Kötet, meghajtó és egyéb tároló eszközök használatba vétele: olvasás, írás, futtatás

kimarite képe

Találkozhattál azzal a jelenséggel, hogy például egy külső merevlemezre nem tudsz írni, másolni fájlokat vagy könyvtárakat, esetleg még olvasni sem tudod annak tartalmát. Vagy a befűzés (más néven a csatolás) sem megy. Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy bizonyos jogaid hiányoznak a kötet (más néven a partíció) tulajdonba vételéhez, teljes körű használatához.

Mindez a Linux és a UNIX rendszerek jogosultság-kezelésével függ össze. Vannak a felhasználók és a csoportok, és nekik bizonyos dolgok meg vannak engedve, és bizonyos dolgok nem. A megfelelő jogosultság-kezelés a biztonságos működés alapköve.

Telepítesz egy Linux Mintet ... . Tegyük fel, a telepítéskor már valamely SATA portra csatlakoztattál egy másik merevlemezt, amelyet azonban és kizárólag adatok tárolására használnál, de a telepített rendszer egy alkotórésze sem kerülne ide. Ha a telepítőben azt állítod be, hogy használva legyen a kötet, de (nyilván) nem legyen formázva, akkor a telepített rendszer azt a tiednek érzékeli majd, tehát jogod lesz olvasni, írni és fájlokat futtatni innen, erre a jogokat a telepítéskor megszerezted. Ha azonban a telepítés után használnál bármilyen, adatok tárolására szolgáló, belső- vagy külső meghajtót, akkor bizony semmilyen szerzett jogod nincsen, ezeket a jogokat valamilyen módon meg kell szerezned.

Megjegyzem, az NTFS, és a FAT32 fájlrendszereken nem tudsz közvetlenül jogokat alkalmazni, mert ezek nem ismerik a Linuxszos jogokat. Ilyen kötetekhez használhatod például a SAMBA-t, a CIFS-t.

Lemezek és kötetek

A Linux az eszközöket a dev könyvtár alá teszi, és a „lemezeket” sda, sdb, sdc (stb.) néven nevezi, a köteteket (partíció) számozással jelzi: sda1, sda6, sdb4 (stb.). Itt nem lehet azonban befolyásolni az eszközök tulajdonságait, mert ... felesleges és értelmetlen lenne, hiszen ugyanazt az eszközt máshol is használhatod. Ilyen eszköz egy külső HDD vagy pendrive. A Linux azonban automatikusan vagy a felhasználó által befolyásolva a rendszer könyvtárak alá fűzi be az eszközt, annak UUID-je vagy címkéje szerint (ha létezik címke), mint könytárat. A befűzés szokásos helyei:

/media/$USER/

vagy (esetleg)

/mnt/

Tehát, ha csatlakoztatsz egy-egy külső eszközt, akkor a fenti könyvtárak alatt találod meg azokat, de a fájlkezelőben persze kényelmesebb módon, egyszerűbben jelennek meg. Mindegy egyébként (szinte), hogy hova fűzöd be az eszközt, mert nem a hely (észrevettem, néhányan kedveik a saját könyvtár alá befűzést), hanem a jogosultságok a lényegesek. Az mnt könyvtár jó választás.

Visszatérve arra a történetre, hogy az eszköz (/dev/*) vagy a befűzéskor létrejött könyvtár tulajdonságait változtassuk meg, egyértelmű a válasz, hogy utóbbit. Mert egyéni jogokat adunk meg a saját felhasználónk tekintetében, és ennek csak ebben a rendszerben kell érvényesülnie ..., és, mert használjuk az eszközt máshol is.

Nem foglalkozom a Lemezkezelő (egyes asztali környezetek alatt a Lemezek) alkalmazással. Egy másik módszert mutatok meg.

Telepítsd a GParted alkalmazást.

sudo apt-get install gparted

A példában egy külső eszköz, azaz egy pendrive használatba vételén keresztül mutatom be a teendőket. Visszatérek arra is, ha belső eszköz lenne állandó használatban.

Fáljrendszer címkézése

Nyisd meg a GParted alkalmazást ...

