Linux és Ubuntu operációs rendszerek összehasonlítása

szhf62 képe

Eltelt 2 év azóta, amikor teljesen ismeretlenül kezdtem használni a linuxot a windows XP után. Több rendszerrel is próbát tettem (Linux Mint, Ubuntu, Zorin, Lubuntu, Xubuntu és még néhány kisebb linux). Mindegyik rendszernek meg van a maga szépsége, előnye, némelyiknél tapasztaltam némi hiányosságot, amelyik más hasonló rendszeren működött, de az aktuálison nem.

Ezzel a blogbejegyzéssel szeretnék segíteni mindazoknak, akik a linuxra szeretnének átállni windowsról, megkönnyíteni a gépéhez a leginkább megfelelő környezet kiválasztását. Ebben (is) kérném a T. fórumtársakat hogy a jónak bizonyult és főként használt rendszerükről hozzászólásban segítsenek a kezdő linux felhasználók tájékoztatásában. Lehetőleg az általuk használt rendszer előnyeit és (ha van) hiányosságait írják meg, hogy az újabb (és régebben) linuxot használó könnyebben tudjon dönteni a fő (vagy második) rendszerének kiválasztásában, ne csak olyan ismerősétől kérjen tanácsot, aki csak hallomásból ismeri a linux és ubuntu (vagy egyéb) operációs rendszert.

Sok felhasználó windowsról átállva az addigi rendszer "kényelmét szokta meg", és szeretné valamilyen formában hasznosítani ezt linuxon (lehet hogy a windowsos megszokás miatt teszi ezt). Ez is egy teljesen más rendszer, és a windows is más. Ezt alapból kell minden kezdőnek tudni. (Próbáljon valaki meg egy analóg hanglemezt behelyezni egy cd lejátszóba... Nem fog menni. Ugyan ez vonatkozik a rendszerhasználatra.)

Általában (személy szerint) egy "kiszemelt" rendszert hosszabb időn keresztül futtatok, azzal tapasztalatokat gyűjtök róla. Az előző (vagy meglevő) rendszer előnyeit keresem a frissebben feltelepített rendszeren, ha nem találom meg ugyanazt, más helyettesítő alternatívát próbálok keresni helyette. Ilyenkor elő szokott fordulni, hogy vagy jobbat sikerül találnom, vagy (ritkábban) egy kicsivel gyengébbet helyette. Nagyon elvétve van hogy egyáltalán nem sikerül semmilyen megoldást találni erre.

Meglátásom szerint sokan a windows mellett használnak linuxot. Ez egy ideig "működik", de később lehet belőle - fejben - keveredés. Fordítottan még mindig jobb, ha a windowst tartják meg második rendszernek, arra az esetre, ha a linuxban már nem találnak megoldást az adott problémára.

Előre is megköszönöm az építő jellegű segítő hozzászólásokat, remélve hogy minél több olyan új linux felhasználó is tanul és hasznosít belőle aki szeretne ezen rendszerek valamelyikével használni a gépét.

Hozzászólások

RE: Linux és Ubuntu operációs rendszerek összehasonlítása

@#0
Elolvastam.

„Linux és Ubuntu operációs rendszerek összehasonlítása.”
Az Ubuntu is egy Linux. Az Ubuntu és más Linux operációs rendszerek összehasonlítása, vagy valami ilyesmi amiről szó lehet.

„Több rendszerrel is próbát tettem (Linux Mint, Ubuntu, Zorin, Lubuntu, Xubuntu és még néhány kisebb Linux).”
Az Ubuntut, a Lubuntut, és a Xubuntut nem nevezném külön operációs rendszernek, Az Ubuntu különböző verziói a Lubuntu és a Xubuntu, melyek azonos kiadáson belül azonos csomagtárolókra épülnek, csak más alapértelmezett asztali környezettel és a hozzá tartozó alapértelmezetten feltelepülő alkalmazásösszeállítással kerülnek kiadásra. Köztük teljes az átjárhatóság egy Ubuntura bármit fel tudok telepíteni, ami egy Xubuntuban megtalálható, sőt fordítva, ráadásul egy Ubuntuból pár perc alatt készíthető Lubuntu és fordítva...
A Linux Mint és a Zorin OS pedig Ubuntu alapú disztribúciók, vagyis az Ubuntura épülnek.

