1997. február 22-én a skóciai Roslin Intézet tudósai bejelentették, hogy sikeresen klónoztak egy felnőtt juhot, amely a Dolly nevet kapta. A klónozáshoz egy felnőtt bárány emlőmirigyéből származó sejtet használtak, innen ered a névadás is – Dolly Parton énekesnő után, akinek neve az emlőmirigyekhez való laza kapcsolata miatt tréfás utalásként szolgált. De miért volt Dolly klónozása ennyire jelentős, és milyen hatással volt a tudományra?
Hogyan jött létre Dolly?
Dolly volt az első emlős, amelyet felnőtt testi sejtből sikerült klónozni egy somatikus sejtmagátültetés nevű eljárással (somatic cell nuclear transfer, SCNT). A folyamat során:
- Egy felnőtt juh emlőmirigy-sejtjéből eltávolították a sejtmagot, amely tartalmazta az egyed teljes genetikai állományát.
- Egy másik juh petesejtjéből eltávolították a sejtmagot, és helyére beültették az emlőmirigy-sejtből származó magot.
- Az így létrejött mesterséges zigótát elektromos impulzusokkal stimulálták, hogy osztódni kezdjen, mintha természetes megtermékenyítés történt volna.
- A fejlődő embriót egy béranya juh méhébe ültették, amely kihordta és világra hozta Dolly-t.
Ez az eljárás forradalmi felfedezés volt, mivel addig úgy vélték, hogy a felnőtt sejtek genetikai információját már nem lehet „visszaállítani” olyan állapotba, amelyből egy teljes szervezet fejlődhet ki.
Dolly tudományos és etikai hatása
Dolly klónozása óriási tudományos áttörés volt, amely bebizonyította, hogy egy felnőtt állati sejtből is létrehozható egy genetikailag azonos másolat. Ez hatalmas lendületet adott a genetikai kutatásoknak, különösen az őssejt-kutatás és a regeneratív orvoslás területén. Ugyanakkor etikai vitákat is kiváltott, hiszen a klónozás felvetette a kérdést: ha egy bárány esetében lehetséges, akkor mi a helyzet az emberekkel? A tudományos közösség és a társadalom komoly erkölcsi dilemmával szembesült, amely még ma is sok vitát gerjeszt.
Dolly hat évig élt, és 2003-ban ízületi betegségek és tüdőproblémák miatt elaltatták. Bár ez rövidebb élettartam volt a juhok természetes élettartamához képest, a kutatók nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a klónozás közvetlenül felelős lett volna a korai öregedéséért. Dolly testét kitömték és a skóciai Nemzeti Múzeumban állították ki, ahol ma is megtekinthető. Az ő esete nyitotta meg az utat a további klónozási kísérletek és az őssejtkutatások előtt, amelyek ma már az orvostudomány egyik legizgalmasabb és legígéretesebb területei közé tartoznak.
Dolly klónozása nemcsak tudományos mérföldkő volt, hanem egy új korszak kezdetét is jelentette, amelyben a genetikai kutatások révén egyre többet tudunk meg az élet működéséről – és annak határairól.