A GParted használata előtt az eszközt le kell választani.

Az egérmutatónál látható a menü, amelyben a létező összes eszköz látszik (ha megnyomod az elemet)

A rendszer az sda eszközön van. Kiválasztottam az sdb eszközt, hiszen az a pendrive.

Az eszközök kiválasztásánál kell némi gondolkodás, hiszen akár 4-5 eszközöd is lehet, nem is beszélve az azokon található kötetetről (partíciók). Nem volt sok választás, de két lehetőségből könnyű választani. amúgy az eszköz és kötet méretéből célirányosan lehet saccolni. De ... saccolásnál több kell, hiszen, rossz választás esetén nagy baj van! Akár.

Kiválasztottam a kötetet, amelyet címkézni fogok (kijelöltem)

A címkézés ezen az útonalon érhető el:

Partíció > Fájlrendszer címkézése

Megadom a Címke nevét (válassz olyan nevet, amit szeretnél), majd megnyomom az OK rádió gombot

Nyomd meg a Másolás felirattól jobbra látható elemet, majd válaszd ki az Alkalmaz elemet a változtatás (címkézés) érvényesítéséhez

Itt alul látható, hogy eddig függőben volt a művelet, azaz nem történt semmi.

Bármilyen fájlrendszeren végzett művelet valamelyest veszélyes lehet, erre a Linux figyelmeztet is.
Most még meggondolhatod magad. Ha a Mégsem rádió gombot nyomod meg, úgy a változtatás nem lép életbe.
Ha ... vettél egy nagy levegőt, akkor nyomd meg az Alkalmaz rádió gombot.

A címkézés sikerült. Itt a részleteket láthatod:

... még egyszer megmutatom:

Zárd be a GParted alkalmazást.

Címke tehát van ...

Külső eszköz

Ezt a módszer belső, azaz a beépített eszközöknél ne használd!

A külső eszközöket a rendszer ide csatolja:

/media/$USER/

A nemrég megcímkézett eszköz így fog látszani (példa: ADAT_02)

/media/$USER/ADAT_02

Tehát ez az elérési út a befűzés helye, egy könyvtár, amely nem maga az eszköz.

Ha listázod:

ls /media/$USER/

Íme a kimenet:

ADAT_02

Megvan a befűzés helye ...

/media/$USER/ADAT_02

A saját tulajdonodba veszed

sudo chown -R $USER:$USER /media/$USER/ADAT_02/

Jogokat adsz magadnak és másoknak is (olvasás, írás, futtatás)

sudo chmod ugoa+rwx -R /media/$USER/ADAT_02/

Utóbbi parancsnál lényegében mindenkinek jogot adsz.
Ha csak magadnak és a csoportodnal adnál jogokat, akkor a parancssort így használd:

sudo chmod ug+rwx -R /media/$USER/ADAT_02/

A magyarázat itt:

ugoa

       A  combination  of the letters ugoa controls which users' access to the
       file will be changed: the user who owns it  (u),  other  users  in  the
       file's group (g), other users not in the file's group (o), or all users
       (a).  If none of these are given, the effect is as if (a)  were  given,
       but bits that are set in the umask are not affected.

+rwx

       select file mode bits for the affected users: read
       (r), write (w), execute (or search for directories) (x)

Belső eszköz

Mindazon eszköz, ami nem mozgatsz, azaz állandóan ebben a számítógépben használod!

Igazából itt a csatolás helye változik, a parancssorok ugyanazok.
Ha befűzted már valahova az eszközt (például a Lemezkezelővel), akkor ezt a befűzést először meg kell szüntetni. Másrmint, ha az általam leírtakat alkalmazod. Az is egy lehetőség, hogy általad választott befűzés helyére, azaz egyéni elérési útat helyettesítesz be a parancssorokba.

Nekem az mnt könyvtár mindig is kedves volt, a belső eszközöket egytől, egyig ide csatoltam. Most is így teszek.

Van nekünk egy ADAT_02 címkéjű eszközünk ...

Az eszközt le kell választani.

