Ez az írás segíthet a Linuxszal történő ismerkedés során. Sok olyan embernek segítettem Linux telepítésével, akik azelőtt csak Windowst használtak. Ez az írás főleg az általuk feltett kérdéseken alapul. Rengeteg írás, információ fellelhető az interneten, mindenféle szempont szerint kategorizálva. Ez a leírás nem tartalmaz minden érdekes információt, de igyekszem amennyire lehet tömören összefoglalni (így is jó hosszú lesz), azokat a válaszokat, amiket az évek során a nekem feltett kérdésekre volt alkalmam adni.
Ennek a cikknek az előzménye: https://linuxmint.hu/blog/2022/02/windows-vs-linux-tudorka-1-fajlrendszerek-es-mappa-struktura
Nézzük, mi néz velünk szembe.
Asztali környezet, ablakkezelő, grafikus felület, ezek mind eltérő és önálló fogalmak, de ezzel hiábavaló fárasztani egy Linuxszal ismerkedőt. A lényeg, hogy mi tárul a szemünk elé.
Ha a Windowst nézzük, amit nem látunk, pedig a szemünk előtt van, az az, hogy a rendszer hogyan biztosítja a képernyőn megjelenő grafikai elemeket, amik a címsorok, gördítő sávok, ablak keretek, menük, beviteli mezők gombok, legördülők, és szöveges címkékből épülnek fel. Ezeket használják a programok, ezek a Windows beépített objektumai. Aki már több Windows kiadást használt, az tapasztalhatta, hogy ugyanaz a program (pl. egy portable program, ami tuti nem változik) teljesen másképp néz ki Windows 7 vagy Windows 10 alatt. Ez azért van, mert a program nem saját kinézetet használ, a megjelenését a Windows biztosítja.
Persze, a programozók létrehozhatnak saját grafikai objektumokat, meg a Windows-hoz is letölthető jó néhány olyan kiegészítő, ami a grafikai felület más kinézetét szolgálja, de viszonylag ritka az olyan program, ami a saját grafikai elemeket használ (leszámítva a játékokat, persze). Régebben a videokártya gyártók vették a fáradságot, hogy saját maguk biztosítsanak a videokártyájuk által támogatott grafikai elemeket, ez még az XP idején volt. Megfelelő videokártyával színes-szagos színátmenetes címsoraink, áttetsző ablak háttereink lehettek. A Vista ezt akarta lekövetni, csakhogy a videokártya driverek egyértelműen az adott kártyára voltak optimalizálva, ami által a grafikához szükséges erőforrásokat a videokártya biztosította, nem a központi processzor, a Vista esetében ez ugye nem volt megoldható, hiszen a videokártyák sokfélék, az összes kártyához lehetetlen volt hozzáigazítani, így a Vista Aero felülete a CPU-t használta, aminek aztán meg is volt a következménye.
Nézzük a Linuxot. Tudnivaló, hogy két számottevő eltérő grafikai megvalósítás van a programok oldaláról, (meg a többiek). A két számottevő megvalósítás a GTK meg a Qt. Annyit kell ezekről tudni, hogy a mai Linux disztribúciók igyekeznek mind a kettőt támogatni, de az, ahogy kinéznek majd a szemünk előtt az két egymástól független dolgot jelent. Mármint van egy séma az egyikre, és van egy a másikra, de lehet, hogy ebből nem veszünk észre semmit, max. ha nagyon sokat használunk ilyen programokat, akkor feltűnhet, hogy kétfajta „egyenkinézet” van. Ráadásul mindkettőnek vannak verziói, és emiatt is lehetnek eltérések pl. egy GTK2 és egy GTK3-et használó program felülete között. Pl. jelenleg a Firefox GTK4-et használ, a Linux Mint meg GTK3 támogatást biztosít. Ettől a Firefox még simán működik alatta, csak néhány GTK4 specifikus grafikai elem nem látszik a felületén.
https://en.wikipedia.org/wiki/GTK
https://en.wikipedia.org/wiki/Qt_(software)
A Linux asztali környezetek:
Nagy általánosságban egy asztali környezet ezeket a dolgokat tartalmazza:
- Ablak kezelő -ez felel az ablakok megjelenésért, kinézetéért
- Panel(ek) Ez megfelel a Windows tálcának. A tálca egy szerencsétlen fordítása a taskbar-nak, és a lényeg, hogy Linux alatt ennek a neve panel.
