Ráérő időmben gondoltam összeállítok egy kis listát a kedvenc parancssori eszközeimről, hátha kedvet kap valaki valamelyik kipróbálására. Tényleg csak kedvcsináló jelleggel néhány mondatban beszélek róluk.

Az ls alternatívái: eza (exa) és lsd. Színes szagos megjelenítés, fastruktúra, és minden amit az ls eleve tud. Hogy melyik, az teljesen egyedi preferencia kérdése.

Rendszer információ: a screenfetch-el kezdődő mozgalom két szereplőjére hívnám fel a figyelmet. A cinfo egy aprócska program, az erőssége, hogy az -a kapcsolóra egy sima ASCII kimenetet kapunk, bárhol bármin elfut. A zeitfetch pont az ellentéte, a disztribúció logókat a leglátványosabban megjelenítő "fetch", unixporn rajongók előnyben.

Rendszer monitorozás: bár a top mindent tud amit kell, nálam már automatizmus az nmon telepítése. Billentyűparancsokkal szabályozhatjuk, hogy milyen információkat szeretnénk látni, és nagyjából az összes hasonszőrű program kiváltható vele, szinte az összes rendszerkomponenst meg tudja mutatni. A feltörekvő nemzedékből pedig a bottom nevű jószágra hívnám fel a figyelmet, színes szagos (témázható) és jól konfigurálható, pont ahogy egy mai cli appnál lennie kell.

CPU és VGA monitorozás: az s-tui amellett hogy monitorozza, komolyan kínozni is tudja a processzorunkat, ehhez a stress-ng programot hívja meg. Az nvtop pedig egyszerűen minden amit a videókártyádról tudni akartál.

Vim alternatívák: néha a vim is produkál furi dolgokat (vizuális mód megmakacsolja magát, magyar üzenetek megbolondulnak, stb.), szóval kellett valami helyette, így találtam a vile nevű szerkesztőre. Nem mai gyerek, legnagyobb fegyvere a klasszikus vi-vel szemben a fejlett EMACS-szerű puffer kezelés volt, és ma is ez az erőssége. A vimben megszokott kevéske billentyűparancs mellé még kapunk egy rakással, a státus sorban pedig fejlett üzenetek segítségével próbálja megtámogatni szegény felhasználót (egy újabb előny a vimmel szemben), aki bőszen keresi, hogyan is tudna kilépni belőle. A vis pedig a reguláris kifejezések rajongóinak a paradicsoma, a SAM szerkesztő világát hozza el a vim hívőknek. A klasszikus vim keresés, csere, stb. műveletek mellé kapunk egy gyk. kimeríthetetlen tárházat, csak tanuljuk meg bánni a strukturált reguláris kifejezésekkel. ,v/^.*$/&/d ezzel a paranccsal pl. töröltünk minden ismétlődő sort...

Folyamatok kezelése: a ps jó és szép, de van szebb és jobb (szerintem), ez pedig a procs. Kérhetünk listát felhasználóra, CPU használatra, memória használatra, adott folyamatra bontva és még számtalan módon. Beállíthatjuk hogy milyen információkat (oszlopokat, --list opció a lehetőségekről) szeretnénk látni, --watch opcióra top-szerű működést kapunk, és még számtalan lehetőségünk van a program beállítására.

Fájlkezelés: a Midnight Commander, Ranger, Vifm szentháromságon túl is van élet! A személyes kedvencem a vfu névre hallgató programocska. Igazán különleges, másokra nem nagyon hasonlító koncepcióval készült, beépített szerkesztővel és lapozóval érkezik, és saját vágólappal rendelkezik, ami számos lehetőséget rejt magában. Érdekessége hogy két konfigurációs állománya van, az egyik a programból elérhető bináris, ahol az alapvető működést állíthatjuk, a másik egy sima szöveges állomány, ahol főleg a fájl hozzárendeléseket szabályozhatjuk. Ha ráérzünk az ízére, egy rendkívül hatékony eszközt kapunk, én imádom! A másik versenyzőnk a joshuto, ami nem titkoltan egy Ranger alternatíva akar lenni, mindent tud amit az, csak gyorsabban, egyszerűbben, szebben, jobban. Remekül felépített, átlátható .toml állományokkal állíthatjuk be minden porcikáját a nekünk tetsző módon, tényleg remek kis program.

Terminál emulátorok (GPU): a bőség zavara tipikus esete. A csúcs a kitty, tabulátor opció, terminál multiplexer-szerű működés, beépített témák, kép megjelenítő, stb., nehéz versenyezni vele. Mostanában igen felkapott az alacritty, sokat tud, de közel sem annyit mint a kitty. Jól konfigurálható, de hallottam olyan véleményt is, hogy a konfiguráció bonyolultságához képest keveset tud, ebbe nem mennék bele, én szeretem. A zutty valszeg a legkisebb GPU gyorsított terminál, alapvető funkcionalitással, ennek megfelelően nagyjából nulla erőforrás-igénnyel (érdekesség, a fejlesztő Tom Szilagyi névre hallgat). Végül az általam jelenleg használt foot terminálról ejtenék néhány szót. Először jegyezzük meg, CSAK Wayland alatt működik! Egyébként szintén jól konfigurálható, könnyűsúlyú versenyzőről beszélünk, aminek a legfőbb fegyvere, hogy démonként is futtatható a foot -s paranccsal, majd footclient-ként hivatkozunk rá, innentől pedig sebességben mindenkivel is felmossa a padlót.

Hát hirtelen ennyi lett volna, mindenkinek jó kísérletezgetést és kellemes bejglikómát kívánok! 

Berus