Hozd létre a befűzés helyét (példa: ADAT_02)

sudo mkdir /mnt/ADAT_02/

Jöhetnek a korábban alkalmazott parancssorok ...

A saját tulajdonodba veszed

sudo chown -R $USER:$USER /mnt/ADAT_02/

Jogokat adsz magadnak és másoknak is (olvasás, írás, futtatás)

sudo chmod ugoa+rwx -R /mnt/ADAT_02/

Utóbbi parancsnál lényegében mindenkinek jogot adsz.
Ha csak magadnak és a csoportodnal adnál jogokat, akkor a parancssort így használd:

sudo chmod ug+rwx -R /mnt/ADAT_02/

... az fstabbal itt nem foglalkozom (/etc/fstab). Kérdezz bátran, ha erre vagy kíváncsi!

Enjoy :-)

https://www.youtube.com/watch?v=S6Cgk9YrIrg

-----

A magyarázatokat a kézikönyvekből vettem:

man chown
man chmod

Hozzászólások

Jogok

sudo chmod ugoa+rwx -R /media/$USER/ADAT_02/

Itt az "a" már teljesen felesleges a sor végére, hiszen az ugo lefed minden lehetséges változatot. Vagy az ugo felesleges ha megadod az "a"-t.

sudo chmod a+rwx -R /media/$USER/ADAT_02/
sudo chmod ugo+rwx -R /media/$USER/ADAT_02/

Ez a kettő ugyanaz, csak az elsővel gyorsabban lehet haladni. ;-)

Illetve még annyi, hogy az mnt mappa a távoli fájlrendszerek befűzésére szolgáló hely, a media meg a lokális lemezeké. Nincs különösebb jelentősége, inkább csak gyakorlati: ránézésből meg lehet állapítani, hogy ez távoli vagy lokális meghajtó és/vagy megosztás.

Megjegyzem, az NTFS, és a FAT32 fájlrendszereken nem tudsz közvetlenül jogokat alkalmazni, mert ezek nem ismerik a Linuxszos jogokat.

A FAT32 windows környezetben sem alkalmas erre. Abban igazad van, hogy NTFS-re közvetlenül nem tudsz jogokat osztani (unix-osat biztos nem), viszont csatoláskor mégis meg lehet adni alapjogosultságokat (írás olvasás). Erre való a gid és uid argumentum a csatolási paramétereknél.

Ez működik fstab-ban és normál mount paranccsal is. Ha cifs csatolást használsz többfelhasználós környezetben, akkor meg muszály is lesz használni, mert egyébként másnak nem lesz elérhető a csatolás/megosztás (ehhez kapcsolódik a dir_mode és a file_mode kapcsoló is). Ettől kezdve mindegy a rendszernek, hogy a csatolás mögött milyen fájlrendszer van.

Nem foglalkozom a Lemezkezelő (egyes asztali környezetek alatt a Lemezek) alkalmazással. Egy másik módszert mutatok meg.

Kár,mert a gpartedet külön kell telepíteni a Lemezek/Lemezkezelő meg ott van kéznél.
Bár a címke megadásának fordítása a Lemezek alkalmazásban sutára sikerült, mert a "Fájlrendszer szerkesztése..." menüpont mögött bújik meg, teljesen félrevezető módon!

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Jogok

#1 ugo+rwx | a+rwx --> ugyanaz

Valóban. Ezért nem célszerű automatikusan megcsinálni, amit egy leírás mond, hanem gondolkodni kell előtte. Három blogot írtam aznap, nem figyeltem erre a részletre, és tényleg nem értelmeztem az „FM”-t (a kézikönyvet).

az mnt mappa a távoli fájlrendszerek befűzésére szolgáló hely, a media meg a lokális lemezeké. Nincs különösebb jelentősége, inkább csak gyakorlati: ránézésből meg lehet állapítani, hogy ez távoli vagy lokális meghajtó és/vagy megosztás

No, igen. De érdemesebb az mnt-t használni saját csatolásokhoz, hiszen, a media/$USER könyvtár alá a rendszer csatol. Ne keverjük meg a rendszert ezzel. Az mnt lehet lokális és távoli hely befűzésére alkalmas könyvtár, ha ezt használod, semmi baj nem lesz.

