Újabb kellemetlen fordulat árnyékolja be az Intel Gaudi gyorsítóinak Linux alatti, nyílt forrású támogatását. Miközben a vállalat nemrég végre közzétette a Gaudi 3 kernelmeghajtó kódját, kiderült, hogy a felhasználói térben futó nyílt forrású szoftver fejlesztését időközben megszüntette. Ez komoly kérdéseket vet fel a Gaudi platform hosszú távú Linux-támogatásával kapcsolatban. A döntés különösen érzékeny időzítésű, mivel a kerneloldali támogatás még nem került be a hivatalos Linux kernelbe.

Az Intel november végén tette közzé a Habana Labs Gaudi 3 gyorsítókhoz tartozó kernelmeghajtó nyílt forrású kódját, amelyet upstreamelésre, vagyis a hivatalos Linux kernelbe történő beolvasztásra szántak. Ez a lépés azonban jelentős késéssel történt meg: a fejlesztés már korábban is több akadályba ütközött, részben az Intel belső átszervezései, elbocsátásai és kulcsfontosságú fejlesztők távozása miatt. Ennek eredményeként a Gaudi 3 támogatás már nem fért be a Linux 6.19-es kernelciklusba, így legkorábban a Linux 6.20 vagy akár a 7.0 környékén kerülhetne napirendre.

Időközben azonban napvilágra került egy ennél is súlyosabb probléma. Az Intel már februárban archiválta a SynapseAI Core nevű nyílt forrású projektet, amely a Gaudi gyorsítókhoz szükséges felhasználói térbeli API-kat (user-space APIs), a Synapse Backendet, valamint az úgynevezett thunk könyvtárakat biztosította. Ez a szoftverréteg elengedhetetlen ahhoz, hogy a kernelmeghajtó fölött ténylegesen használható legyen a hardver. A projekt GitHub-oldalán egyértelmű figyelmeztetés jelent meg, miszerint a kód nem áll aktív karbantartás alatt, az Intel megszüntette a fejlesztést, hibajavítást és nem fogad el további javításokat sem.

A SynapseAI Core különösen fontos szerepet tölt be a Gaudi ökoszisztémában, mivel ez biztosítja azt a nyílt forrású felhasználói réteget, amelyet a Linux kernel közössége hagyományosan elvár az új gyorsítómeghajtók upstreameléséhez. Még az Intel felvásárlása előtti időkben a Habana Labs azért nyitotta meg ezt a kódbázist, hogy megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyek nélkül a kernelmeghajtók nem kerülhetnek be a főágba. Most azonban, hogy ez a projekt gyakorlatilag megszűnt, a kerneloldali Gaudi-támogatás jövője is bizonytalanná vált.

A kérdés már felmerült a Linux Kernel Mailing Listen (LKML) is, ahol fejlesztők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Gaudi 3 támogatás soha nem került upstream állapotba, mielőtt a felhasználói térbeli kódot archiválták volna. Ez akár akadályt is jelenthet abban, hogy a Gaudi 3 egyáltalán megjelenjen valamelyik következő Linux kernelverzióban, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő, aktívan karbantartott nyílt forrású user-space háttér.

Az Intel részéről hivatalos magyarázat nem hangzott el, de a háttérben zajló költségcsökkentések és mérnöki leépítések fényében a döntés nem teljesen váratlan. Mivel a Gaudi termékvonal várhatóan a végéhez közeledik, és a vállalat párhuzamosan zárt forrású szoftvereket is kínál a gyorsítókhoz, elképzelhető, hogy a nyílt forrású támogatást egyszerűen kifuttatják. Hogy ez pontosan milyen hatással lesz a Gaudi gyorsítók Linux alatti jövőjére, az a következő kernelciklusok során derül majd ki.