Nem minden asztali környezet biztosít panelt. Van amelyik egy kisebb panelszerű valamit nyújt, amin csak program indító ikonok vannak, ezt egyes esetekben Dockernek hívják. A panelen rendszerint lehetnek program indítók, a futó programok ikonjai, a kisalkalmazások ikonjai (a menüvel ellentétes oldalon, pl. óra, hangerő szabályozó) vannak.
- Menü. Ebből indíthatók a programok.
Nem minden asztali környezet biztosít menüt, de a többség igen.
- Kisalkalmazások (Widgetek)
- Fájlkezelő
- Terminál emulátor
- Szövegszerkesztő
- Képernyő kezelő
És a kötelező irodai csomag, meg webböngésző. Ezt ide szokták sorolni, mert ezeket „kötelezően” minden disztribúció tartalmazza, tehát nem olyan dolog, ami alapján megkülönböztethető lenne egyik a másiktól.
Néhány asztali környezet:
Cinnamon: Ez a Mint csapat „zászlóshajója”. Egyszerű, elegáns, és műszakilag kicsit eltér a többitől, olyan értelemben, hogy számos jellemző alapján kissé kilóg a sorból. Pl. nem tanácsos másik felülettel párhuzamosan használni. Viszonylag új fejlesztés.
Mondják, hogy Windowshoz hasonló, hát, én nem tudom…. Mégis melyikhez?
Xfce: Mondhatni viszonylag kis étvágyú, nagyon minimalista. Együttműködik más asztali környezettel is, ha mellé telepítik. Van több projekt is, ami az Xfce felturbózását tűzte ki célul, úgy értem Xfce-re rá lehet telepíteni olyan felületeket, ami a kinézetén módosít, mint pl. a Twister UI, amitől olyan lesz mint a Rasberry Pi OS felülete.
Mate: Ez a Gnome2 forkja (tovább fejlesztése). Erről annyit kell tudni, hogy volt egyszer egy Gnome. Az egészen a 2-es verzióig olyan volt (mint pl. a Mate), aztán a Gnome 3 hirtelen akkora változást hozott, hogy sokaknál kiverte a biztosítékot. A Gnome 2 életben tartását / fejlesztését valósítja meg a Mate.
A fenti 3 asztali környezetet támogatja a Linux Mint, azaz 3 -féle telepítő tölthető le a 3 fenti asztali környezettel.
KDE Plasma: A leginkább testre szabható felület, azoknak ajánlott, akik ezt preferálják. Mondják, hogy a Windows 10 a Start menüjét a KDE-től lopta. Ami azt illeti, tényleg hasonlít, és a KDE-ben volt előbb. Sokak szerint ez „AZ asztali környezet”.
Gnome: (a 3-as verziótól számítva). Csak a megrögzöttek használják. A képernyő elemeket billentyű kombinációkkal, vagy egér gesztusokkal kell előhívni. Némely képernyője hasonlít az Android megoldáshoz, (mint az applikációk megjelenítése) Egy youtuber találóan Kiborg-nak nevezte. (Mármint ha az Android, akkor ez Kiborg)
Unity: az Ubuntu saját asztali környezete, a Gnome 3-ből átalakítva
Deepin (DDE): a Debian sajátja
Pantheon: pehelysúlyú, de gagyi, pl. az Elementary OS használja
Trinity: a régi KDE forkja. Le lehet tölteni hozzá sablonokat az XPQ4 projekt oldaláról, amitől úgy néz ki, mint az XP, vagy Vista, vagy a Windows 7. (Pl. Zorin OS is erre épít)
Mondhatni, a Linux Mint a 3 leginkább elterjedt és bevált asztali környezetet biztosítja. (Ugyan a KDE Plasma is elterjedt, de az mind közül a legigényesebb erőforrások tekintetében.)