„Ezzel a blogbejegyzéssel szeretnék segíteni mindazoknak, akik a Linuxra szeretnének átállni Windowsról, megkönnyíteni a gépéhez a leginkább megfelelő környezet kiválasztását.”
Végül erről semmi konkrétumot nem írtál, én legalábbis nem találtam meg.
Régebbi (gyengébb) gépre érdemesebb alapértelmezetten LXDE (Lubuntu, Debian LXDE...) vagy Xfce (Linux Mint Xfce, Xubuntu...) környezettel települő rendszert választani. Ha valakinek egy korszerű gépe van, akkor a gép gyenge teljesítményének okán nem kényszerül kompromisszumra (nem kell kisebb fogyasztású asztali könyezetet választania azért, hogy a rendszer elfogadható gyorsasággal tegye a dolgát), ilyenkor én azt javaslom, hogy az illető a kiválsztott disztribúciót az alapértelmezett kiadásban telepítse (ez Ubuntu esetében az Ubuntut, Linux Mint esetén a Cinnamont jelenti), mert a leírások alapvetően ezekre készülnek.

„Sok felhasználó Windowsról átállva az addigi rendszer "kényelmét szokta meg", és szeretné valamilyen formában hasznosítani ezt Linuxon (lehet hogy a windowsos megszokás miatt teszi ezt). Ez is egy teljesen más rendszer, és a Windows is más. Ezt alapból kell minden kezdőnek tudni. (Próbáljon valaki meg egy analóg hanglemezt behelyezni egy cd lejátszóba... Nem fog menni. Ugyan ez vonatkozik a rendszerhasználatra.)”
Személy szerint ezt egy picit másképp bontanám.

1. Egy beállított Linuxot használni a mindennapokban ugyanolyan egyszerű, mint, teszem azt, egy Windowst, itt is van grafikus felület, az egérrel kattint a felhasználó, a billenytyűzettel ír. A böngésző, mondjuk a Firefox az Firefox, ugyanúgy lehet vele például facebookozni, YouTube-ot nézni..., mint másutt, a levelezést lehet intézni honlapon keresztül, vagy mondjuk egy erre szánt programmal, mint a Windowsra is elérhető Thunderbird, van telepítve program, melynek segítségével az ismerősőktől kapott vetítéseket megtekinthetnénk. Linuxra ugyanúgy van Skype, bőséges a választék médialejátszókból, így minden lehetőség adott a filmek megtekintésére és az internetes rádiók hallgatására is... Irodai alkalmazásra is szintén vannak szoftverek, a cégnél mi például leveleket a LibreOffice Writer-rel írjuk, a táblázatokat a LibreOffice Calc-kal készítjük, Linux, konkrétan Linux Mint Xfce alól nyomtatunk, szkennelünk. Mindenre ezt használjuk, noha ezt soha nem tanítgattam a kollegáknak, de nincs rá szükség, felhasználói szintem minden magyarázat nélkül eligazodnak rajta.

2. Programok telepítése egy egyéb tekintetben beállított linuxos gépre.
Alapvetően ez sem egy nagy kaland. Egy szintén csak a felhasználói szinten mozgó egyénnek annyit elég elmagyarázni, hogy itt nem mindenféle az interneten összevadászott .exe fájlokat telepítünk, hanem az Android Play Áruházához hasonlóan a szoftverkezelő által felkínált alkalmazásokból egyszerűen választunk és néhány kattintással telepítjük, amit kiszemeltünk.
Sokkal egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb, mint amit a Windows XP, 7, 8 rendszereken megszokott.

3. Komolyabb adminisztrálás, rendszertelepítés.
Ez valóban olvasást, tanulást igényel, mások az eljárások, mint amiket Windows alatt megszokott. Legegyszerűbb talán adminisztrálni a Linux Mint és Ubuntu rendszereket, én csak az ezekkel történő megismerkedés után ajánlanám például a Debiant.

