#2 Kérdés, hogy ki az átlagfelhasználó? Előttem két véglet van, de nem tudom melyik szélről.

Van egy vidéki mami (így nevezném), nem sokat tud, de kell neki gép, nyomtató, szkenner, és TV-re is legyen kötve a gép, persze nagy ritkán használja a nyomtatót, a szkennert annyira sem, de fontos, hogy működjenek... Azt, hogy mi a fájl, mi a mappa nem tudja, interneten recept oldalak, és kézimunka oldalak a fontosak, azok linkjeit egy asztalra kitett mappába kellett gyűjteni, mert a kedvencek megtalálása a böngésző menüsorában is nehézségekbe ütközik. Vagy 20x meg kellett mutatni a mappát, megnyitni, és az adok linkeket megnyitni, hogy így kell. Meg szkripteket kellett csinálni az asztalra, amivel a hangkimenetet a TV-re (HDMI), illetve a hangkártya kimenetre lehet váltani, mert a grafikus hangkezelő megértése is nehéz. Na neki nagyon alkalmas a Linux, naponta használja, foglakozik a kézimunka oldalakkal, kinyomtatja a cikkeket, és a papír alapján dolgozik, meg ilyenek. (Frissítések automatikusra vannak állítva.) Tudja, hogy Linux van a gépen, ha nagy ritkán kérdez, akkor célirányosan teszi, hogy Linux alatt hogy kell ezt, vagy azt.

A másik, aki előttem van, a párom. Diplomás, és magas szinten használja a programokat, ECDL-t simán megugorná, táblázatkezelés, dokumentum szerkesztés, minden megy, persze, melója is olyan, hogy többféle banki szoftvert használ, lekérdezések definiálása, grafikonok, prezentációk, elemzések. tervezések. Miközben a könyvet írtam, érdeklődve kérdezte, mit csinálok, miről írok? Mondtam hát könyvet a rendszerről. Milyen rendszerről? Hát arról, amit Te is naponta nyüstölsz éjfélig..

És ekkor jött a döbbenet: azt kérdezte, hogy, jó, de mi ez? Bekapcsolja a gépet, előtte indul el a Mint, Grub, Logó, minden ellenére fogalma sincs, hogy mi van előtte, milyen rendszert használ. Csak leül elé, és nyomatja. Mindegy, hogy Windows, Linux, akármi. Mindent megtalál mindegyik alatt, és soha nem merült fel benne olyan kérdés, hogy akkor ez mi is. Nos, neki is jó a Linux.

Ha mondjuk újranősülnék és az új rokonságban telepítenék Linuxokat akkor látnék. :-) Szerintem ahhoz jóval nagyobb arányú elterjedés kellene, hogy az a környezetünkben is érzékelhetővé váljon. Azonban a Linux nem az átlagfelhasználók rendszere.

Az emberek többségében használni szeretnék a rendszert. Ha nem muszáj, akkor egyesek beállítani, karbantartani sem, nemhogy telepíteni. Sokan azt sem tudják mi az fán terem a telepítés. Persze ez egy skála és egyes emberek különböző részén helyezkednek el ennek.

Többször láttam már olyan témát, amit valaki úgy kezdett, hogy elege lett a Winből és lecserélné Linuxra. A Windowst nem ő telepítette, nincs ilyen irányú ismerete, fogalma sincs arról mi az a partíciós tábla, partíció, és akkor ő töltse le a lemezképet (melyiket), ellenőrizze le, írjon belőle telepítőt, próbálja ki, ha kompatibilis a hardver, akkor telepítse lehetőleg úgy, hogy a Windows mellé, úgy hogy az a rendszer és az adatai se sérüljenek. Aztán még olykor nem megy a WiFi-adapter, nincs hang. Túl hosszú út ez, kevesen fognak végigmenni rajta.
Tedd ezt mellé annak, hogy vesz egy gépet OSX-szel vagy Windowszal, vagy üresen és valaki felteszi neki rá a Wint és ha kell be is állítja, karban is tartja. Ezt fogja jó eséllyel választani. Gondtalanság.
A kedvenc példám az Androidos eszköz. A hardver és a szoftver össze van próbálva, a rendszer elő van telepítve. Megveszed az eszközt, bekapcsolod, megadod az email címed és a jelszavad és gyakorlatilag kész is. A Play Áruházból lehet telepíteni, amit lehet. Egyszerű rá alkalmazást telepíteni, frissíteni.