Valaha ez volt a sorrend az erőforrás igényt tekintve a gyengétől az erősig: Xfce, MATE, Cinnamon. Aztán változott, pl. a Mint 19 sorozatnál már a Cinnamon sem volt kiemelkedő étvágyú-
No, akkor lássuk közelebbről a Cinnamont:
Bal oldalt a sötét terület a menü, 1.es zóna a kedvencek / utoljára használt / sokat használt programok, a 2. a menüpontok, amire kattintva megnyílik a 3.-as almenü.
Alul a panel, 4. zóna az indítók, 5. zóna futó program, 6. zóna a futó kisalkalmazások ikonjai.
Ablak sarkán a 7. zóna: az ablak kezelő gombjai.
Nagy vonalakban ezek a dolgok, amik testre szabhatók a kinézetet illetően. A menü és a panel kinézete egyszerűen egy asztal téma beállításával változtatható. Van egy sereg alap téma, és le is lehet tölteni a témakezelőben még többet, olyanokat, amiket amatőrök készítenek. Témától függetlenül lehet állítani az ablakkeret kinézetét, és a gombok kinézetét, de ez a kettő egymásra is hatással van.
Külön lehet állítani az ikonokat (pl, mappák kinézetét a fájlkezelőben), és az egérkurzort.
Ezek kívül a gördítő sáv beállításait felül lehet bírálni, vagy ráhagyni az asztali téma szerinti beállítást. (Fenti kép szerinti a jobb szélső ”Beállítások” gomb megnyomásával lehet odajutni)
Így néz ki a Cinnamon néhány asztali témával:
Windows alatt az aktív és inaktív ablak kinézetét külön lehet konfigurálni, markánsan eltérőre is be lehet állítani, a címsorukat, az ablak keretet, a címsor feliratát, betűtípusát beleértve.
Nézzük az alábbi képet a Cinnamon fájlkezelő (Nemo) ablakairól:
Ha most lenyomom a DEL gombot, melyik mappa fog törlődni?
Mint látni, nagyon kicsivel tér el az aktív ablak az inaktívtól. Az inaktívnak haloványabb a címsor felirata, illetve szürkék a gombjai. Az aktív ablak bezáró gombja zöld, de csak azért, mert Mint-Y téma van megadva az ablakkerethez. Ha itt Mint-X lenne, akkor a bezáró gomb egy valamivel sötétebb szürke X lenne, az inaktív ablakhoz képest.
Lehet próbálkozni más beállításokkal, más témákat telepíteni, van olyan is, amelyik nagy színes pöttyökre cseréli a az ablak kezelőgombjait, az inaktív ablakon ezek szürkék (nem színesek). Vagy olyan témát is lehet használni, amelyik esetében jobban „világít” az aktív ablak címsora, mint alábbi képen.
Nézzük az Xfce-t:
Mint alatt végletekig leegyszerűsített felület, ami a kinézetet illeti, alig néhány testreszabási lehetőség van, de ami van, az nagyon aprólékos.
Talán ami a leglényegesebb, hogy az ablakkezelő beállításainál a kompozitálás lehetőséget ad az aktív és inaktív ablak átlátszóságának a beállítására. Így létre lehet hozni egy olyan beállítást, amivel az inaktív ablak halovány lesz, ezzel az aktív ablak „előtérbe kerül”, azaz magára vonzza a szem fókuszálást.
Olyan globális téma kezelés, mint ami Cinnamon alatt van, itt nincs. Az egyelten módosuló elem az ablak bezáró gombja, ami a felső képen a jobb oldali ablakon kék (előtte zöld volt)
Azon túl még lehetséges a panel színének a megváltoztatása:
Van lehetőség további témák letöltésére is, mert elég nagy aktivitás van ami a puritán XFCE szépítésére irányul. Ám mivel nincs olyan beépített téma kezelője, mint a Cinnamon-nak, sok manuális műveletet igényel a témák telepítése, ami azt jelenti, le kell tölteni azokat, és kicsomagolni megfelelő mappákba. 5 dolog érintett: az ablak dekoráció, a GTK+ interfész, a kurzor, az értesítések, és az ikonok. Ennek megfelelően 5 helyre kell bemásolni ezeket.
