Az első részben a festésről volt szó, most ebben a részben a ház belső átalakításával kapcsolatban mutatok tippeket. Ez egy közbenső fázis, nem lesz a végleges megoldás része, csak azért mentem el erre, hogy több mindent be tudjak mutatni.

Mindenekelőtt úgy gondoltam a ház felső részébe elkel egy merevítés, mert azt csak a ház teteje fogja össze eredeti állapotában, annak hiányában a belső szerkezet csűrődik – csavarodik, és nem akartam hogy emiatt a szegecsek nagyon kilazuljanak miközben dolgozom vele.

Ugyanakkor a merevítést álladóra gondoltam, így az véglegesen rajta marad.

Voltak is erre egy bontott A3-as szkennerből erre alkalmas rudak a műhelyben, de azért, hogy olyan megoldást mutassak be, amit más is könnyen meg tud valósítani, elvetettem ezt.
Így hát elmentem a hódos boltba, hogy valami megoldást keressek. Meg is, lett, egy 10x8 mm U profil, kemény alumíniumból. Megvettem, kb. 2000 Ft volt…

És azóta esz a penész. Merthogy a helyi „Nem dobunk ki semmit” bázisomon a „Majd jó lesz ez még valamire” készlet igen tekintélyes. Ki hallott már olyant, hogy boltban veszek vacak rudat. 2000 Ft-ért…

Ám, ha így alakult, akkor legyen.

Határozzuk meg a szükséges rúd pontos hosszát. A mérőszalag erre nem igazán alkalmas, akkora tolómérő viszont ritka, mert több mint 40 cm hosszról van szó.

A megoldás: kábelcsatorna darab. (Ugye nem volt kidobva szerelés után a maradék?). //Ha nincs kábelcsatorna, jó lehet két lécdarab, amit egymáshoz lehet rögzíteni.//

Felhelyeztem a ház tetejét, majd a kábelcsatorna fedelét elcsúsztatva ütközésig a házon belül, megkaptam a szükséges hosszt. Ez a rúd végleges hossza. Alábbi képen fent a vásárol rúd látható, alatta pedig a megdolgozás menete:

A rúd vágásánál a következőképpen jártam el: 8 mm-t vissza kell hajtani, a lemez vastagság 1 mm, tehát a végétől 9 mm-t kell bevágni, az oldalból a felesleget levágni, végül rákalapálni a végén a lemezcsonkot. Ennek a közepébe 4 mm lyukat fúrtam, süllyesztéshez mélyedést 8 mm fúval kialakítottam.

Szükség lesz 4 darab kábel szigetelésre, ami elég vastag kábelről lett lefejtve. Ebbe bele kell hajtani a csavart (gipszkarton csavarra eset a választásom), úgy, hogy a csavart a lyukon keresztül átdugva, a szigetelést a vályatban tartva jól rászoruljon a rúd végéhez belülről. Ehhez hegyes csípőfogóra lesz szükség, amivel a műanyagot fogjuk, miközben a másik oldalról csavarozunk.

Ha kész, akkor kétkomponensű epoxi ragasztóból egy fél kiskanálnyit beleöntünk. Az egészet szigszalaggal körbetekerjük, majd függőleges pozícióba állítva kötni hagyjuk.

Megjegyzés: a kábel szigetelések nagyon fontos alapanyagok, ehhez képest villanyszereléskor a blankolásból keletkező „hulladékot” mindenki kidobja. Ne tegyük! Egy csomó dologra jól jönnek ezek, a fenti csak egy példa.

Én gondosan összegyűjtöm ezeket:

Lesz majd még később más dolog is bemutatva, hogy mi másra is jók ezek.

A merevítő rudak elkészültek, ideje beszerelni őket. Az alábbi képen bal oldalon látni, hogy a ház közepénél levő támasztó lemezt be kellett vágni, és behajtani, hogy legyen helye a rúdnak. A képen látszik még a rúd végén a végleges állapot.

Jobb oldalon látni a beszerelt rudakat (piros nyíllal jelölve, ezekről volt szó eddig)

Persze ellenőriztem, hogy a PC táp ettől bele fog férni, ez fontos mozzanat, csak erről nem készült kép.

