1993. június 13-án a Microsoft a távközlési és médiapiac meghatározó szereplőivel, köztük a Time Warner együttműködve egy merész jövőképet mutatott be: az úgynevezett Interactive TV (iTV) koncepciót. A projekt célja az volt, hogy a hagyományos televíziózás passzív élményéből egy valódi, kétirányú digitális szolgáltatást hozzon létre, amelyben a néző nemcsak fogyasztja a tartalmat, hanem aktív résztvevőjévé is válik.
A kilencvenes évek elején ez az elképzelés rendkívül futurisztikusnak számított. Az internet még gyerekcipőben járt, az okostelefonok nem léteztek, a streaming szolgáltatások pedig még a science fiction világába tartoztak. A Microsoft és partnerei azonban már akkor egy olyan nappalit képzeltek el, ahol a televízió a digitális élet központi eszközévé válik.
Az Interactive TV rendszer egyik legfontosabb eleme egy digitális set-top box volt, amelyet a televízióhoz csatlakoztatva a felhasználók különféle interaktív szolgáltatásokat érhettek el. A koncepció szerint lehetőség nyílt volna a műsorok közötti böngészésre, korábbi tartalmak visszanézésére, valamint különféle információs és multimédiás szolgáltatások használatára.
Az egyik legérdekesebb elképzelés az volt, hogy a nézők közvetlenül a televízión keresztül vásárolhatnak meg egy-egy műsorban látott terméket. Egy reklám vagy televíziós bemutató közben néhány gombnyomással lehetett volna megrendelni a kívánt árucikket, ami ma már az online kereskedelem és a „shoppable content” világában teljesen természetesnek számít, de 1993-ban forradalmi ötlet volt.

A fejlesztők ennél is tovább mentek. Az iTV elképzelései között szerepelt a telefonhálózattal való összekapcsolás is, amelynek révén a televízió képes lett volna kijelezni a bejövő hívásokat, sőt bizonyos tervek szerint akár rövid szöveges üzenetek fogadására is alkalmas lehetett volna. Ezek a funkciók ma már a modern okostévék és okoseszközök világában megszokottnak számítanak, de a kilencvenes évek elején rendkívül előremutató elképzelések voltak.
Bár az Interactive TV nem vált azonnali kereskedelmi sikerré, és a technológiai infrastruktúra sem állt még készen a széles körű bevezetésére, számos olyan ötletet fogalmazott meg, amelyek később valósággá váltak. Az igény szerinti videózás, a digitális műsorvisszanézés, az intelligens set-top boxok, az online vásárlás és a televízió internetes szolgáltatásokkal való összekapcsolása ma már mindennapos része a modern szórakoztatóelektronikának.

Az 1993-as Interactive TV projekt így inkább tekinthető egy korát megelőző víziónak, mint üzleti sikernek. A Microsoft és partnerei olyan jövőt vázoltak fel, amelyet a technológia csak évekkel, sőt bizonyos esetekben évtizedekkel később tudott teljes mértékben megvalósítani. Ami akkor még futurisztikus álomnak tűnt, ma már a legtöbb nappaliban magától értetődő valóság.