Én valakinek feltettem és beállítottam egy Mintet. A Frissítéskezelő jelzi neki a tálcán, hogy frissítések elérhetőek, hát kattint az ikonra, jön a Frissítéskezelő ablaka, ahol magyar nyelvű rendszer lévén rákattint a Frissítésre. Azt frissülnek a tárolók. Ő meg nem érti, nyomkodja a Frissítést és nem frissül a rendszer. A meglátásom szerint nem tökéletes a fordítás.
Angolul érthetőbb.
Refresh – Frissítés
Install Updates – Telepítés

Ezen lamentálhatnánk, hogy lehetne ez például jobb.
Az
Install Updates – Frissítések telepítése
szerintem megfontolható lenne
a Refresh-re talán a Tárolók frissítése lenne a javaslatom, de ezt nem érzem annyira biztosnak, mint a másikat.

#3 Valójában csak 1 Linux van, szóval ez nem lehet gond. Csak a kommunikációban beszélnek sokról.

Szóval egy Linux van, a kiadások azok csak némi további extrával felturbózott állapotok.

Nagyon sokan, amikor arról beszélnek, hogy én az Ubuntut, én MATE-et, én a Manjarot használom, mert nekem az jött be, ez nem úgy hangzik, hogy erre a megoldás egy egyenkiadás lenne.

De szerintem is lehetne minden autó egyforma, hisz a lényeg A-ból B-be eljutni, ahhoz nem kell ennyi autó típus, sőt mi az, hogy egy típuson belül izgalmi állapotban várják, hogy a következő évben mivel rukkol elő a gyártó, és sopánkodnak, ha csak az előző évi modell némi ráncfelvarrással a kínálat.

Én még akkor voltam gyerek, amikor egyenruhában kellet járni iskolába. Képzeld, kb. mindenki utálta.

Lehet pénzért kellene árulni a Linuxot, akkor elterjedne. Cégeknél, mert ott akadály az ingyenesség mert abból mi vándorolna vissza a zsebbe a túlárazott összegből. Magán embereknél, mert akkor juszt is ellopják, mert az olyan izgi.

Ami pedig a kinézetet illeti: Windows alatt is lehet a tálcát ide-oda tenni, csak alapból van lent, Volt Windows alatt is oldalsáv, valamelyik régebbi Office-val jött, nekem nagyon bejött. Aztán Ribbon kialakítás utáltam.

A Microsoft folyamatosan változtatja a kinézetet, nincs egyenwindows.

AI-t beépíteni a rendszerbe: Ugye tudod, hogy a Windowsba épített AI annyit tesz, hogy az a háttérben szuperszámítógépen fut, amit webes kapcsolaton ér el a kliens. Mint a Google Assistant. Ugyan ki biztosítana a Linux számára szuperszámítógépet AI-val?

Mobiltelefon: Csak azt a hármat veszem alapul ami a házban van: Egy Huawei, egy Samu, és egy Xiaomi. A három teljesen másként néz ki, mármint a felülete, a párom Samuját pl. a mai napig nem tudom felvenni, ha csörög, már azon a szinten is másként működik, mint a Huawei, A Xiaomi meg még a többi Xiaomi-tól is eltér, mert ez még az Android One program alatt készül, azon szűz Android van, MUI nélkül. Az Android One programot a Google anno azért indította, hogy ne legyen annyiféle Android, legyenek egységesek a telefonok. Nem jött be, kudarcba fulladt a próbálkozás.

Mindez arra utal, hogy a sokféleség nem lehet az elterjedés akadálya, valami más lehet a háttérben.

Hogy miért nincs a sok között egy, amelyik a vezető, ami egymagában erővel képviselni tudja magát?

