1924. február 22-én Calvin Coolidge, az Egyesült Államok elnöke történelmet írt azzal, hogy elsőként szólalt meg rádión keresztül a nemzethez. A Fehér Házból sugárzott beszédet öt rádióállomás közvetítette, és becslések szerint ötmillió ember hallgatta élőben. Ez az esemény megnyitotta az utat az elektronikus tömegtájékoztatás és a politikai kommunikáció új korszakába. A 20. század elején a rádió rohamos fejlődésnek indult, és az 1920-as évekre már az Egyesült Államok egyik legfontosabb információforrásává vált. Calvin Coolidge felismerte a rádióban rejlő hatalmas lehetőségeket, és az első elnök lett, aki ezt az új médiumot közvetlen kommunikációs eszközként használta.

A beszéd a Fehér Házból hangzott el, és öt nagy rádióállomás közvetítette szerte az országban. Bár a beszéd tartalmáról keveset tudunk, a legfontosabb jelentősége maga a médium volt, amelyen keresztül az elnök közvetlenül szólhatott a polgárokhoz. Ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai elnök milliókhoz beszélt élő adásban, anélkül, hogy újságírók vagy más közvetítők interpretálták volna az üzenetét.

Coolidge úttörő rádióbeszéde megmutatta, hogy a rádió képes közvetlen kapcsolatot teremteni a politikai vezetők és az állampolgárok között. Az ő példáját követve Franklin D. Roosevelt az 1930-as években bevezette híres „tűzhely melletti beszélgetéseit” (Fireside Chats), amelyekkel közvetlen és megnyugtató módon tudta tájékoztatni az amerikaiakat a gazdasági válságról és a háborús helyzetről. A rádió elnöki kommunikációban betöltött szerepe később a televízió és az internet megjelenésével tovább fejlődött, de Calvin Coolidge 1924-es beszéde megmutatta, milyen erőteljes hatással lehet egy új médium a politikai életre.

Ma már természetes, hogy az államfők különböző platformokon – televízión, rádión és online közvetítéseken keresztül – akár naponta szólnak a nemzethez. Coolidge rádiós úttörése azonban az első lépés volt afelé, hogy az elnökök közvetlenebb kapcsolatot alakítsanak ki az emberekkel. Egy évszázaddal később az elnöki beszédek továbbra is meghatározó részei a politikai kommunikációnak, és Coolidge első rádióbeszéde a modern médiapolitika egyik mérföldköveként marad fenn a történelemben.