A kiegészítőről
https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/view-page-archive/
nem érdemes sokat beszélni, rádiógomb és menü által megvalósítva a halott linkekre tudunk keresni a több portálon.

Kedvenceim:

• https://web.archive.org/
• https://archive.org/

Beállítás

A beállítások megnyitása ezen az útvonalon történik:

Eszköztár: Web Archives ikon > Menü >  Options

Itt a használni kívánt keresőmotorokat tudod ki- és bekapcsolni, továbbá, néhány, egyéni beállításhoz is hozzáférsz, ha lefelé lapozol az oldalon.

^{A Web Archives kiegészítő beállításai az Options elem megnyomásával nyithatóak meg.}

A Website elem megnyomásával a fejlesztő GitHub oldala nyílik meg:
https://github.com/dessant/web-archives

Keresés

A fenti weboldalakon (keresőmotorok) is megtörténhet...

Ha keresési találatok között van olyan weboldal vagy weblap, amelyik elavult, megszűnt, akkor a környezeti menüvel rá tudsz keresni az archivált tartalmakra.

A keresés történhet egy keresőmotorral vagy az összessel (Moha és Páfrány belekóstol a tavaszba).

^{Ha keresési találatok között van olyan weboldal vagy weblap, amelyik elavult, megszűnt,
akkor a környezeti menüvel rá tudsz keresni az archivált tartalmakra.
A keresés történhet egy keresőmotorral vagy az összessel (Moha és Páfrány belekóstol a tavaszba).}

Weboldal archiválása

Archiválásra is van lehetőséged...

Nyomd meg az eszköztáron látható kiegészítő ikont, majd az URL elemet és illeszd be a menteni kívánt hivatkozást.
Ha a bekapcsolt összes keresőmotorban mentenéd a weboldalt, nyomd meg az All Search Engines elemet.

Mentés csak a Wayback Machine keresőmotorral.

^{Mentés csak a Wayback Machine keresőmotorral.}

A mentett weboldal: https://web.archive.org/web/20210826061838/https://raketa.hu/budapesten-is-be-tudunk-gurulni-az-eletmento-arokba-ha-a-metrosinre-estunk

Wayback Machine

Már 30 petabájt adatot tárol az Internet Archívum
https://sg.hu/cikkek/it-tech/125411/mar-30-petabajt-adatot-tarol-az-internet-archivum
írja az sg.hu | 2017. május 25.

A létesítmény mindent megőriz arról, ami a világhálón zajlik, legyen szó macskavideókról, kínos partifotókról vagy más anyagokról.

Az Internet Archívum
https://archive.org/web/
épülete San Francisco északi részén található és 2009-ig egy egyházé volt. Az elmúlt években azonban már egyre inkább egy digitális alexandriai könyvtárra hasonlít, amely mindenki számára és bármikor hozzáférhető. Ahol egykor miséket tartottak, most szerverek tucatjai állnak. Az adatbázis jelenleg több mint 30 petabájt adatot tárol, a gyűjtemény része 300 milliárd honlap, 12 millió könyv, 4 millió audiofelvétel, 3,3 millió videó, 1,5 millió digitális fotó és 170 000 szoftver. De a szervezet nem csupán az internet örökségét akarja megőrizni, hanem analóg tartalmakat, könyveket, dalokat és filmeket is digitalizálna, majd elérhetővé tenne a felhasználók számára.

Az archívumot az 1990-es évek közepén hozta létre Brewster Kahle informatikus azzal a céllal, hogy lehetőleg minden valaha megjelent honlapot megőrizzen az utókor számára. A férfi 25 évvel ezelőtt egy böngészőt fejlesztett ki, majd eladta azt az AOL-nek, míg az Alexa Internet nevű online szolgáltatását 1999-ben 250 millió dollárért az Amazon vásárolta meg. 20 éve vezeti a könyvtárat, amelynek mottóját így foglalta össze: univerzális hozzáférés a világ minden tudásához.

Az archívum kulcsa a Wayback Machine, amely digitális időutazást tesz lehetővé és a segítségével egészen 1996-ig lehet visszamenni az időben. A 300 milliárd honlap aktuális változatait minden második hónapban lementik. A Kahle által kifejlesztett Alexa online ranglista szerinti legfontosabb oldalakat naponta többször is rögzítik. A lementett tartalmak között van például a The New York Times 2001. szeptember 11-i honlapja, a Grateful Dead nevű rockegyüttes 1971-es koncertje a Hollywood Palladiumban; egy videó, amelyet az Apollo-11 űrhajósai készítettek a napfelkeltéről a Földön; a Casablanca forgatókönyve, egy kép Marilyn Monroeról, valamint számítógépes játékok (The Oregon Trail, Winter Games, Strip Poker 2 Plus).

Az Internet Archívum a világ 300 leglátogatottabb portálja között van, amelynek a munkáját 100 alkalmazott és több mint 1000 önkéntes segíti. Kahle elmondta, hogy az interneten jelenlévő tartalom több millió ember idejének és erőfeszítéseinek eredménye. Hangsúlyozta, hogy nem lehet tudni, hogy mi lesz majd fontos akkor, amikor a jövőbeli emberek a jelent fogják megítélni. Egy amatőr film vagy egy pillanatkép ugyanolyan sokat mesélhet el a mostani korról, mint egy regény.

A digitális archívum nem csupán a történészek számára érdekes, hanem a bűnüldözőknek is. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) már eddig is több kéréssel fordult a létesítményhez. Az üzemeltetők ugyanakkor naponta több levelet kapnak azzal kapcsolatban, hogy töröljenek bizonyos tartalmakat. Ezeket a kéréseket általában teljesítik.

Kahle ragaszkodik ahhoz, hogy az adatbázis anyagai ne egy IT-óriás magángyűjteményébe kerüljenek majd, hanem a köztudást gyarapítsák. Egyetlen dolog miatt aggódik, hogy a történelem során szinte minden bibliotékát megsemmisítettek a különböző kormányok. Ez nem politikai kinyilatkoztatás, hanem tény. Amennyiben az alexandriai könyvtár anyagairól lettek volna másolatok, akkor azok még most is megtekinthetők lennének. Éppen ezért készítettek minden egyes tárolt fájlról másolatot és az adatbázis egyes verziói megtalálhatók a kaliforniai Richmondban, Amszterdamban, Alexandriában és hamarosan Kanadában is. Az Internet Archívum költségvetése egyébként évente kicsit több mint 10 millió dollár.

Kapcsolódó tartalom

A könyvek megőrzésébe vág az Internet Archívum
https://sg.hu/cikkek/83663
írja az sg.hu | 2011. augusztus 03.

Brewster Kahle informatikus az 1990-es évek közepén azzal a céllal alapította meg az Internet Archívumot, hogy lehetőleg minden valaha megjelent honlapot megőrizzen az utókor számára. Most a könyvek megőrzésére összpontosít.

A jelenleg 50 éves Kahle azt tervezi, hogy minden valaha a világon kinyomtatott könyvből szerez egy példányt azért, hogy azokat megőrizhesse az utókornak. A művek megőrzéséről különleges klimatizált konténerek gondoskodnának. Ezek mindegyikében 40 000 alkotást lehetne eltárolni, akár évtizedekre is. Az informatikus gyűjteményében már 500 000 különböző könyv található meg, a konténerekben azonban akár egymillió mű is bőven elférne. Minden raktárba vett dokumentumot kóddal látnak el és pontosan feljegyzik a tárolási helyét.

A projekt rendkívül sok időt vesz igénybe. Elég csak arra gondolni, hogy a Google Books archívumába eddig kereken 130 millió különböző könyvet digitalizált, vagyis az informatikusnak még bőven van munkája. Kahle ugyanakkor nem adja fel könnyen és biztos abban is, hogy gyorsan nem fog tudni sikert elérni. Szépen kényelmesen dolgozik, a rövid távú célja 10 millió könyv elraktározása. Ez a mennyiség megfelelne egy nagy egyetemi könyvtár állományának.

A munkát önkéntesek segítik, akiknek a többsége egy-egy nagy könyvhegy előtt ül, ők katalogizálják a műveket és ők helyezik el utána a konténerekben is. A katalógusban a klasszikus alkotások - például a Moby Dick, A Notre Dame-i toronyőr - éppúgy megtalálhatók, mint a ponyvaregények és az egyéb kiadványok. A program költségeit Kahle adományokból fedezi. A kettő vagy több példányban beérkező könyveket elajándékozzák más projekteknek, így a könyvmegőrző programból más kezdeményezések is profitálnak.

Kahle előző projektje, az Internet Archive egyébként egy virtuális könyvtár, amely kutatóknak, történészeknek, tudósoknak biztosít hozzáférést
https://hu.wikipedia.org/wiki/Internet_Archive
a digitális formában létező történelmi gyűjteményekhez. Az archívum adományokból tartja fenn magát, 1999 végétől vannak tematikus gyűjteményei, többek között a web úttörőiről, 2001. szeptember 11-ről, a Katarina és a Rita hurrikánokról, valamint a 2004. decemberi ázsiai szökőárról. Az Internet Archive katalógusa szöveges és audioanyagokat, mozgóképeket és szoftvert egyaránt tartalmaz.