Ez egy réges-régi történet:

A Firefox régóta hírhedt arról, hogy túl sok memóriát használ. Ennek a hírnévnek a valóságtartalma az évek során változott, de a böngészővel kapcsolatban ez a közvélekedés megmaradt. Az elmúlt esztendőkben minden egyes Firefox-kiadást a szkeptikus felhasználók azzal a kérdéssel fogadták, hogy „kijavították már a memóriaszivárgást?". A Firefox 4 2011 márciusában lett kiadva egy hosszú béta-ciklust és többszöri elhalasztott szállítási dátumot követően - és ugyanezek a kérdések fogadták az új kiadást. Míg a Firefox 4 jelentős előrelépést jelentett a web számára olyan területeken, mint a nyílt videó, a JavaScript teljesítménye és a gyorsított grafika, addig sajnos jelentős visszalépést jelentett a memóriahasználat terén.

A webböngészők terén az elmúlt években nagy verseny alakult ki. A mobileszközök térhódításával, a Google Chrome megjelenésével és a Microsoft webbe történő újrabefektetésével a Firefoxnak számos kiváló és jól finanszírozott versenytárssal kellett megküzdenie a haldokló Internet Explorer helyett. A Google Chrome különösen sokat tett azért, hogy gyors és kecses böngészési élményt nyújtson. A nehezebb úton kezdtük megtanulni, hogy jó böngészőnek lenni már nem elegendő - kiváló böngészőnek kell lennünk. Ahogy Mike Shaver, a Mozilla akkori műszaki alelnöke és a Mozilla régi munkatársa mondta: „ez az a világ, amit akartunk, és ez az a világ, amit létrehoztunk".

Így álltunk 2011 elején. A Firefox piaci részesedése stagnált vagy csökkent, míg a Google Chrome gyorsan emelkedett. Bár a teljesítmény tekintetében kezdtünk felzárkózni, a memóriafogyasztás tekintetében még mindig jelentős versenyhátrányban voltunk, mivel a Firefox 4 a gyorsabb JavaScriptbe és a gyorsított grafikába fektetett be, gyakran a megnövekedett memóriafogyasztás árán. A Firefox 4 megjelenése után egy Nicholas Nethercote által vezetett mérnökcsoport elindította a MemShrink projektet, hogy a memóriafogyasztást ellenőrzés alá vonja. Ma, közel másfél évvel később, ez az összehangolt erőfeszítés radikálisan megváltoztatta a Firefox memóriafogyasztását és hírnevét. A „memóriaszivárgás" a legtöbb felhasználó fejében már a múlté, és a Firefox gyakran az egyik legvékonyabb böngészőként szerepel az összehasonlításokban. Ebben a fejezetben a Firefox memóriahasználatának javítása érdekében tett erőfeszítéseinket és az út során szerzett tanulságokat vizsgáljuk meg.

Ez egy réges-régi történet:

A Firefox régóta hírhedt arról, hogy túl sok memóriát használ. Ennek a hírnévnek a valóságtartalma az évek során változott, de a böngészővel kapcsolatban ez a közvélekedés megmaradt. Az elmúlt esztendőkben minden egyes Firefox-kiadást a szkeptikus felhasználók azzal a kérdéssel fogadták, hogy „kijavították már a memóriaszivárgást?". A Firefox 4 2011 márciusában lett kiadva egy hosszú béta-ciklust és többszöri elhalasztott szállítási dátumot követően - és ugyanezek a kérdések fogadták az új kiadást. Míg a Firefox 4 jelentős előrelépést jelentett a web számára olyan területeken, mint a nyílt videó, a JavaScript teljesítménye és a gyorsított grafika, addig sajnos jelentős visszalépést jelentett a memóriahasználat terén.

A webböngészők terén az elmúlt években nagy verseny alakult ki. A mobileszközök térhódításával, a Google Chrome megjelenésével és a Microsoft webbe történő újrabefektetésével a Firefoxnak számos kiváló és jól finanszírozott versenytárssal kellett megküzdenie a haldokló Internet Explorer helyett. A Google Chrome különösen sokat tett azért, hogy gyors és kecses böngészési élményt nyújtson. A nehezebb úton kezdtük megtanulni, hogy jó böngészőnek lenni már nem elegendő - kiváló böngészőnek kell lennünk. Ahogy Mike Shaver, a Mozilla akkori műszaki alelnöke és a Mozilla régi munkatársa mondta: „ez az a világ, amit akartunk, és ez az a világ, amit létrehoztunk".

Így álltunk 2011 elején. A Firefox piaci részesedése stagnált vagy csökkent, míg a Google Chrome gyorsan emelkedett. Bár a teljesítmény tekintetében kezdtünk felzárkózni, a memóriafogyasztás tekintetében még mindig jelentős versenyhátrányban voltunk, mivel a Firefox 4 a gyorsabb JavaScriptbe és a gyorsított grafikába fektetett be, gyakran a megnövekedett memóriafogyasztás árán. A Firefox 4 megjelenése után egy Nicholas Nethercote által vezetett mérnökcsoport elindította a MemShrink projektet, hogy a memóriafogyasztást ellenőrzés alá vonja. Ma, közel másfél évvel később, ez az összehangolt erőfeszítés radikálisan megváltoztatta a Firefox memóriafogyasztását és hírnevét. A „memóriaszivárgás" a legtöbb felhasználó fejében már a múlté, és a Firefox gyakran az egyik legvékonyabb böngészőként szerepel az összehasonlításokban. Ebben a fejezetben a Firefox memóriahasználatának javítása érdekében tett erőfeszítéseinket és az út során szerzett tanulságokat vizsgáljuk meg.