1905. szeptember 30-án az angliai Leedsben született Sir Nevill Francis Mott, a 20. század egyik meghatározó fizikus egyénisége. Mott kutatásai elsősorban a szilárdtestfizika területén hoztak áttörést, különös tekintettel a nem kristályos (amorf) félvezetők mágneses és elektromos tulajdonságaira. Évtizedeken át tartó munkájának elismeréseként 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az amerikai Philip W. Anderson és John H. Van Vleck társaságában. Eredményei kulcsfontosságúak voltak abban, hogy az ipar a korábban elterjedt, ám költségesebb kristályos félvezetők helyett olcsóbb, amorf anyagokat is felhasználhasson az elektronikai eszközökben.

Mott munkássága nemcsak a tudományos közösségben vált mérföldkővé, hanem az ipari alkalmazásokban is, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy a modern félvezető-technológia széles körben elérhetővé váljon.

Életművéért lovagi rangot kapott, és a brit tudományos élet egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakjává vált. Neve máig összefonódik az amorf anyagok fizikai kutatásával, valamint a félvezető-technológia fejlődésével.