A FAT32 windows környezetben sem alkalmas erre. Abban igazad van, hogy NTFS-re közvetlenül nem tudsz jogokat osztani (unix-osat biztos nem), viszont csatoláskor mégis meg lehet adni alapjogosultságokat (írás olvasás). Erre való a gid és uid argumentum a csatolási paramétereknél.

Ez működik fstab-ban és normál mount paranccsal is. Ha cifs csatolást használsz többfelhasználós környezetben, akkor meg muszály is lesz használni, mert egyébként másnak nem lesz elérhető a csatolás/megosztás (ehhez kapcsolódik a dir_mode és a file_mode kapcsoló is). Ettől kezdve mindegy a rendszernek, hogy a csatolás mögött milyen fájlrendszer van.

Igen. Mint a leírásban említem, a befűzés könyvtárát tudjuk kezelni. Amit írsz te is. De most nem elsősorban Windows partíciókról volt szó. Az megint más témakör, a lentebb említett „lapozás” témája.

Kár,mert a gpartedet külön kell telepíteni a Lemezek/Lemezkezelő meg ott van kéznél.
Bár a címke megadásának fordítása a Lemezek alkalmazásban sutára sikerült, mert a "Fájlrendszer szerkesztése..." menüpont mögött bújik meg, teljesen félrevezető módon!

KIjavítom itt a meglévő néhány helyesírási hibát, és néhol lehet kicsit jobb mondat megfogalmazást használni ..., aztán adhatok például sorszámot a bejegyzésnek. És a második rész szólhat a Lemezkezelő / Lemezek alkalmazásról. Azt ennyire nem ismerem, másrészt a blog írás nem annyira könnyű műfaj, hogy csak úgy ontsa magából az ember, átgondolás, alapos szerkesztés nélkül. Harmadrészt ez a megnevezett a második rész jobb, ha külön van, mert szerintem nem túl jó nagyon hosszú leírásokat írni ... blogban. Ha Wiki lenne, akkor rendben, de abban is azt a módszert követjük (itt a honlapon a Súgónál), hogy inkább „lapozni kell”.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Jogok Jogok

#1.1

#1.1
Kim nagyon rendes vagy, gondolom ezt a bejegyzést a nemrégen itt elkövetett nyavajgásom is inspirálta amiben leírtam hogy képtelen vagyok használni 1-2 frissen létrehozott partíciómat jogosultságproblémák miatt.

Tudod hogy tök vagyok ezekhez a terminálos dolgokhoz, szavakkal elmondva csak azt nem értem hogy ha ezen a gépen, ezzel a Linux rendszerrel, én mint a root csoport tagja létrehozok egy partíciót, akkor az logikusan mindenkié, de minimum az enyém nem? És nem, még vacakolni kell vele.
Az akkor hogyan lehet hogy ebbe a pc-be be volt már dugva kb. 15 pendrive, 3 hordozható HDD és kb. 10 okostelefon, fat, ntfs fájlrendszerrel  és azokat minden procedúra nélkül írtam-olvastam, töröltem róluk, fájlokat mozgattam rájuk stb. Ha egy pendrivét megformáztam a Linux alatt, azt azonnal tudzam használni, míg a beépített hdd frissen formázott partícióját meg nem.
Vagy az usb-s eszközök más elbírálás alá esnek a rendszer részéről? 
Ha igen, akkor ha most én szétkapom a gépemet és sata porton csatlakoztatom ugyanazt a hdd-t amit most vettem ki az usb-s házból, akkor azon alapból tilos bármi is? Vagy hogy van ez?
Vagy az hogyan lehet hogy live Linux alól bootolva bármilyen pc-n, az abban lévő lemezeken szabad minden? Nem kell minden partíciót tulajdonba venni, sőt nagy ívben letojja az esetleges ntfs jogosultságokat is.

Érted mit nem értek?