A Linux használatát azért nehéz megkezdeni, mert (szinte) nem lehet kapni Linuxszal (jól) előtelepített gépet, így rögtön a 3. nehézségi szinten kell kezdeni, vagyis első lépésként fel kell telepíteni. Ha valaki nem óhajt komolyabb adminisztrálási mélységekbe leereszkedni, akkor kerítenije kell valakit, akit feltelepíti és beállítja neki kulcsrakészre a Linuxot.
Ez a Linux elterjedésének a gátja.
Az más lenne, ha megvennéd a gépet, a bekapcsolás után egy szinte teljesen feltelepített Linux Mint fogadna, megadnál néhány egyszerű adatot, mint hol tartózkodsz, mi legyen a felhasználóneved és a jelszavad és pár perc elteltével máris birotkba vehetnéd a rendszered.

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
mekk képe

RE:RE: Linux és Ubuntu operációs rendszerek összehasonlítása

#1 ( A Linux használatát azért nehéz megkezdeni, mert (szinte) nem lehet kapni Linuxszal (jól) előtelepített gépet, így rögtön a 3. nehézségi szinten kell kezdeni, vagyis első lépésként fel kell telepíteni. Ha valaki nem óhajt komolyabb adminisztrálási mélységekbe leereszkedni, akkor kerítenije kell valakit, akit feltelepíti és beállítja neki kulcsrakészre a Linuxot.
Ez a Linux elterjedésének a gátja.
Az más lenne, ha megvennéd a gépet, a bekapcsolás után egy szinte teljesen feltelepített Linux Mint fogadna, megadnál néhány egyszerű adatot, mint hol tartózkodsz, mi legyen a felhasználóneved és a jelszavad és pár perc elteltével máris birotkba vehetnéd a rendszered.)                 teljesen eggyetértek én is sokáig tartottam a linux tól  főleg az illesztő programok hiánya miatt. a hardver gyártók nem nagyon fejlesztenek a linux hoz. talán most kezd a linux felfejlődni arra a szintre ami a használhatóságát egy általánosabb szintre felhozza és így már többen tudják használni.                                                         

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

RE:RE:RE: Linux és Ubuntu operációs rendszerek összehasonlítása

#1.1 Személy szerint én amikor a linuxra váltottam XP-ről, csak "kósza hírekből" hallottam előtte más operációs rendszerekről, a változtatás előtt szinte napokkal ismertem meg a linuxot, először a Linux Mint 17.0 Cinnamont. Ezzel kezdtem a linuxos "pályafutásomat". Nagyon sokszor beleütköztem akadályokba, de ezekre zömében találtam megoldást. Kezdetben a "bootolás" szó jelentését sem értettem (bátor ember, így kezd neki egy másik rendszer kitapasztalásának!... :) ), azóta sok dolgot megtanultam, amit a windowson egyáltalán nem is használtam. Első sorban az lepett meg, hogy könnyű feltelepíteni a rendszert (windowsnál sok "rendszergazda" "szorgoskodott" - sokszor tekintélyes összegért - ha nem figyelt a gép tulajdonosa, buherált nem tiszta rendszert kapott a pénzéért...), és ezt saját magad, bármikor szabadon megteheted, nem kell másra várni ezért. (A kezdetben - a váltás előtt - felajánlották nekem is, hogy egy szép kerek összegért feltelepítik a linuxot "nagyon sok munka van vele, és nehéz a telepítése...". A Linux Mint letöltése után - nekem akkoriban, mint laikus kezdőnek - a telepítés csupán fél órát vett igénybe, és lehetett használni a teljes rendszert. (Windowson volt hogy napokig kellett nélkülözni a gépet ezért...)

Ez mellett több ubuntu rendszert is megtapasztaltam (feltelepítve, folyamatosan használva, nem csak live módban kipróbálva). Lehet hogy nekem szerencsém (is) volt az illesztőptrogramokkal, de még eddig nem sok hardvert nem tudtak a gépek felismerni, amikhez illesztőprogramot kellett volna keresni. (Elenyésző a kivétel ezekben.) Az új készülékek vásárlásánál alapvetően meg kell győződni az áru (hardver) linux kompatibilitásáról, nem csak az eladó szerint kell megvenni a terméket (webkamera, mobil stick stb). Ha ez megtörténik, le van küzdve egy nehézségi fokozat a linux használatához. (Manapság - csekély mértékben - növekszik azon eszközgyártók száma, akik a termékeiket linuxra is optimalizálják.)

