A GPS (Global Positioning System), azaz a globális helymeghatározó rendszer eredetileg az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által fejlesztett katonai technológia volt, amelyet később a polgári felhasználók számára is elérhetővé tettek. Ám a hidegháborús gondolkodásmód jegyében a rendszerbe beépítettek egy mesterséges pontatlanságot okozó funkciót, a Selective Availability-t (röviden: SA). Ez szándékosan „elhomályosította” a GPS-jelet, hogy az esetleges ellenséges erők ne használhassák azt katonai előnyként.

Ez a funkció akár 100 méteres hibahatárt is okozott, ami megnehezítette a precíz civil alkalmazásokat, például a földmérésben, hajózásban vagy a korai navigációs eszközökben.

A döntés, amely megváltoztatta a civil GPS jövőjét

A 90-es évek végére egyre nagyobb nyomás nehezedett az amerikai kormányzatra, főként a tudományos és gazdasági szektorok részéről, hogy szüntesse meg a pontosság szándékos korlátozását. A kereskedelmi szféra, az autógyártók, földrajzi információs rendszerek fejlesztői és a repülésügyi szervezetek mind megbízhatóbb GPS-jelet követeltek. Válaszul Bill Clinton elnök 2000. május 1-jén hivatalosan bejelentette, hogy az SA-t azonnali hatállyal, aznap éjféltől kezdődően kikapcsolják. Bár eredetileg ez a lépés csak 2006-ra volt tervezve, a döntést meggyorsította az a tény, hogy a hadsereg időközben kifejlesztett egy új, célzott zavarási technológiát, amely lehetővé tette, hogy csak egy adott földrajzi térségben zavarják a GPS-jelet anélkül, hogy a világ többi részére hatással lettek volna.

Hatás a mindennapi életünkre

A Selective Availability kikapcsolása azonnal és drámaian javította a GPS alapú helymeghatározás pontosságát – a hibahatár 100 méterről 20 méter alá csökkent, majd később, a technológia és a vevőkészülékek fejlődésével 5-10 méter alá szorult. Ez a lépés:

• Elérhetővé tette a valós idejű, kanyarodásra figyelmeztető navigációs rendszereket a járművekben.
• Lehetővé tette a mezőgazdasági precíziós technológiák (pl. önvezető traktorok) elterjedését.
• Megalapozta a helyfüggő szolgáltatások (pl. okostelefonos térképek, futár- és taxiappok) gyors növekedését.
• Elősegítette a sport- és egészségügyi eszközök (GPS-alapú okosórák, futóalkalmazások) fejlődését.

Ezt a döntést sokan a modern GPS-korszak kezdetének tekintik. Ma már szinte elképzelhetetlen az élet GPS nélkül: ott van a zsebünkben, az autónkban, a repülőgépek fedélzetén, a vitorlásokon, a mobiljátékokban, a logisztikában és a mentőszolgálatok működésében is.