No, ha már ennyit dolgoztunk, akkor essen pár szó a PC házakról. A nagyon kezdeti időkben a számítógépek teljesen egyediek voltak, minden típust már a sziluettjéről is meg lehetett határozni. Aztán jött az IBM PC XT, ami olyan újdonságot hozott, mint a bővítőkártyák. Ezért a ház kialakítása olyan volt, ami hátul erre szolgáló nyílásokat tartalmazott, úgy ahogy azt a mai PC-ken látni. A ház jobb híján téglatest formájú volt, erre állt rá eztán minden gyártó.

Ezekben az időkben csak a tápegységet kellett hűteni, ventilátor csak abban volt. Az első processzor, ami aktív hűtést igényelt, az Intel 486 DX 100 volt. De ezen is csak egy 3 cm-s kis ventilátor volt a hűtőbordára telepítve.

Megjelent aztán a CD-ROM, de ezt a meghajtót úgy tervezték, hogy 5,25” flopi meghajtó helyére elférjen.

Megjelentek a több optikai meghajtó beépítését lehetővé tevő házak, amik már véglegesen téglatest formájúak voltak, volt fekvő és álló kialakításúak, a külső borításuk egy darab masszív erős lemezből volt kialakítva, ami palástként ráhajlott az egész szerkezetre. Ezeket a masszív lemezeket később nagyon sok mindenre fel lehetett használni, csináltam szerszámos ládát, kézikocsi aljzatot és burkolatot, műszer dobozt, stb.-t belőlük.

A Pentium proci megjelenése idején már megjelentek az olyan házak, amiknek az oldal lapjuk különálló egységet képezett. Az AMD ebben az időben (A Socket A idejében) készített egy tanulmányt, ami sok kísérleten alapult, annak a meghatározására, hogy milyen a jó hűtésű ház kialakítása. Az eredmény az lett, hogy a jó ház álló, elől lent egy venti befele fújja a levegőt, hátul meg egy fent kifele. Ez utóbbit teljesíthette a tápegység ventije is, elől meg elegendő volt egy 8 cm-s venti is. A meghajtókat hűteni kellett, akkoriban igencsak forrósodtak a merevlemezek. Később megjelentek a kis fogyasztású merevlemezek, amik már kevésbé melegednek, de a légáram fenntartásához továbbra is ajánlott előre egy ventilátort helyezni.

Manapság a nagy frekvenciával működő alegységek miatt mindennél fontosabb a jó hűtés kialakítása. A szóban forgó háznak elől és hátul is két 8 cm ventilátornak van helye. Ami éppenséggel elégséges, viszont kevés olyan alaplap van, amelyik 4 külön ventilátort tud vezérelni. Persze, vannak trükkök amivel működik a dolog, de erre egy külön részben térek ki.

Semmiképpen nem jó, ha bármi a légáram útjába áll, ezért az olyasmit, mint a lyukacsos lemez, azt el kell távolítani (legtöbb ami tolerálható a drótból kialakított védőrács).

A kivágás menete: Pontozóval körbe pontozzuk, 3-as fúróval körbe furkáljuk. Csípő fogóval körbe csipegetjük, félgömböjű reszelővel többé-kevésbé lesimítjuk.

Nem kell tökéletesen lesimítani a vágás élét, a következő módon tudunk szép kört kialakítani:

Szükség lesz némi kábel szigetelésre. 1 mm kábel kell minimum, de ha vastagabb, akkor szebb lesz az eredmény. Én 1 mm kábel szigetelését használtam. Egyenesen hosszában be kell metszeni, lefejteni a drótról a szükséges hosszt. Majd a szigetelést a vágás mentén rá kell dolgozni a lemezre, ahogy a kép jobb oldalán látszik:

Erre a ventilátor nyílás kivágásra csak azért tértem ki, hogy bemutassam az ezzel kapcsolatos trükköket. Nem ez lesz a végső megoldás, két 12 cm-s ventiben gondolkodom. Azt sem tartom jó dolognak, hogy az elülső ventik cseréjéhez / beszereléséhez le kell venni a ház előlapját. Olyan megoldást akarok kidolgozni, amely biztosítja a ventilátor cseréjét a ház előlapjának leszerelése nélkül is.

A következő részben belemélyedek a lemez forrasztás rejtelmeibe...