A rádió szabályozásának kezdete – A rádiótörvény megszületése

Segítséget kaptál? Szívesen töltöd itt az idődet? Visszajársz hozzánk? Támogasd a munkákat: Ko-fi és Paypal!

kami911 képe

1927. február 23-án az Egyesült Államokban hatályba lépett a Rádiótörvény (Radio Act of 1927), amely egyértelműen kijelölte a rádiózás szabályozásának kereteit. Az új törvény létrehozta a Szövetségi Rádióbizottságot (Federal Radio Commission, FRC), amely felügyelte az adók engedélyeztetését, a frekvenciák elosztását, az adóteljesítmény meghatározását, valamint a műsorszórási időkereteket. A rádiózás az 1920-as évek elején hatalmas fejlődésen ment keresztül. A technológia széles körű elterjedése miatt egyre több rádióadó jelent meg, és a frekvenciák kaotikussá váltak. Adók zavarták egymás jelét, és nem volt egyértelmű szabályozás arra, hogy ki milyen frekvenciát használhat.

A törvény célja az volt, hogy rendbe tegye az étert és megakadályozza a zavaró interferenciákat. Bár a törvény deklarálta a rádiós műsorszolgáltatók szólásszabadságát (free speech), azzal, hogy egy központi hatóság irányította a frekvenciaelosztást, sokan úgy érezték, hogy az állam mégis túlzott hatalmat gyakorol a médium felett.

Az FRC ideiglenes szervként indult, de hamar kiderült, hogy a rádiózás szabályozására hosszú távon is szükség lesz. Ezért 1934-ben az FRC helyét átvette az Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC), amely nemcsak a rádiót, hanem később a televíziót, a műholdas közvetítéseket és az internetes távközlést is felügyelete alá vonta. A törvény egyik legvitatottabb része az volt, hogy bár elismerte a műsorszolgáltatók szólásszabadságát, mégis központosította a rádiós frekvenciák feletti döntéshozatalt. Ez felvetette a kérdést: valóban szabad-e a rádiózás, ha egy kormányzati szerv dönt arról, ki sugározhat és milyen feltételekkel?

Bár a szabályozás segített stabilizálni a rádiós piacot, később több esetben is felmerült, hogy az FCC politikai eszközként használja fel a média befolyásolására. A vita azóta is tart, hiszen napjainkban is zajlanak diskurzusok arról, hogy milyen mértékben szükséges és elfogadható az állami beavatkozás a média működésébe.

A Rádiótörvény megalapozta azt a médiajogi rendszert, amely azóta is érvényben van. A rádió és az azt követő televízió, majd az internet szabályozása mind visszavezethető erre az 1927-es döntésre. Bár azóta a technológia sokat fejlődött, a kérdés ugyanaz maradt: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a médiumok szabadsága és a szabályozás szükségessége között? A törvény jelentősége tehát nemcsak a rádiózás múltjára, hanem a teljes modern médiafelügyeleti rendszer kialakulására is hatással volt, és ennek öröksége a mai napig meghatározza a kommunikációs iparágat.

(kép)