Déri Miksa, a villamosenergia történetének kiemelkedő mérnöke, gazdag kereskedőcsalád sarjaként született a vajdasági Bács községben 1854 október 27-én. Tanulmányait a budapesti József Műegyetem mérnöki karán kezdte, majd 1877-ben a Bécsi Műegyetemen szerzett vízépítő mérnöki oklevelet. Pályafutását a Duna és a Tisza szabályozási munkáinál kezdte, miközben elektrotechnikai ismereteit is mélyítette. Zipernowsky Károly hívására 1882-ben a Ganz gyár villamossági osztályán folytatta munkáját, ahol a korszak egyik legfontosabb áttörésében, egy 1350 V-os, 70 Hz-es, öngerjesztésű váltakozó áramú generátor (self-excited alternating current generator) tervezésében vett részt.
A váltakozó áram és a zárt vasmagú transzformátor kifejlesztése
A villanyáramot kezdetben elsősorban világításra használták, és bár Thomas A. Edison és Ernst Werner von Siemens az egyenáramot (direct current, DC) részesítette előnyben, ennek nagyobb távolságra történő gazdaságos szállítása problémát jelentett. Az első működőképes, váltakozó áramú (alternating current, AC) megoldást 1882-ben Lucien Gaulard és John D. Gibbs mutatta be, nyitott vasmagos, primer és szekunder tekercsekkel, ám rendszerük gyakran meghibásodott.
Az 1884-es torinói világkiállításon a Ganz gyár képviseletében részt vevő Bláthy Ottó Titusz felfigyelt a rendszer gyenge pontjára: a transzformátor nem zárt vasmagú (closed-core). Titokban végzett kísérletei és Zipernowskyval folytatott vizsgálatai után Déri dolgozta ki a párhuzamos kapcsolású, új elosztórendszert, amely lehetővé tette, hogy egy áramforrásról több lámpát is gazdaságosan tápláljanak.
1885. január 2-án Déri és Zipernowsky szabadalomkérelmet nyújtott be az új, nyitott vasmagú elosztórendszerre. Márciusban Bláthyval kiegészülve a három feltaláló benyújtotta a zárt, pólus nélküli vasmagú transzformátor (closed-core transformer) szabadalmát, amelyben a köpeny- és magtranszformátor, valamint a szigetelt vasmag különböző változatai is szerepeltek. Ekkor hangzott el először a transzformátor kifejezés. Az új rendszer előnyei kiemelkedőek voltak: a párhuzamosan kapcsolt készülékek feszültsége kevéssé függött a terheléstől, a mágnesező áram (magnetizing current) csökkent, és a hatásfok jelentősen javult.
1885-ben Bláthy, Zipernowsky Károly és Déri Miksa feltalálta a zárt vasmagú transzformátort, amely alkalmas volt az energiaátvitelre. A találmányt a szakma 1885-ben a budapesti Országos Kiállításon is bemutatta.
Az első nagyszabású megbízást Róma városa adta, ahol 1886 októberében helyezték üzembe az erőművet. Később a Tivoli környéki vízeséseket használták ki, az erőmű hat vízturbinával és 5000 V generátorokkal működött, párhuzamosan a régi gőzgépes erőművel, a világon elsőként nagyfeszültségű távvezetékkel összekötve.
Nemzetközi elismerés és ipari alkalmazás
A feltalálók nevének rövidítéséből kialakított ZBD-modell gyorsan világszerte elterjedt: Luzern szállodái, egy milánói színház és a római városi erőmű is a Ganztól rendelt berendezésekkel működött. A találmányt számos országban szabadalmaztatták, bár sokszor jogtalan utánzatok jelentek meg, amelyekkel szemben a Ganz általában pert nyert.
Déri mérnöki munkássága és későbbi találmányai
1889-ben Déri a bécsi Internationale Elektrizitäts-Gesellschaft (IEG) igazgatója lett, ahol megszervezte a bécsi villamos erőművet. 1897-ben szabadalmaztatta az örvényáramú fékkel (eddy-current brake) kiegészített fékszerkezetét, amelyet vasúti kocsikhoz fejlesztettek. 1898-tól kompenzált egyenáramú gépén dolgozott, valamint kifejlesztett egyfázisú repulziós motorként induló felvonómotort, amely kétféle pólusszámú tekercseléssel biztosította a biztonságos működést. E motor a világ számos országában Déri-motor néven vált ismertté.
Összesen tizenöt szabadalmaztatott találmány fűződik a nevéhez. Tiszteletbeli és levelező tagja volt a bécsi és berlini elektrotechnikai egyesületnek, 1900-ban elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. 1938. március 3-án hunyt el 84 éves korában Meranóban, Olaszországban, ahol visszavonultan élt. Tiszteletére Budapesten utcát neveztek el, több iskola viseli nevét, és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület emlékére 1960-ban díjat alapított. Baján, Pécsen és Budapesten emléktáblák őrzik munkásságát.
Déri Miksa élete és munkássága példaértékű a villamosenergia történetében, hiszen hozzájárult a modern energiaelosztási rendszerek kialakításához, és nyomot hagyott az ipari és közlekedési alkalmazásokban egyaránt.