Talán erről a Linux alapítványt kellene megkérdezni, nekik elvileg ez lenne a küldetésük, ők felügyelik ezt a témát, ezen dolgoznak, már elég régóta:

https://www.linuxfoundation.org/

Én egyszer az ubuntu.hu oldalon kifejtettem a véleményemet erről, de lehülyéztek. Mivel nem szokott érdekelni, ha százból százan nem értenek velem egyet, ezért megismétlem, amit akkor írtam.
Először is a Microsoft körülbástyázta a Windows szabadalmakkal, és a részegységek, perifériák gyártóval olyan megállapodásokat kötött, hogy más ne tudjon labdába rúgni.
Akkor szerintem Linux még nem létezett, Linus talán még óvodába járt.
Valami Sun rémlik, ami labdába akart rúgni, de kigolyózták őket.

A Windows annyira elterjedt az irodai, és egyéb munkahelyi gépeken, amit nagyon nehéz lenne leváltani.
Egy-két éve valamelyik német város önkormányzata(?) átállt Linuxra, de akkora volt az ellenállás, hogy egy év múlva horror áron visszatértek Windowsra.

Az otthoni felhasználásra értelemszerűen olyan OS-sel működő gépet vesz az ember, amit már a munkahelyéről ismer.

Volt (vagy van) olyan próbálkozás, hogy Linuxszal előre telepített gépeket árulnak, de ilyet szerintem az vesz, aki már ismeri.
Én sohasem vennék kormányváltós autót, pedig elismerem, hogy jobban kézre áll, mint a botváltó.

Vagyis lehet, hogy már nem 3, hanem 4%-on áll a Linux, és lehet, hogy lesz az majd még 5, vagy 6 is, de mindig meg fog maradni ezen a szinten.

És itt jön az én véleményem:
Ezen egy dolog változtatna, ha lenne EGY Linux.
Valaki erre azt a hülyeséget válaszolta, hogy a Linuxnak épp az a lényege, hogy százféle.
Oké, de akkor nem lesz soha meghatározó szereplője a piacnak.

Szerintem, attól, hogy van százféle Linux, még lehetne egy, ami nem százféle speciális igényt akar kielégíteni, hanem a Windowsnak kíván alternatívája lenni.
De mint írtam, ez nagyon nehéz úgy, ha mondjuk a videokártya gyártók nem készítenek linuxos drájvereket.
Véleményem szerint ezt már perekkel ki kellett volna kényszeríteni. Ahogy azt is, hogy mondjuk a SkyShowtime egyszerűen nem működik, pedig az böngészőből érhető el, ami azt jelenti, hogy szándékosan van úgy megcsinálva, hogy ne működjön.
Mert nem egyszerűen nem működik, hanem közli, hogy a rendszerem nem alkalmas a lejátszásra.
De a többi streaming szolgáltatás gond nélkül működik.

De ettől függetlenül kellene lennie EGY olyan Linuxnak, amit oda lehetne tenni a Windows mellé.
És ez azt is jelentené, hogy már javában fejleszteni kellene egy olyan rendszert, amiben beépített AI működik. És nem azért, mert ez az én szívügyem, hanem azért, mert a Microsoft ezt teszi.
És ha most a Linuxnak mondjuk 30%-os részesedése lenne az új gépek vásárlásában, akkor az alaposan visszaesne, ha egy ilyen fontos területen lemarad.

És nem azt kellene eldönteni, hogy ez az EGY melyik legyen. Ubuntu, Mint, vagy Xubuntu, ami sokáig a kedvencem volt az Ubuntu után, hanem kellene egy közös projekt, amit mindenki közösen fejleszt.

Nekem az a legnagyobb bajom a Linuxszal, hogy rengeteg erőforrást pazarolnak el a párhuzamos fejlesztések.
Miért nincs egy médialejátszó, ami alapértelmezett az összes rendszeren?
Attól még lehet másik százat fejleszteni, de egy rendszerhez elég egy médialejátszó.
Vagy hálózatkezelés, Bluetooth kezelés, stb.
Ha az egyik rendszer valami jobb, mint a másikon, akkor miért nem azt építik be a disztróba?
Miért a saját szarabb verzióját? Hiszen szabad szoftver, ingyenes, nem kell jogdíjat fizetni!
A Linux még a saját ingyenességét sem képes kihasználni.
A Microsoft persze kihasználja!
Tudjátok mikor jön el a Linux éve? Majd ha a Microsoft beépíti egy Windowsba, aminek már most vannak jelei.
De vajon a Linux megtehetné, hogy beépít egy Windowst?

