Henry Frank Phillips (1889–1958), egy oregoni üzletember, nem maga találta fel a kereszthornyos csavar elvét, hanem tökéletesítette és szabadalmaztatta azt, majd 1936. július 7-én több amerikai szabadalmat is kapott a kereszthornyos (kereszt, csillag) fejű csavarhoz és a hozzá tartozó csavarhúzóhoz.

Phillips célja nem az volt, hogy egy szokásos kéziszerszámot újítson meg, hanem hogy egy gépi szerelésre alkalmas rendszert hozzon létre, amely megkönnyíti a gyors, pontos és biztonságos szerelést.

Miért volt forradalmi a Phillips-fej?

A hagyományos egyenes vágású (laposfejű) csavarokkal szemben a Phillips-csavar:

• önközpontosító: a csavarhúzó feje automatikusan a középpontba illeszkedik, ezáltal pontosabb a csavarozás,
• nyomatékkorlátozó hatással bír: ha túl nagy erőt alkalmaznak, a csavarhúzó egyszerűen kicsúszik a fej hornyából (angolul: cam-out), ezzel megakadályozva a túlhúzást vagy a csavar fejének sérülését,
• kiválóan alkalmas a gyors gépi csavarozásra, így ideálissá vált az ipari összeszerelés során.

A gyártásipar gyors befogadása

Henry F. Phillips megalapította a Phillips Screw Company nevű vállalatot, amely licencelte a találmányt különböző gyártóknak. Az első nagy ügyfelek egyike a General Motors volt, amely a Phillips-csavart a Cadillac gyártósorain kezdte alkalmazni.

A siker gyorsan jött: 1940-re az Egyesült Államok csavargyártóinak 85%-a már licencelte a Phillips-fejű csavarokat.

A második világháború alatt az amerikai hadiipar is tömegesen alkalmazta ezt a típust, ami tovább erősítette a szabványosítását. Rövid idő alatt az új csavarfej elengedhetetlenné vált az autógyártásban, a repülőgépiparban és az elektronikai eszközök szerelésében is.

Bár a Phillips-csavar máig széles körben elterjedt, azóta több továbbfejlesztett változat is született:

• Pozidriv: hasonló megjelenésű, de mélyebb és stabilabb kapcsolattal bír, kevésbé hajlamos a "cam-out" jelenségre,
• Torx: hatágú csillagformájú fej, amely még jobb nyomatékátvitelt biztosít,
• Robertson: négyzet alakú csavarfej, amely főként Kanadában terjedt el.

Mindazonáltal a Phillips-csavar továbbra is a világ egyik leggyakrabban használt csavartípusa, és Henry F. Phillips nevét örökre beírta a műszaki innovációk történetébe.

• A „cam-out” jelenség – azaz amikor a csavarhúzó kicsúszik a csavarból – szándékos tulajdonság volt: a túlmeghúzás elkerülésére szolgált, különösen gépi csavarozás esetén.
• Az Egyesült Államok hadiipara olyan fontosnak tartotta a Phillips-csavart a gyors szerelés érdekében, hogy 1940 után kormányzati támogatással terjesztették el.
• A Phillips-csavarhúzó és csavar megjelenése szimbóluma lett az ipari automatizálás első hullámának.