékeny volt. Ráadásul a Microsoft a Netscape egyéb bevételi forrását is megcélozta, például az Internet Information Server (IIS) termékkel.

A Netscape ez ellen a stratégia ellen nem tudott mit tenni, egészen 1998 januárjáig, amikor mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette böngészőalkalmazását. 1997-ben az év végére a Netscape pénzügyileg megbicsaklott. A vállalkozás részesedése 1998-ban tovább olvadt, és ezt a tendenciát már nem volt képes megfordítani. Ezzel a Netscape, mint Dávid, elvesztette a böngészőháborút Góliáttal szemben.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma trösztellenes pert kezdeményezett a Microsoft ellen 1998 májusában. Annak ellenére hogy a Netscape nem felperes volt ebben az ügyben, a vezetői idézést kaptak az ügy kapcsán. Számos iratot bocsátottak a bíróság rendelkezésére, közöttük a „rossz attitűd” néven közismertté vált teljes levelezést is, amely a Netscape alkalmazottak között zajlott.

A Mozilla megalakítása

1998. február 23-án a Netscape Communications Corporation létrehozta a Mozilla projektet, amellyel a Netscape böngésző nyílt forráskódú változatának – Mozilla Appliaction Suite – fejlesztését kívánta koordinálni. Eredetileg az olyan technológiai szolgáltató cégeknek szánták, mint amilyen a Netscape is, hogy üzleti modellt építsen a nyílt forráskód köré. A Mozilla név a Netscape Navigator kódnevéből eredeztethető. A Netscape Communicator 4.0 forráskódja lett a projekt alapja, amelyet a Netscape a Netscape Public License alapján tett elérhetővé, amely a GNU General Public License licencen alapult, de lehetővé tette a Netscape számára továbbra is a kereskedelmi verziók előállítását. Néhány Netscape-alkalmazottat bíztak meg a közösség felépítésével.

Kiderült azonban, hogy a kód túlságosan bonyolult és összetett ahhoz, hogy a közösség képes legyen közreműködni a fejlesztésben. A nyílt forráskódú böngésző fejlesztése új irányt vett, és a Gecko leképzőmotor alapjaival elkezdődött egy sokkal modernebb és modulárisabb böngésző fejlesztése. Ekkor került a böngésző eszközarzenáljába az XML-alapú felhasználóifelület-leíró nyelv is, a XUL, ami még napjainkban is a leírja a Mozillához köthető asztali alkalmazások felhasználói felületét.

A Netscape-et végül 1999-ben megvásárolta az AOL 4,2 milliárd dollárért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel.

Amikor az AOL drasztikus költségcsökkentésre szánta el magát 2003-ban, akkor a Mozilla Alapítvány megalapításával kezdődött meg az út amelyen a Mozilla mind a mai napig jár. Ekkoriban már javában tartott a Mozilla Suite szétvágása egyedülálló alkalmazásokra: Firefox internetes böngészőre, Thunderbird levelezőkliensre és az Nvu – későbbiekben KompoZer – weboldal-szerkesztő alkalmazásra.

A Mozilla Suite is tovább él, hiszen az eredeti elveket követve a Firefox és a Thunderbird újdonságait mindig tartalmazza a SeaMonkey internetes alkalmazáscsomag, amely magyar nyelven is elérhető.

A Mozilla Firefox születése

A Mozilla Firefox projektjét Dave Hyatt, Joe Hewitt és Blake Ross hívta életre a Mozilla böngésző kísérleti ágaként. A Firefox 1.0-s verziója 2004. november 9-én jelent meg. Ezeket nagyjából egy-másfél évente követték a további kiadások.

