A Firefox 149-es frissítés megérkezett, és több olyan újdonságot is hoz, amely a mindennapi böngészést kézzelfoghatóan kényelmesebbé teszi. A leglátványosabb ezek közül az új osztott nézet (Split View), emellett érkezik egy ingyenes, beépített VPN is, illetve Linuxon egy régóta várt finomítás: a böngésző végre igyekszik a rendszer natív fájlválasztóját használni.

Az osztott nézet lényege, hogy két weboldalt egyetlen böngészőablakon belül, egymás mellett tudunk megjeleníteni. Ez jóval letisztultabb megoldás annál, mint amikor két külön Firefox-ablakot „egymásnak toltunk” (snapping) a képernyőn. Minden lap egy helyen marad, nem duplázódik az ablakkeret és a kezelőfelület, így több hasznos tartalom fér ki, és az osztás megszüntetése vagy átrendezése sem borítja fel a munkamenetet – például kisebb az esélye annak, hogy véletlenül egy teljes ablakot zárjunk be.

Használat közben az egyik oldalra kattintva fókuszt adhatunk neki (ezt keret jelzi), a középső elválasztót pedig húzással lehet méretezni. A két oldal továbbra is „rendes” lapként viselkedik: lehet görgetni, linkekre kattintani, navigálni, frissíteni – minden ugyanúgy működik, csak éppen párhuzamosan. Amikor az osztott nézet aktív, alul megjelenik egy keskeny vezérlősáv egy menüvel, ahol többek között vissza lehet bontani a két lapot különálló lapokra, fel lehet cserélni a sorrendjüket, vagy bezárni mindkettőt.

Az osztott nézet létrehozása a Firefox 149-ben így megy: jobb gombbal kattintunk egy lapra a lapsávon, majd az „osztott nézet hozzáadása” („Add to Split View”) opciót választjuk, vagy két lapot kijelölünk Shift+kattintással, majd jobb gombbal az „Open in Split View” lehetőséget kérjük. Más böngészők – például a Chrome, a Zen vagy a Vivaldi – már korábban is kínáltak hasonlót, és némelyikük azt is tudja, hogy egy oldalon lévő linket rögtön „mellé” nyisson. A Firefox 149-ben ez a gyors módszer még nem része a csomagnak, de logikus következő lépésnek tűnik.

A kiadás másik nagy dobása az ingyenes, beépített VPN, amelyet a Mozilla fokozatosan kapcsol be a felhasználóknál. A funkció célja, hogy elrejtse a tartózkodási helyet és az IP-címet, így a böngészési tevékenység nehezebben legyen összeköthető a felhasználóval. A megoldás külön bővítmény nélkül működik: a böngésző eszköztárában megjelenő VPN gombbal lehet ki- és bekapcsolni. A Mozilla szerint ez különösen hasznos lehet nyilvános Wi-Fi-n utazás közben, érzékeny témák keresésekor vagy személyes jellegű vásárlásnál – a megfogalmazás kicsit marketingízű, de az alapgondolat érthető.

Fontos részlet, hogy a használathoz be kell jelentkezni Mozilla-fiókkal (ingyenes; többek között a szinkronizáláshoz is ezt használja a Firefox). Ha valaki egyáltalán nem kér a VPN-ből, a VPN gomb eltávolítható az eszköztárról. A Firefox VPN csak a böngészőre vonatkozik, tehát más alkalmazások forgalmát nem érinti. Webhelyenként is szabályozható, hogy be legyen-e kapcsolva, ami kifejezetten praktikus, és a havi adatkeret 50 GB. A Mozilla azt állítja, ez nagyságrendekkel több, mint amit más nagy böngészők adnak – ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a legtöbb „nagy” böngésző eleve nem kínál beépített, ingyenes VPN-t, így a valódi összevetés nem mindig egyértelmű.

Arra is érdemes felkészülni, hogy frissítés után még nem biztos, hogy azonnal megjelenik a VPN mindenkinél. A Mozilla a saját tájékoztatása szerint „fokozatosan” vezeti be a funkciót az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban a 149-es verzióban; a részletek a Mozilla bejelentésében olvashatók: A Mozilla fokozatosan vezeti be.

