1898. augusztus 9-én az Amerikai Szabadalmi Hivatal (US Patent Office) kiadta a 608 845 számú szabadalmat Rudolf Diesel számára, amely a róla elnevezett dízel belső égésű motor (diesel internal combustion engine) működési elvét védte. Ez a találmány a 20. század egyik legnagyobb hatású mérnöki vívmányává vált, alapjaiban változtatva meg a közlekedést, a hajózást, a vasúti vontatást és az ipari energiatermelést. Rudolf Diesel, a német feltaláló és mérnök már a 19. század végén felismerte, hogy a korabeli gőzgépek és Otto-motorok hatásfoka alacsony, és a tüzelőanyagokat nem használják ki kellőképpen. Célja egy olyan motor kifejlesztése volt, amely magasabb termikus hatásfokkal (thermal efficiency) dolgozik, és képes olcsóbb, nehezebb tüzelőanyagokat – például nyers olajat vagy nehézolajat – is felhasználni.

Első szabadalmát 1892-ben Németországban jegyeztette be, de a technológia nemzetközi elterjedéséhez elengedhetetlen volt az amerikai jogi védelem is. Az 1898-as amerikai szabadalom ennek a folyamatnak volt kulcspontja.

A dízelmotor működési elve

A dízelmotor lényege, hogy a hengerekben a levegőt rendkívül nagy nyomásra sűrítik, így az önmagától felforrósodik. A tüzelőanyagot ezután fecskendezik be, amely a magas hőmérséklet hatására azonnal meggyullad – gyújtógyertya nélkül. Ez a folyamat jóval hatékonyabb energiafelhasználást eredményez, mint a korabeli benzinmotoroknál.

Hatása a világra

A 20. század folyamán a dízelmotorok elengedhetetlenné váltak a nehézjárművek, a teherhajók, a dízelmozdonyok, a katonai járművek és a nagy teljesítményű ipari generátorok esetében. Tartósságuk, gazdaságosságuk és nagy nyomatékuk miatt a világ minden részén elterjedtek. Rudolf Diesel sorsa tragikus fordulatot vett: 1913. szeptember 29-én rejtélyes körülmények között tűnt el az Antwerpen és London között közlekedő komp fedélzetéről. Halála máig vitatott – egyesek balesetet, mások öngyilkosságot vagy ipari-szabotázst sejtenek mögötte.

A dízelmotor azonban túlélte alkotóját, és több mint 125 évvel később is alapvető szerepet játszik a globális közlekedésben és energiaellátásban.