Bocsánat hogy másik fórumról linkelek de máshol is feltettem ezügyben pár kérdést (válasz nem jött sajnos), 
belinkelném ide, ott képpel illusztráltam:
https://mobilarena.hu/tema/manjaro_linux/hsz_1005-1005.html
 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
tresor képe

Jogok Jogok

#1.1.1 Pár szóban a jogosultság kezelésről és a fájl rendszerekről.
-Fat16, Fat32 : Ezek alapból nem tudnak jogosultság kezelést, több felhasználós környzetre nincsenek felkészítve.
-NTFS: Több felhasználós környezetre fejlesztve, jogosultság kezeléssel. MS zárt fejlesztés ezért csak Windows környezetben működik a jogosultság kezelés. A visszafejtett forráskód miatt lehet írni olvasni linux rendszeren, de a jogosultság kezelése nem kerülhet bele a kernelbe.
-EXT4: Általánosan használt linuxos fájlrendszer, jogosultság kezeléssel, több felhasználós környezetre kialakítva. Alapértelmezetten csak a rootnak van joga hozzá (röviden). Mindenki másnak a root ad hozzá jogot írni-olvasni.

Értelemszerűen ha gparteddel csinálsz egy partíciót ext4 fájlrendszerrel azt csak rootként tudod használni. Mivel a gpartednek is root jogok kellenek a művelethez így a vele végzett művelet után a root lesz a tulajdonosa a partíciónak. Ahoz, hogy Te mint felhasználó tudjad használni (írni-olvasni). A rootnak vagy root jogú felhasználónak kell módosítani a partíció jogosultság beállításait, csatolási helyét, módját.

A live rendszer azért lehet csalóka a probléma értelmezésében, mert az root-ként fut. Telepített rendszer esetén meg nam rootként használod a rendszert. (Bár bizonyos rendszerekben lehet root felhasználóként belépni, ahol ez nincs tiltva).

Fat16, Fat32, NTFS: Csatolásukat az automount végzi és annak a felhasználónak csatolja aki éppen csatlakoztatta a géphez az adathordozót, vagy egyéb módon bedrótozta a rendszerbe. A jogosultság kezelés hiánya miatt nem kell senkinek a tulajdonába adni, jogokat osztani rá.

 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Jogok

#1.1.1 terminálos dolgok

A Lemezkezelő is képes erre, de szerintem a terminálban egyszerűbb és főként szemléletesebb, azaz érthetőbb a megoldás az említett (ugo, a, +rwx) magyarázatokkal.

ha ezen a gépen, ezzel a Linux rendszerrel, én mint a root csoport tagja létrehozok egy partíciót, akkor az logikusan mindenkié, de minimum az enyém nem? És nem, még vacakolni kell vele.

A root csoport tagja nem vagy. Jó esetben. A sudo csoport nem azt jelenti:

groups kim
kim : kim adm cdrom sudo audio dip plugdev lpadmin sambashare docker

Admin jog (sudo) nélkül partíciót létrehozni nem lehet ..., mert akkor bármely felhasználó megtehetné ezt, és az elég „különös” dolgokat hozna magával.

Az akkor hogyan lehet hogy ebbe a pc-be be volt már dugva kb. 15 pendrive, 3 hordozható HDD és kb. 10 okostelefon, fat, ntfs fájlrendszerrel  és azokat minden procedúra nélkül írtam-olvastam, töröltem róluk, fájlokat mozgattam rájuk stb. Ha egy pendrivét megformáztam a Linux alatt, azt azonnal tudzam használni, míg a beépített hdd frissen formázott partícióját meg nem.
Vagy az usb-s eszközök más elbírálás alá esnek a rendszer részéről?

Igen. Mert az USB-s eszközök automatikusan befúződnek a ”/media/$USER” könyvtár alá (UUID vagy Címke szerint) és a jogokat öröklik ..., ha a saját felhasználóddal végezted a formázást. A PCI (beépített) eszközöknél a befűzés helye nincs automatikus meghatározva a formázás után, mégpedig azért, mert lehetőséget ad arra neked a Linux, tégy szabad belátásod szerint (a Linux személetet, könyvtárszerkezetet betartva). És a befűzés könyvtárát, a jogokat neked kell szerkesztened, parancssorban vagy a Lemezkezelő segítségével.