És el kellene fogadni azt, hogy a Windows „szabványt” teremtett, amit bizonyos mértékig követni kellene.
Kezdetben ott tálca volt, és startmenü, itt panel, és menü, ez rendben van. De ott már csempék vannak, amit mellesleg én utálok, de az mindegy. Egy fiatal aki most ismerkedik a számítástechnikával, az két dolgot lát. A mobilját, már óvodás kora óta, és az otthon lévő Windowst, ami egész máshogy néz ki, mint a Linux.
Amúgy nem hiszem, hogy nagy dolog egy csempés megoldás mellé biztosítani a menüs, tálcás megoldást is.

Próbálkozott az Ubuntu egy harmadik úttal, az oldalsávval, de nem hiszem, hogy ez lenne az útja a windowsos felhasználók elcsábításának, mert én például azért hagytam el az Ubuntut.
Velem ne szórakozzanak.

#3.1.1.1 Ácsi már!

Red-hat: igen, fizetős, de nem desktop rendszer, hidd el, van a melóban, látom. Még a Debian netinstall is jobban ki van dolgozva, de persze nem arról szól a Red Hat. Jobbára egyet tud, virtualizálni, és környezetet biztosítani a hostoknak.

„AI-t beépíteni a rendszerbe…” nem tudom, de azt igen, hogy ezt most akarják majd megvalósítani. Amiről te írsz, az nem AI. EZT MOST ÍROM LE EZREDSZER.

Kétezredszer is leírhatod, akkor is arról írtam, nem arról, hogy a Google Assistant mi, az csak egy példa, de ha nem érted írom másképp:

Az AI-t beépíteni a rendszerbe csak egyféleképpen lehet: Kliens - szerver módban. Hogy miért? A legerősebb több kW fogyasztású gamer desktop konfiguráció sem képes egy ilyen megvalósítást futtatni, ahhoz túl kicsi a teljesítménye.

Ha a Windowsban lesz AI, akkor ha nem is lesz Microsoft Accounthoz kötve, akkor is netkapcsolattal fog működni, nem a helyi gépen fog futni, a helyi gép csak egy terminál lesz ehhez.

Szerinted ezt kellene megvalósítani Linux alatt.

HDMI - kevered az ingyenességet az Open Source-val, illetve a licenckorlátokkal.

Pl. a Thunderbolt is jogdíjas, de nem zárja el az Intel, dokumentációk nyilvánosak, Linux támogatja.

És az összehasonlításod akkor állná meg a helyét ha mondjuk az Apple részesedése 90% lenne, az Androidé pedig 4%, de szeretne többet elérni.

Az nem összehasonlítás, hanem egy példa arra, hogy telefonokon is sokféle, nem egyféle Android fut, mégis tud egy Android lenni, ez nem akadálya az elterjedésnek, senki nem beszél arról, hogy sokféleség az valami hátránya lenne az Androidnak, Linux esetében meg ez a mantra.

#3.1.1 Az ingyenesség kérdése.
Most jelent meg egy hír: Jogi ketrecbe zárta a HDMI Fórum a nyílt megoldásokat

Azt nem gondolom, amit írtál, hogy fizetőssé kellene tenni, akkor talán jobban vennék, de a vállalati szférában már régóta van fizetős Linux, úgy hívják, hogy RedHat.
Viszont azt el tudom képzelni, hogy lenne olyan Linux, ami fizetős, mert tartalmazza azokat az összetevőket, amikért fizetni kell. Például a HDMI összetevőkért.
És azt is el tudnám képzelni, hogy lenne fizetős Linux NVIDIA illesztőprogram.

Nem kell beszarni attól, hogy valami fizetős. Én nagyon sok androidos appért fizetek, és ha a linux jobb lenne tőle, azért is fizetnék.
Vettem 10 évvel ezelőtt egy NVIDIA videokártyát horror áron. 15 ezer körül.
De sohasem volt jobb, mint a nouveau. Valahol a pincében kallódik.
Ha néhány ezer forintért használható lenne, szívesen kifizetném.