Az NVIDIA Linuxos ökoszisztémája 2025-ben különösen mozgalmas évet zárt, amely egyszerre hozott előrelépést a hivatalos, zárt driveres vonalon és az egyre komolyabbá váló nyílt forráskódú kezdeményezések területén is. Az év egyik legfontosabb tanulsága, hogy az NVIDIA immár nem csupán eltűri, hanem aktívan formálja is a Linux grafikus stack jövőjét, legyen szó kernelfejlesztésről, Mesa-alapú Vulkan-megvalósításról vagy akár Rust nyelven írt meghajtókról.
A figyelem középpontjába egyértelműen a NOVA került, az új, Rust nyelven írt, upstream NVIDIA kernel driver, amelyet a Nouveau hosszú távú utódjának szánnak. A projekt jelentőségét jól mutatja, hogy NVIDIA-mérnök hivatalosan is társkarbantartóvá vált, miközben a Red Hat fejlesztői aktívan dolgoznak az alapokon. A NOVA tudatosan nem próbálja lefedni az NVIDIA teljes történelmi GPU-palettáját: kizárólag a Turing (RTX 20) és újabb generációkra fókuszál, ahol már elérhető a GSP (GPU System Processor) firmware. Ez a megközelítés leegyszerűsíti a driverfejlesztést, és lehetővé teszi, hogy egy modernebb, biztonságosabb és karbantarthatóbb meghajtó szülessen. Az első kódcsomag már a Linux 6.15 előtt benyújtásra került, majd a 6.16 és 6.17 kernelverziókban tovább bővült, beleértve a Turing GPU-k kezdeti támogatását és a jövőbeli, Blackwell utáni generációkra való felkészítést is.
Ezzel párhuzamosan a Mesa NVK Vulkan driver látványos fejlődésen ment keresztül. A Red Hat és az NVIDIA közötti együttműködés egyik kulcseleme, hogy az NVIDIA bizonyos, korábban zárt dokumentációkat NDA keretében elérhetővé tett a fejlesztők számára. Ennek eredményeként az NVK teljesítménye és funkcionális lefedettsége jelentősen javult, és ma már valós alternatívát kínál az NVIDIA hivatalos Vulkan-meghajtójával szemben. A modern OpenGL-támogatás terén a Zink – az OpenGL Vulkanra rétegzett megvalósítása – vált meghatározóvá, míg OpenCL-fronton a Rusticl biztosít számítási képességeket. A Phoronix év végi tesztjei részletesen összehasonlították ezt a teljesen nyílt forrású stacket az NVIDIA 580-as zárt driverével, RTX 40 (Ada) és RTX 50 (Blackwell) kártyákon egyaránt.
A hivatalos NVIDIA driver vonalon is érezhető előrelépések történtek, különösen Wayland támogatás terén, bár maga az NVIDIA sem hallgatta el a problémákat. Az XDC2025 konferencián bemutatott előadások rávilágítottak a Wayland alatti képernyőrögzítés és -megosztás hiányosságaira, valamint a Linux DRM alrendszer driveroldali API-jainak fragmentáltságára. Az NVIDIA mérnökei nyíltan sürgették az egységesebb kernelgrafikus interfészek kialakítását, ami hosszú távon nemcsak az NVIDIA, hanem az AMD és az Intel számára is előnyös lenne.
A 2025-ös év fontos mérföldkő volt a támogatási ciklusok szempontjából is. Az NVIDIA hivatalosan megerősítette, hogy az R580-as Linux driver lesz az utolsó, amely támogatja a Maxwell, Pascal és Volta GPU-kat. Ezzel párhuzamosan a CUDA 12.9 dokumentációja már kifejezetten ösztönzi az érintett felhasználókat a hardverfrissítésre. A jövő egyértelműen a modernebb architektúráké, miközben az új Blackwell-alapú kártyák Linux alatti compute- és grafikus teljesítményét a Phoronix részletes benchmarkokban elemezte, a GeForce RTX 5060 Ti-től egészen az RTX 5090-ig.
Érdekességként 2025-ben több, a CUDA dominanciáját árnyaló fejlesztés is reflektorfénybe került. Az NVIDIA saját mérései szerint a Vulkan-alapú gépi tanulás teljesítményben már versenyképes lehet a CUDA-val, miközben külső projektek – például a Rust-alapú Burn deep learning keretrendszer – azt demonstrálták, hogy nyílt forrású mátrixszorzó kerneljeik akár a cuBLAS teljesítményét is elérhetik vagy meghaladhatják. Ide kapcsolódik a ZLUDA projekt folyamatos fejlődése is, amely több gyártóra kiterjedő CUDA-kompatibilitást céloz nem NVIDIA GPU-kon.
A Linux kernel és disztribúciós oldal sem maradt érintetlen: a Linux 6.16 stabil kiadása már tartalmazott nyílt forrású támogatást a Hopper és Blackwell GPU-khoz, míg a Fedora 43 esetében konkrétan az NVIDIA firmware-ek növekvő mérete tette szükségessé a /boot partíció méretének növelését. Ez jól mutatja, hogy a modern GPU-k firmware-igénye már rendszerszintű tervezési kérdéssé vált.
Összességében 2025 az NVIDIA Linuxos jelenlétének egyik legfontosabb éve volt. A nyílt forráskódú driverfejlesztés – élén a NOVA-val és az NVK-val – immár nem kísérlet, hanem stratégiai irány, miközben a zárt driver továbbra is meghatározó marad a teljesítmény és a funkcionális teljesség szempontjából. A két világ közötti távolság azonban érezhetően csökken, ami hosszú távon a Linux felhasználók és fejlesztők számára egyaránt stabilabb, átláthatóbb és versenyképesebb grafikus környezetet ígér.
(kép)