Ha igen, akkor ha most én szétkapom a gépemet és sata porton csatlakoztatom ugyanazt a hdd-t amit most vettem ki az usb-s házból, akkor azon alapból tilos bármi is?

Így van pontosan. A tilos megfogalmazás helyett azonban a csoport-engedélyek kifejezést használnám.

Vagy hogy van ez?
Vagy az hogyan lehet hogy live Linux alól bootolva bármilyen pc-n, az abban lévő lemezeken szabad minden? Nem kell minden partíciót tulajdonba venni, sőt nagy ívben letojja az esetleges ntfs jogosultságokat is.

Live rendszeren egy felhasználó van, sudo-znod nem kell (jelszó nincs), csoportokba lényegében a lehető legtöbbe be van téve, hogy a Live kényelmes és sok mindenre használható legyen. Manapság a legtöbb Live nem DVD-ről fut, hanem USB-ről, és itt visszatérek a korábbi magyarázatra. Másrészt a hibrid-iso (telepítő és Live) egy virtuális környezet, a jogok a környezethez kötődnek és nem a felhasználóhoz (ami tulajdonképpen nem létezik még) ..., ilyesmi a Virtualbox is.
NTFS jogosultság Linux alatt nincs, a Linux nem veszi figyelembe (nem kell, nincs szükség erre). De például az Active Directoryt kezelheti a Linux (ha szükség van arra, a Linux kezeli a Windows elvárást).

Ez írják a könyvekben is, nem legenda, nem mítosz.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Jogok

#1.1.1.2
Írtad hogy ahová bemountolom, annak a jogosultságait veszi át? ha jól értelmeztem, ha nem akkor világosíts fel.Én becsatoltam a /home/tibi alá is, ahol teljes jogosultságom van, vagyis mégsem  mert ott sem engedett írni, vagy én értelmezem rosszul a szülőkönyvtár jogosultságokat? 

Mégegy kérdésem lenne ezzel kapcsolatba.
Pl. az sdb3 ADAT_1TB partícióm be van csatolva nálam /home/tibi alá. Minden jó és szép, írom-olvasom.
Namost. Amikor sambával megosztom pl. ugyanezt a partíciót, vagy egy könyvtárat az ADAT_1TB partícióról, akkor azt symlinkkel becsatolja a samba megosztások alá. 
Ha jól okoskodok, akkor az eredeti tibi alatt teljes jog, a samba alatt pl. tibinek teljes jog, de pl. feconak már csak olvasás. Ha így állítom be.  Tehát a partíción nem az számít hogy mi van és ki hozta létre stb. hanem hogy ahová felcsatolom, akár több helyre is, ott AZ a jogosultság érvényes, jól gondolom?

Nagyon köszönöm az eddigi szájbarágós leírásokat, még én is megértem, lassan dereng valami fény az alagút végén.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Jogok

#1.1.1.2.1 Írtad hogy ahová bemountolom, annak a jogosultságait veszi át?

Én ilyet sehol nem írtam. De nem is igaz. Azt írtam (megfogalmazom másképpen), hogy ahol te, saját kezűleg fűzöd be a kötetet a fájlrendszerbe, akkor neked van teendőd a jogosultságokkal.

Én becsatoltam a /home/tibi alá is, ahol teljes jogosultságom van, vagyis mégsem  mert ott sem engedett írni, vagy én értelmezem rosszul a szülőkönyvtár jogosultságokat?