Leírás: https://wiki.xfce.org/howto/install_new_themes
Több weboldalról is letölthetők témák, ez a központi: https://www.xfce-look.org/browse/
Egy ajánló cikk: https://www.ubuntupit.com/best-xfce-themes-for-linux/
És akkor jöjjön hát Máté! Azaz, a MATE felület. Amit tényleg valahogy így kell ejteni, lévén, hogy spanyol projekt tartja karban. Csak annyi, hogy a Mátét magyar hangsúlyozástól eltérően az utolsó szótag a hangsúlyos itt, azaz az á-t nagyon röviden, az é-t meg hosszabban kell mondani.
Ami mindjárt szemet szúr az a Mate hatalmas menü felülete. Elsőre nem is a programok listája kerül előtérbe, hanem a „kedvenc” elemek. Rá kell kattintani a Minden alkalmazás feliratra, hogy előbukkanjon az igazi Menü.
(A kép csalóka, mert normál esetben nem foglal ekkora területet a menü, itt 1024x768 felbontás volt beállítva a virtuális gépen, hogy szövegek olvashatók legyenek a képen, amúgy nem foglalja el a menü a monitor több mint felét, de mindenképpen nagyobb a többihez képest)
Ami a testreszabást illeti, itt is leginkább téma kiválasztással / telepítéssel tudunk nagyot változtatni, majd ezt némileg testre szabni. A sorrend ez: Vezérlőpult indítása, itt válasszuk a Megjelenést:
A következő ablakon válasszunk egy felkínált témát, majd kattintsunk a Testreszabás gombra:
Itt megváltoztathatjuk az ablakkeretet, az ikonok kinézetét, és az egérkurzor kinézetét.
Persze, a témák között az alap telepítésben csak a Mint -féle témák vannak. A további témák letöltése linkre kattintva megnyílik a böngészőben a https://www.mate-look.org választó oldala, ahol választanunk kell a GTK2 vagy GTK3 aloldal között. Elvileg bármelyiket lehet választani, de a GTK2 témák jobban kidolgozottak, nagyobb eséllyel működnek.
Amúgy a fenti oldalon több ezer téma közül választhatunk. Ez mindenképpen előny a Cinnamon-al szemben, amihez alig néhány tucat téma van.
A kiválasztott témát le kell tölteni. Akár többet is letölthetünk. Aztán a fenti témakezelő ablakon válasszuk a Telepítés gombot. Tallózzuk be a Letöltések mappát, és válasszuk ki a letöltött fájlt, egyiket a másik után. A rendszer jelezni fog, ha a kiválasztott fájl nem megfelelő. Ez előfordulhat, emberek készítik, akik tévedhetnek. Az oldalon a kommentekben látni lehet erről szóló üzenet váltásokat is. Ugyancsak jelez a rendszer, ha további függőséget kell letölteni. Erre rá kell keresni. Van úgy, hogy a letöltött téma fájl nem teljes, csak ikonok vannak benne, vagy csak ablak keretek. Ezek nem is jelennek meg a fenti ablakon, de a testre szabásnál ki lehet választani az ablak keretet, ikont, stb.
Olyan is lehet, hogy külön fájlban vannak az ikonok, ablakeretek, gombok, és ezek között függőségi viszony van, azaz 3 fájlt kell letölteni, telepíteni.
Így néz ki néhány témával:
Persze, az inaktív / aktív ablak kinézete itt sem annyira különbözik:
A témák az ablak hátterére is hatással vannak, van amelyikkel a terminál is fehér hátterű.
Gyakori kérdés, amikor Linux kerül a Windows mellé: Windows alatt egyszerű készíteni parancsikont mappáról, fájlról, weboldalról?
Nos, mi sem egyszerűbb. Mind a Nemo (a Cinnamon fájlkezelője), mind a Thunar (az Xfce fájlkezelője), mind pedig a Caja (a Mate fájlkezelője) tudja ezt ugyanúgy. Ki kell jelölni a megadott fájlt / mappát, majd jobb egérgombbal kattintani felette. A felbukkanó menüben ott lesz a „Link létrehozása” menüpont, azt kell kiválasztani.
Ha meg web linkről van szó: Ki kell jelölni a böngésző címsorában a linket, majd fogd és húzd módszerrel át kell húzni az asztalra.
Web link esetében még a Mint Webalkalmazások megoldása is jó lehet, az Internet menüpont alatt található. (20.x Mint alatt érhető el)
= A második rész vége =