Az sem megvetendő hogy a linux ingyen és szabadon felhasználható, miközben a Microsoft a windows rendszer használatát díjkötelessé kívánja (idővel) tenni. Ezért "hajszolják bele" a felhasználókat a legfrissebb verziókra való frissítésekbe, ami azzal is jár hogy a régebbi tipusú gépeket szép lassan le kell cserélni újabbakra.  A linux (és ubuntu) sok változatából viszont saját magad tudsz szabadon választani, hogy melyik rendszer (igaz, néha csekélyke kompromisszummal) lenne a számodra megfelelő, amit a(z esetleg régebbi) géped is elbír. Ennyit talán megér a kísérletezés a rendszerrel? Alternatívák szinte mindenhez vannak, csak megszokás kérdése ezeknek a működtetése. (Bátraké a szerencse! Néha a linuxos alternatíva sokkal jobb, mint a windowson megszokott program.)

Windowson kevés eshetőség van rendszergazdai joggal "bele turkálni" a rendszerbe, ez itt szinte mindig adott, hogy saját magad vagy a géped "gazdája" ebből a szempontból. (Ha hibásan vagy hiányosan fogalmaznék, a régebben linuxot használók helyesbítsék a mondanivalót.) Itt a számodra nem kellő programokat tetszés szerint tudod variálni, ami felesleges lenne azt eltávolítod, vagy újabbat telepítesz a gépre. Nem a neten keringő (sokszor eléggé gyanús) programokból, hanem többségében ellenörzött tárolókból.

Windowson "készen kapsz" egy környezetet, amin futtathatod a programot. Itt magad választhatod ki a megfelelőt, ha bármikor ráunsz, vagy nem igazán tetszik valamiért ("nem igazán erre gondoltam...", akad,  sűrűn lefagy, túlterheli a gépet stb), szabadon lecserélheted másikra. Melyik a jobb a kettő közül?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Illesztőprogramok

#1.1 „Teljesen egyetértek én is sokáig tartottam a Linuxtól főleg az illesztőprogramok hiánya miatt. A hardvergyártók nem nagyon fejlesztenek a Linuxhoz.”

Tapasztalataim alapján határozottan cáfolnám, hogy különösebb gond lenne az illesztőprogramokkal Linuxon, ne riogassuk már ilyenekkel a kezdőket egy nekik szóló bejegyzésben, mert nincs saját élményük, ezért a végén még elhiszik!
Sőt, igazság szerint nem csak, hogy vannak, hanem sokkal kevesebbszer kell illesztőprogramot telepíteni, mint Windowson, sokszor előfordul, hogy rögtön megfelelően működik a hálózatikártya, a videokártya és a hangkártya is, vagyis minden ami alapvetően szükséges.

#1.1.1 „Lehet hogy nekem szerencsém (is) volt az illesztőptrogramokkal, de még eddig nem sok hardvert nem tudtak a gépek felismerni, amikhez illesztőprogramot kellett volna keresni.”
Látod, szhf62 tapasztalata is ellentmond az állításodnak, de a soraidat olvasva kezdi azt hinni, hogy csak szerencséje volt. Pedig egy fenét! :-)

Én az elmúlt években elég sok igencsak eltérő korú és márkájú gépre telepítettem főként különböző Ubuntu variánsokat (Ubuntu, Xubuntu, Lubuntu), de több gépre került Debian, egyre pedig Linux MInt Xfce.
A legtöbb esetben az Ubuntu tartalmazott minden a gép működéséhez szükséges illesztőprogramot, ha ez nem így volt akkor a kérdéses hardverösszetevő feltérképezése után rövid internetes kereséssel meg lehet találni a megfelelő meghajtás módját. (Példa egy ilyen esetre.)
A Debianban alapból a non-free meghajtók nincsenek benne, ha egy gépben a LAN vagy a WLAN kártya meghajtása ezért hiányzik, azért a telepítő reklamál és felajánlja, hogy USB-kulcsról töltsd be. Ha van internetkapcsolat és kép, akkor a többi már beállítható. :-)

