Egy technológia, amelyet a szélessáv térnyerése háttérbe szorított: 2001. február 27-én az US Robotics bemutatta a V.92 modemszabványt, amely a hagyományos betárcsázós (dial-up) internetkapcsolat továbbfejlesztett változata volt. A V.92 lehetővé tette a gyorsabb feltöltési sebességet, a gyorsabb kapcsolódást az internetszolgáltatóhoz, valamint egy új funkciót, amely lehetővé tette a bejövő hívások fogadását anélkül, hogy megszakadt volna az internetkapcsolat. Bár technológiailag előrelépést jelentett, a V.92 szabvány soha nem tudott igazán elterjedni. Ennek fő oka az volt, hogy a szélessávú internet (broadband) ekkor már rohamosan terjedt, és a felhasználók egyre inkább áttértek a gyorsabb és stabilabb kapcsolatokat biztosító DSL és kábelinternet-szolgáltatásokra. Emellett a V.92 használatához az internetszolgáltatóknak (ISP-k) is fejleszteniük kellett volna infrastruktúrájukat, amire kevesen vállalkoztak.

A V.92 így végül csak egy rövid epizód maradt az internet történetében, és a betárcsázós modemek lassan kiszorultak a mindennapi használatból. Azonban a modemek által megteremtett alapokra építve fejlődött tovább az internet, amely napjainkban már nagyrészt szélessávú és mobilhálózatokon keresztül érhető el.