Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer), az első teljesen elektronikus számítógép, 1946. január 1-én készült el. Tervezői, John Mauchly és J. Presper Eckert, egy olyan eszközt hoztak létre, amely mérföldkővé vált a számítástechnika történetében. Az ENIAC hivatalos bemutatójára később, 1946. február 14-én került sor, amikor a nyilvánosság először láthatta a világ első elektronikus, programozható számítógépét. Ez az esemény új korszakot nyitott a technológia és az informatika fejlődésében.
Az ENIAC-ot az Egyesült Államok hadserege fejlesztette ki, és kezdetben ballisztikai számítások elvégzésére használták. Kialakítása és működése az 1940-es években forradalmi volt, mivel korábban a számítási feladatok mechanikus eszközökkel vagy elektromechanikus számítógépekkel zajlottak, amelyek jóval lassabbak és kevésbé megbízhatóak voltak. Az ENIAC sokkal gyorsabb volt, mivel teljesen elektronikus áramköröket használt.
Az ENIAC 18 000 vákuumcsövet, 7 200 kristálydiódát, 1 500 relét, 70 000 ellenállást, 10 000 kondenzátort és megközelítőleg 5 000 000 kézzel forrasztott csatlakozást tartalmazott. Tömege meghaladta a 27 tonnát, hozzávetőleg 2 méter (8 láb) magas, 1 méter (3 láb) mély és 30 méter (100 láb) hosszú volt, 28 négyzetméternyi (300 négyzetlábnyi) területet foglalt el, és 150 kW villamos teljesítmény vett fel. A bemeneti adatokat egy IBM kártyaolvasón keresztül lehetett megadni, míg a kimenethez egy IBM lyukkártya-lyukasztót használtak. Ezeket a lyukkártyákat offline nyomtatott kimenet előállítására is használták, például egy IBM könyvelőgép (például az IBM 405) segítségével. Bár az ENIAC eredetileg nem rendelkezett belső memóriával, ezek a lyukkártyák külső adattárolásra szolgálhattak. 1953-ban a Burroughs Corporation egy 100 szavas mágneses magmemóriát épített az ENIAC-ba.
Az ENIAC, amelyet a világ első teljesen elektronikus számítógépeként tartanak számon, tizenegy év folyamatos szolgálat után 1955. október 2-án nyugdíjazták. Az ENIAC által inspirált kutatók és mérnökök újabb és gyorsabb számítógépeket hoztak létre, mint például az EDVAC és az UNIVAC, amelyek már tárolt programozású gépek voltak, vagyis képesek voltak a programjaikat is a memóriájukban tárolni, nem csak adatokat. Ez a fejlődés forradalmasította a számítástechnikát, lehetővé téve sokkal bonyolultabb feladatok elvégzését. Az ENIAC öröksége ma is él, hiszen minden modern számítógép alapjaiban azokat az elveket követi, amelyeket az ENIAC vezetett be. Bár a számítógépek ma már milliárdszor gyorsabbak és kisebbek, az ENIAC mutatta meg először, hogy a számítógépek képesek hatalmas mennyiségű adat feldolgozására nagy sebességgel.
