A következő résznél, ha nem vagyunk a BIOS beállításában járatosak, kérjük hozzáértő segítségét. Ha nincs ilyen ismerősünk, akkor egy kis angoltudással a géphez adott dokumentáció vagy az alaplap dokumentációja adhat segítséget. Ha ez utóbbi nincs meg, akkor sok esetben az alaplap típusának ismeretében még letölthető a gyártó honlapjáról az „User’s Manual” elnevezés alatt. Ennek hiányában tehetjük a következőket:

Amint indul a gép, figyeljük, hogy nincs-e lehetőség a boot eszköz ideiglenes megváltoztatására. A BIOS képernyőn erre a „Boot device” vagy „Boot menu” szöveg utalhat. Általában valamelyik funkcióbillentyűvel lehet elérni, például az „F12“-vel, „F7“-tel, „F8“-cal, vagy „F11“-gyel.

Régi gépeknél az is elképzelhető, hogy nincs erre mód, és akkor a BIOS setupban kell megváltoztatni a beállítást ideiglenesen. Ilyenkor az „Enter SETUP” kifejezést keressük, amellyel a BIOS SETUP a „DEL“-lel, „F1“-gyel, „F2“-vel, „F10“-zel indítható el általában.

Ha bejutottunk a BIOS-ba, akkor keressük a „First Boot Device“, „Boot Order“, „Boot Management” vagy „Boot Sequence” lehetőséget az „Advanced BIOS Features”, az„Advanced Boot Options” vagy a „Boot” menü alatt. Itt állítsuk be elsődlegesként az indításhoz használt boot eszközt: CD-ROM vagy USB.

A sorrend általában „Enter“-rel választható ki vagy a „+” és „-” gombokkal változtatható meg.