Linux-on a legérdekesebb változás, hogy a Firefox mostantól megpróbálja a natív XDG portálos fájlválasztót (XDG portal file picker) használni, ahol ez elérhető, és csak akkor esik vissza a GTK3-as fájlválasztóra, ha muszáj. Ennek a gyakorlati haszna főleg azoknál a környezeteknél jön elő, amelyek nem GNOME-alapúak: amikor fájlt mentünk a webes letöltésnél, vagy feltöltéshez választunk ki egy dokumentumot, a párbeszédablak jobban illeszkedhet a használt asztali környezethez. GNOME-on GTK-alapú környezetben valószínűleg kevesebb lesz a látványos különbség, de KDE Plasma, COSMIC vagy Xfce alatt sokaknak ismerős lehet az „idegen” fájlválasztó érzése – ezen javíthat az XDG portálos megoldás. Rövid háttérként: az XDG Desktop Portal célja, hogy a sandboxolt alkalmazások (például Flatpak csomagok) is egységes, biztonságos módon érhessék el a rendszer erőforrásait, miközben a felhasználó a saját asztali környezetének megfelelő felületeket kapja.

A frissítésben átalakult a Firefox adatvédelmi felülete is: egy új, a címsorban lévő pajzs ikonról elérhető panel összevonja a korábban külön kezelt Adatvédelem és Biztonság felugrókat.

Ugyanaz az információ, kevesebb külön ikon, és egységesebb elrendezés – a Mozilla célja láthatóan az, hogy a biztonsági jelzések kevésbé legyenek széttöredezettek. Ezzel párhuzamosan megújultak a hibaoldalak is: új vizuális elemeket és érthetőbb szövegezést kaptak, hogy „koherensebb élményt” adjanak.

Érdekesség, hogy mindez egy olyan időszakban történik, amikor a Mozilla a közösségi médiában is látványosan kommunikálta a Firefox új kabalafiguráját, Kit-et: a Firefox új kabalája, Kit.

A kevésbé szem előtt lévő, de hasznos változások közé tartozik, hogy a beépített PDF-megjelenítő (pdf.js) a hardveres gyorsításnak köszönhetően „jelentősen gyorsabban” renderelhet dokumentumokat. A Safe Browsing által rosszindulatúnak jelölt oldalak értesítéseit a böngésző mostantól automatikusan blokkolja, ami egy apró, de fontos védelmi finomhangolás. Az eszközön futó fordítás (on-device translations) is bővült: a Firefox már thai, bosnyák, szerb és norvég (bokmål) nyelvek irányába is tud fordítani, a horvát pedig pontosabb lett.

Windows és macOS alatt (Linuxon egyelőre nem) megjelent egy megosztás gomb lehetősége az eszköztáron, amely a rendszer natív megosztási mechanizmusát használja, így gyorsabban lehet oldalakat más alkalmazásoknak „átadni”. Végül, a kísérleti funkciók kedvelői bekapcsolhatják az új Lapjegyzetek (Tab Notes) funkció tesztelését is: jobb kattintással jegyzetet lehet a laphoz csatolni.

A Mozilla láthatóan tovább viszi ezt az ötletet, és egyre könnyebben elérhetővé teszi.

A kiadás fő újdonságairól a hivatalos kiadási megjegyzésekben lesznek részletek, amint elérhetővé válnak.

A Firefox 149 Windowsra, macOS-re és Linuxra is letölthető a Firefox hivatalos weboldaláról március 24-től. Ubuntu alatt a Firefox jellemzően Snap csomagként (snap) érkezik, és a frissítések csendben, a háttérben futnak; ha a böngésző nyitva van, érdemes figyelni az újraindítást kérő jelzést. Linux Mint felhasználók a Frissítéskezelőn keresztül is megkaphatják az új verziót, illetve telepíthető a Firefox Flatpak csomagja a Flathubon segítségével is.