Az egyik első elektromechanikus számítógép születése: 1945. február 8-án benyújtották a szabadalmi kérelmet az Automatic Sequence Control Calculator nevű berendezésre, amelyet ma inkább Harvard Mark I néven ismerünk. Ez a számítógép az egyik legkorábbi elektromechanikus számítógép volt, amely jelentős mérföldkőnek számított a számítástechnika történetében. A Harvard Mark I-et az IBM és a Harvard Egyetem közös fejlesztésében építették meg Howard Aiken vezetésével. A gép több mint 15 méter hosszú és 2,5 méter magas volt, és több mint 750 000 alkatrészből állt, köztük relékből, fogaskerekekből és kapcsolókból. A számításokat lyukszalag vezérelte, amelyet a gép sorban olvasott be.

Bár a Mark I sebessége mai szemmel nézve rendkívül lassúnak tűnik – például egy szorzás körülbelül öt másodpercig tartott –, akkoriban forradalminak számított, hiszen 23 tizedesjegy pontossággal tudott számolni, és megbízhatósága messze felülmúlta az emberi számítási képességeket.

A Harvard Mark I nem csupán technológiai újítás volt, hanem hozzájárult az első valódi programozók megjelenéséhez is. Az egyik első programozója a legendás Grace Hopper volt, aki később a számítógépes programozás egyik úttörőjévé vált. Bár a Mark I még nem volt teljesen elektronikus, hanem elektromechanikus alkatrészekkel működött, előkészítette az utat a későbbi, sokkal gyorsabb elektronikus számítógépek, például az ENIAC számára, amely már teljesen vákuumcsöveken alapult.

A Harvard Mark I tehát nemcsak egy mérnöki csoda volt a maga idejében, hanem egy korszak kezdetét is jelentette, amely végül elvezetett a modern számítógépek világához.