A Firefox 1.5-öt 2005. november 29-én adták ki, a 2.0-s verzió pedig 2006. október 24-én került a nagyközönség elé. A következő nagyobb kiadásra, a Firefox 3.0-s verzióra majdnem két évet kellett várni, 2008. június 17-től tölthették le a felhasználók. A Firefox 3.5 kiadási dátuma 2009. június 30., a 3.6-os pedig 2010. január 21-én várt elérhetővé. Az alaposan megújult Firefox 4.0 2011. március 22-én jelent meg.

Ezek után a Mozilla áttért egy felpörgetett kiadási ütemezésre, amelynek értelmében hathetente jelenik meg új fejlesztéseket tartalmazó verzió. Ennek a modellnek kétségtelen előnye, hogy tervezhetővé teszi a kiadásokat, és az el nem készülő funkciók nem hátráltatják a program kiadását, hiszen azok az azt követő kiadásokban kapnak majd helyet. Hátránya, hogy a felhasználókat a megszokotthoz képest sok frissítés zavarhatja. Ma már ez a frissítési procedúra a Firefoxban rejtve marad a felhasználók előtt. A verziószámok az új kiadási modellel kapcsolatban felgyorsult ütemben növekednek, de ez csak egy adminisztratív következménye a változásnak.

Az új verziók inkrementális módon sok kisebb és nagyobb újdonságot hoztak. Ha végignézzük az újdonságok listáját, meg kell állapítani, hogy a fejlesztés üteme nemhogy csökkent, de növekedett. Ha összehasonlítjuk a közel másfél éve megjelent Firefox 85.0-s és a legújabb, 101.0.1-es verzió képességeit, akkor egy igen hosszú és tekintélyes listát kapunk az újdonságokból és javításokból. Ez a lista legalább olyan meggyőző, mint a Firefox 4.0 vagy az azelőtti verziók újdonságai.

Csökkentve a nagy telepített gépbázissal rendelkező szervezetekre nehezedő nyomást, a Mozilla bevezette a kiterjesztett támogatású verziókat, amelyek 42 héten keresztül csak hibajavításokat tartalmazó frissítéseket kínálnak.

A Mozilla Kiáltvány megvalósítása

Napjainkban a Mozilla tevékenysége jóval szélesebb, egy asztali böngészőprogram és levelezőkliens kiadásánál. A szervezet foglalkozik számos kísérleti projekttel, és a kísérleti projektekből alakult hasznos szolgáltatásokkal és termékekkel.

Fő célkitűzése az innováció elősegítése és a választási lehetőség elérhetővé tétele a felhasználók számára. A fejlesztéseknél fontos a szabványos és biztonságos megoldások alkalmazása, hogy mindenki szabadon fejezhesse ki önmagát és valósíthassa meg álmait a weben. Az alkalmazott eszközkészlet az OpenWeb építőkövei, a HTML, a CSS, a JavaScript, a WebGL, a WebAPI, a WebM, illetve a többi szabványos vagy szabványosítás alatt álló technológia. Ezeknek az elveknek az alapjait a Mozilla Kiáltvány írja le.

A torták története

A Microsoft fejlesztői kezdték ezt a hagyományt, még 2006-ban, amikor az Internet Explorer volt a világ legelterjedtebb böngészője, hogy gratuláljanak a Mozilla csapatának a Firefox 2 megjelenéséhez. Az IE csapata átküldött egy mammutfejjel (Mozilla) ellátott mesterművet, hogy megcsodálhassák (és gyorsan elfogyasszák) a konkurens böngésző készítői.

A Mozilla az egymást követő IE-kiadások során viszonozta a szívességet, és így a kedves gesztus azóta is folytatódik. Bár néha egy csipetnyi pimaszsággal tálalva.

Képek forrása:

• https://www.webdesignmuseum.org/
• https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/65/Mozilla_Firefox_1.0_front_page_screenshot.png
• https://mspoweruser.com/10-cakes-later-mozilla-finally-returns-the-favour/
• https://www.omgubuntu.co.uk/2020/01/microsoft-edge-cake-mozilla-google
• https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d4/Firefox_4.0_Screenshot.png