Egész mást gondolsz bele, abba, amit írtam. Szülő könyvtár jogosultságról sem igazán beszéltem. De legyen az most. Ami logikus, hogy a befűzés helye az a könyvtár, amire a jogok érvényesek! Ás nem az eszköz maga (a dev alatt). Például magadévá tetted ezt: /mnt/ADAT. Ez esetben a köteten belül (alatt) ugyanazon jogaid vannak, lesznek a szülő könyvtáréval. A később létrehozott tartalmak tekintetében.
A (példában) az ADAT kötet alá belinkelt tartalmakra (symlink) mindez nem feltétlen érvényes, mert az nem befűzési hely, egészen pontosan, a jogok onnan öröklődnek, ahonnan belinkelted és egészen mások is lehetnek. Nézzünk egy példát:

kim@kim-hp:~$ ls -la | grep root
drwxr-xr-x  3 root root      4096 márc  22 01:22 ..
drwx------  3 root root      4096 márc  22 02:20 .dbus
drwx------  2 root root      4096 ápr    1 22:21 .gvfs
-rw-rw-r--  1 root root        58 ápr   13 18:02 .install4j

Látható, hogy a saját könyvtáramban vannak, azaz lehetnek olyan fájlok és könyvtárak, melyek tulajdonosa a root és a root csoport.

A szimbólikus linket is saját tulajdonba veheted, de az teendők nem ilyen egyszerűek, ha például a Samba megosztásról van szó ..., mert a tulajdonba vétellel megkevered a Samba-t, azaz a Samba megosztásokat a Samba alkalmazásban kell beállítani és nem egyéni, mondjuk úgy, egészen más, favágó módszerrel.

Mégegy kérdésem lenne ezzel kapcsolatba.
Pl. az sdb3 ADAT_1TB partícióm be van csatolva nálam /home/tibi alá. Minden jó és szép, írom-olvasom.
Namost. Amikor sambával megosztom pl. ugyanezt a partíciót, vagy egy könyvtárat az ADAT_1TB partícióról, akkor azt symlinkkel becsatolja a samba megosztások alá. 
Ha jól okoskodok, akkor az eredeti tibi alatt teljes jog, a samba alatt pl. tibinek teljes jog, de pl. feconak már csak olvasás. Ha így állítom be.  Tehát a partíción nem az számít hogy mi van és ki hozta létre stb. hanem hogy ahová felcsatolom, akár több helyre is, ott AZ a jogosultság érvényes, jól gondolom?

Ismétlem, ne keverd össze a kötetre vonakozó általános megoldásokat ..., például egy Samba beállítással:
a samba alatt pl. tibinek teljes jog, de pl. feconak már csak olvasás. Ha így állítom be.
A leírásom nem a Sambaról szól, de természetesen felvethet azzal kapcsolatos kérdéseket is, mint az most megtörtént. Amit a Sambaval beállítasz, az úgy van. Ha belépsz a feco nevű felhasználóval, ellenőrizheted. Nem írtad a beállítás módszerét.

Bizonyára a Lemezkezelő alkalmazással állítottad be ezt, az sda3 befűzésének helyét:

/home/tibi/ADAT_1TB

És mindezt a saját felhasználóddal (tibi) belépve. Ekkor a kötetet a saját rendszered alatt tibi használja. Az mnt könvtár alá befűzve mi volt a gond, ha volt?
A Samba linkel, igen.
Amire érdemes figyelni, láncot, symlink, symlinkjét nem érdemes létrehozni. Van egy eredeti befűzést, arra megy rá egy második lépés, például a másik júzer felé a Samba megosztás.

A FAT32 más, mint az NTFS, utóbbit kezeli alapvetően az ntfs-3g Linuxszos alkalmazás.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
tresor képe

Jogok

#1.1.1.2.1

1: Vannak fájlrendszer jogosultságok.
2: Vannak könyvtár jogosultságok.
3: Vannak megosztásra vonatkozó jogosultságok.

 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Talán így érthetővé válik:Nem

#2
Erre gondoltál? Vagyis ha az usb házból kivenném a hdd-t és betennék egy másikat, lehet akkor Állandóvá válna? Vagy ezt az usb elektronika intézi? De szerintem nincs ez így külön, akkor lenne külön csak mobil használatra készített és  csakis kizárólag beépíthető változat. Vagy fene tudja.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Talán így érthetővé válik:Nem

#2.1 Nagyjából igen. Nálam a cél a hordozhatóvá tétel volt, egy külső vincsire kellett a win10 insidert ráerőszakolni. Sikerült is, más kérdés, hogy a verziófrissitéseket nem fogadta, csak a normált.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve