STOP

kami911 képe

Általánosságban a zsarolóvírusokról

Zsarolóvírus (ransomware) olyan kártékony szoftver, amelynek célja valamilyen módon „túszul ejteni” a felhasználók informatikai eszközein tárolt adatait, amelyek visszaszerzéséhez váltságdíj megfizetését kéri a támadó. A ransomware támadások általános jellemzői:

  • állományok titkosítása,
  • zsaroló üzenet (ransomnote),
  • határidő a váltságdíj kifizetésére,
  • állományok egy részének törlése.

Hogyan történik a fertőzés?

A leggyakoribb fertőzési módok között szerepel a kéretlen e-mail üzenetek káros csatolmányával, valamint káros weboldalak útján történő fertőzés. Ennek kapcsán meg kell említenünk az online hirdetések szerepét is, mivel sok esetben ezek segítségével ejtik csapdába a felhasználókat. Az is jellemző, hogy a támadók valamely sérülékenységet (pl.: a CVE-2017-0144 számú, lásd WannaCry támadás), hibás konfigurációt (például: gyenge jelszó, RDP) vagy felhasználói mulasztást kihasználva illetéktelenül hozzáférnek egy rendszerhez, amin azután a káros kódot futtatják.

A levelekben a támadók többnyire megtévesztő módon számlákra, hivatalos dokumentumokra hivatkozva próbálják rávenni az áldozatot, hogy nyissa meg a mellékletet ─ amely gyakran egy „.exe”, vagy „.pdf” kiterjesztésű fájl ─, valamint a levélben található hivatkozást. Amennyiben a felhasználó megnyitja a fertőzött állományt, a kód lefut, és céljainak megfelelően titkosítja az elérhető adatokat.

A zsarolóvírusok általában aszimmetrikus titkosító algoritmusokat alkalmaznak, amelyek nehezen törhetőek, ezért általában csak abban az esetben van mód az állományok visszafejtésére, amennyiben a vírus készítői programozási hibát vétettek, vagy önként nyilvánosságra hozzák a dekriptáláshoz szükséges mester kulcsot (lásd: TeslaCrypt esetében).

Feliratkozás RSS - STOP csatornájára