Persze azért azt ne tagadjuk el, hogy nem minden hardver élvez támogatottságot, ha új gépet vásárolunk és tudjuk, hogy Linuxot szeretnénk rajta futtatni, akkor figyeljünk oda a hardverösszetevők Linux kompatibilitására, ha például laptopot vételt tervezünk, akkor azt vásárlás előtt lehetőség szerint próbáljuk ki egy Live rendszerrel, ha Live-ban működik minden, akkor telepítve is fog.
(Legutóbb egy HP géppel jártam úgy, hogy Mintet terveztem rá eredetileg telepíteni, de Live-ról bebootolva nem szóltak a hangszórók, hát bedöftem egy Ubuntu Live-ot is, azon ment minden gyönyörűen, hát nem álltam neki keresgélni, bár meggyőződésem, hogy hamarost találtam volna a problémára megoldást, az Ubuntu került fel.)

A nyomtatók és szkennerek meghajtásának területe valóban egy kicsit problémásabb. Ilyen és ehhez hasolnó perifériák vásárlásánál viszont már tényleg a felhasználótól is elvárható, hogy ha már egyszer tudja, hogy Linux alól kívánja majd használni az eszközt, akkor a traktus megtörténte előtt kicsit utánanézzen, a kiszemelt eszköznek van-e támogatottsága, fog-e Linux alól működni vagy sem.
Ha valaki fordítva csinálja, találomra leemel egy eszközt, mondjuk nyomtatót a polcról, és utána kezd el kérdezősködni, hogy ezzel hogyan tudna a rendszerével nyomtatni, akkor póruljárhat.
(A környezetemben lévő egyik gépen korábban Windowst használt a gép tulajdonosa, de viszonylag sok gondja volt azzal a rendszerrel és feltettem neki mellé egy Xubuntut. A nyomtatója még a windowsos időkben lett vásárolva, azzal működött is, ám a Xubuntun közvetlen nem tudtam erre rábeszélni. A nyomtatás lehetőségét jó ideig egy virtuális gépre telepített XP-n keresztül oldottuk meg. Aztán a bonyolultnak éppen nem nevezhető linuxos megoldást épp egy mintes fórumon találtam meg. :-) Ugye, itt például a gond az, hogy linuxos illesztőprogram nincs a nyomtatóhoz kapott lemezen és ezt a fájlt a telepített rendszer sem tartlamazza. Az interneten megtaláltam, és azt is, mit kell vele tenni. A fájlt gyorsan lementettem magamnak (érdemes talán még külön lemezre is kiírni, feltettem a Dropbox fiókomba, a szóbanforgó gépen is elmentettem és elküldtem magamnak e-mailben is, valamint a saját gépemre is elmentettem), így már bármikor telepíteni tudom ezt a nyomtatót.)

Sok illesztőprogram már integrálva van a rendszerbe, ha mégsem, akkor sokat meg lehet találni a tárolókban vagy az eszköz gyártójának a honlapján, vagyis illesztőprogramok vannak szép számmal, nem ez a gond, hanem hogy nem tudják a kezdő felhasználók azt, szükség esetén miként kell őket megkeresni, telepíteni, azaz visszajutunk ennek a hozzászólásnak a 3. pontjához, a probláma valójában az, hogy a kezdők nem tudják komolyabban adminisztrálni a rendszerüket...
(Windowson mi az eljárás, ha egy eszközhöz, mondjuk nyomatatóhoz nincs meg a telepítőlemez? Hát persze, rákeresnek az interneten és letöltik onnan. Linuxos meghajtót a legtöbb eszköz esetében a hozzá mellékelt lemezen nem találsz, vagyis olyan mintha nem kaptál volna hozzá lemezt. Ha az általad használt rendszer nem tartalmazza alapból a meghajtót, akkor ilyen esetben Windowson is az interneten kezdesz el keresni, Linuxon is ugyanezt kell tenni.)

