1968. január 7-én a Surveyor 7 űrszonda útnak indult a floridai Cape Canaveral 36A indítóállásáról. Ez volt a hetedik és egyben utolsó küldetés az amerikai Surveyor-program keretében, amelynek célja a Hold felszínének alapos tanulmányozása volt. A NASA Surveyor-programja az 1960-as években elengedhetetlen lépés volt az emberes holdraszállások előkészítésében. Ezek a szondák képeket készítettek a holdfelszínről, tanulmányozták a talaj összetételét, és olyan információkat gyűjtöttek, amelyek segítettek megérteni, hogy a holdfelszín elég szilárd-e az űrhajók számára. A Surveyor 7 küldetése nemcsak a Hold felszínének megértéséhez járult hozzá, hanem közvetlenül segítette az Apollo-program holdraszállási kísérleteit. Az összes Surveyor-küldetés sikeresen bebizonyította, hogy a holdfelszín alkalmas az emberes leszállásokhoz, ezzel megnyitva az utat a történelmi Apollo 11 küldetés előtt.

• Célpont: A Surveyor 7 szándékosan egy kevésbé ismert területre, a Hold déli féltekéjére, a Tycho-kráter közelébe szállt le.
  
• Tudományos Eszközök: Különböző kamerák és egy kémiai elemző eszköz vizsgálta a holdfelszín jellemzőit.
  
• Felfedezések: Az űrszonda először azonosított olyan anyagokat, amelyek a Hold becsapódásos eredetű talajának speciális összetevőire utaltak.