Általánosságban összefoglalva:

I. Ha már adott egy gép, akkor a reá telepíteni kívánt rendszert Live-ban próbáljuk ki, a Linux nagy valószínűséggel minden szükséges illesztőprogramot tartalmazni fog, tehát már Live-ban egyből tudunk internetkapcsolatot létesíteni, lesz a gépnek hangja és a kép is rendben lesz. Ami pedig Live-ban működik, az bizonyára telepített rendszer esetén is működni fog.
Amennyiben valami Live-ban nem működik, akkor:
a) Kipróbálhatunk egy másik rendszert is, előfordulhat, hogy az minden összetevőt egyből kezel.
b) Fel kell deríteni, hogy pontosan milyen hardvereszköz az mellyel gondunk van, és utána kell olvasni az interneten, hogy a problémát hogyan  lehet elhárítani.

II. Ha vásárolni kívánunk egy gépet, akkor keressünk rá a hardverösszetevők Linux általi támogatására, illetve laptop esetén igyekezzünk Live rendszerrel kipróbálni. Itt is érvényes a szabály, ha a Live rendszer működik, akkor a telepített is fog.

III. Amennyiben új eszközzel kívánjuk bővíteni a konfigurációnkat, előzetesen tájékozódjunk, faggasuk az internetes keresőt, hogy az adott típusnak van-e linuxos támogatottsága vagy sem, illetve azt is láthatjuk, hogy vannak-e vele linuxos problémák és azokra születttek-e megoldások vagy sem...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Illesztőprogramok – egy másik megközelítésben

#1.1 „Teljesen egyetértek én is sokáig tartottam a Linuxtól főleg az illesztőprogramok hiánya miatt. A hardvergyártók nem nagyon fejlesztenek a Linuxhoz.”

Megpróbálom más stílusban is cáfolni az állításodat.
A) Amikor 2008-ban az XP mellé próbáltam életemben először Ubuntut telepíteni és meg sem nyikkant a hangkártyám, akkor nem volt hozzá illesztőprogram?
De bizony volt! Le lehetett tölteni a Realtek honlapjáról, csak én nem tudtam hogyan kell kicsomagolni, miként kell a hozzá mellékelt readme fájlt értelmezni, hogyan kell a terminálban navigálni, pedig amúgy minden ott hevert előttem, de kevés volt hozzá az adminisztrációs tudásom.

B) Az Epson AcuLaser M1200 nyomtatóhoz nem létezett a .ppd fájl, amikor nem tudtam a Xubuntu 12.04-re telepíteni? Bizonyára létezett és az egyszerű módja a telepítések is ott díszelgett mellette, de kevés voltam hozzá, hogy megtaláljam.

C) Amikor a Debian telepítője közli velem, hogy egyik vagy másik gép LAN vagy WLAN kártyájához nem talált illesztőt, akkor az adott .fw fájl nem létezik, vagy ha itt megállok, elakadok, akkor az én adminisztrációs tudásom a kevés? Bizony többnyire az utóbbi.

Én már végigjártam ezt az utat, ha már egyszer van egy eszköznek támogatottsága, csak a jelenlegi tudásod kevés ahhoz, hogy az eszközt telepítsd vagy megfelelően meghajtasd a rendszereden, akkor arra hiába vársz, hogy az eszköznek jobb legyen a támogatottsága, hiszen nem azzal van a gond.

Vannak disztribúciók, melyek több eszköz meghajtóját tartalmazzák alapból (Linux Mint, Ubuntu), illetve meg is lehet kérni valakit, hogy helyetted telepítsen egy-egy eszközt, amíg neked nincs meg ehhez az elegendő tudásod, tapasztalatod.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

Valamilyen

Valamilyen megmagyarázhatatlan okból a laptopon váratlanul bedőlt mindkét rendszer (LM 17.3 XFCE és Ubuntu 16.04 MATE - ez a bétaverzióról frissítve), hiába próbáltam meg minden lehetőséget a működtetésükre. Még az ubuntu hibásan elindult, de a másik particiót nem tudta csatolni. Kénytelen voltam a rendszereket leváltani (jelentős adatvesztéssel) az Antix Linux MX15-re és a Zorin 11-re ideiglenesen.

Kissé csalódott lettem amikor a Szoftverközpont(ok)ban a megszokott alkalmazásaimat tettem volna fel. Szépen lecsökkent ezeknek is a számuk. Zorinnál például a Skype-ot csak a weboldalról letöltés után a Szoftverkezelővel megnyitva (gondolom, ilyenkor adja hozzá a tárolót) tudtam telepíteni. Az MX Szoftverkezelője is nagyon szegényes lett..

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

Kedvcsinálónak

Nos, így sok kísérletezés után (friss letöltéssel) újra telepítettem a laptopra az ubuntut. Lehet hogy a 80 gigás HDD-nek nem tetszett a (bármilyen) 2 rendszer "egymás hegyén-hátán", ezért borulhattak be. Miután a Zorint és a LM 17.3-at nem sikerült pendrive-ról feltenni, maradt az ubuntu egyeduralkodóként. (Érdekes, itt már az üdvözlőképernyő is "tudott magyarul". Előzőleg csak angol volt.) A MATE környezet egész jól alakítható, ezért is döntöttem az ubuntu mellett. (Az asztali gépen még mindig a LM 17.3 XFCE fut.) Készítettem egy kis bemutatót az ubunturól (aki alaposan megnézi - a kép alján a kék panelt -, annak bizonyára fel fog túnni, hogy a lassú működést leginkább az internetszolgáltatás minősége befolyásolja. [az Onboard ikon mellett a pillanatnyi adatsebességmérő]).

drive.google.com/file/d/0B0xt4g52y-6RcXV3LXJzXy1Hczg/view

 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Manjaro Linux & Linux Mint

p { margin-bottom: 0.25cm; line-height: 120%; }a:link { }

Manjaro Linux telepítése Linux Mint mellé nem egy könnyű feladatnak számított. Az indításnál a Manjaro Kernel panic-kal válaszolt és itt többnyire be is fejeződött a linux használata.

Hála azonban az indiai fejlesztőnek létre jött a Manjaro XFCE openRC kiadás ami bármilyen linux mellé és Linux Mint mellé is könnyen és egyszerűen telepíthető és indítható. Az openRC a systemd nélküli linux. Vagyis tiszta, valódi linux. Az openRC a Gentoo-ból származik.

Sokat lehet olvasni a systemd kontra no systemd párbajáról a neten már néhány éve. A systemd árnyoldalairól (kontroll vesztése a rendszer felett, lehetséges backdoorok, stb.)

A Manjaro ezen kiadása semmit sem veszít gyorsaságából, egyszerűségéből a systemdés mostohatestvéréhez képest. Sőt.  Érdemes kipróbálni!

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
szhf62 képe

RE:Manjaro Linux & Linux Mint

#8 Nálam valamiért a Manjaro nem akar feltelepülni... Az előző gépemen (IBM Lenovo S51) simán elindult, a mostani gépen (HP Compaq DC 7600) nem.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

Ubuntu 16.04 és Linux Mint 17.3 MATE

Mivel a laptopon az ubuntu 16.04 MATE a próbaverzió alatt is szépen "teljesített", az asztali gépre "véletlen mellényúlással" a Mint 17.3 XFCE helyett a MATE került fel. Mint átlag felhasználónak szinte teljesen mindegy az asztali környezet hogy melyiket használjam, de egy kis csalódás is volt ebben a "cserében". Hiába próbálom a képernyővédőt a megszokottra beállítani (ami az ubuntun és az XFCE-n is működik), csak a MATE képernyővédője jelenik meg annak ellenére, hogy a Synapticban is feltelepítettem az ubuntuval megegyező beállításokat hozzá.

Jó pont viszont, hogy sem a Conky, sem a Screenlets nem kell a MATE-ra, mivel ezekből a nekem kellő panel kisalkalmazások alapból benne vannak. Csak az értesítési terület panelalkalmazás valamiért nem akar működni rajta. Erre valakinek van ötlete?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve