Az utóbbi években a mesterséges intelligencia (AI) az egyik legnagyobb trenddé vált a technológiai iparban. A legtöbb nagy böngészőgyártó, köztük a Google, a Microsoft és a Mozilla, egyre több AI-funkciót épít be szoftverébe. A Vivaldi azonban teljesen más irányt választott: az emberekre helyezi a hangsúlyt, nem a hype-ra.

Az AI-integráció térnyerése

Míg a Google a Gemini rendszert ágyazza egyre mélyebben a Chrome-ba – automatikus oldalösszegzéseket és jövőbeli, önállóan navigáló funkciókat ígérve –, a Microsoft nyíltan „AI-böngészőként” pozicionálja az Edge-et, ahol az intelligens asszisztens képes képernyőelemzésre és előrejelző műveletekre.
Ezek a változtatások fokozatosan átalakítják a hagyományos címsort egy AI-prompttá, amely már nem csak keresésre, hanem utasításadásra is szolgál.

Az iparág másik fontos szereplője, a Mozilla Firefox, szintén egyre inkább az AI felé fordul, de ezzel sok régi felhasználóját elidegeníti, főként a nyílt forráskódú és Linuxos közösségeket. Ezek a közösségek hagyományosan érzékenyek a magánszféra védelmére és a szoftverek feletti felhasználói kontrollra.

Vivaldi: emberek a hype előtt

Jon von Tetzchner, a Vivaldi társalapítója és vezérigazgatója, friss nyilatkozatában világossá tette, hogy a böngésző nem fog követni egy divathullámot sem. Elhatárolódott a nagy nyelvi modellek (Large Language Models – LLM) automatikus alkalmazásától, amelyek képesek oldalak összegzésére, tartalom szkennelésére vagy előre navigálásra a felhasználók helyett.

„Mi az embereket választjuk, nem a hype-ot. Nem fogjuk a felfedezés örömét passzív nézőközönséggé silányítani” – hangsúlyozta Tetzchner.

A Vivaldi álláspontja szerint az AI jelenlegi integrációja veszélyeket hordoz: csökkentheti a forrásokra való kattintások számát, teret adhat a dezinformációnak, és háttérbe szoríthatja a tartalomkészítőket. A Pew Research Center vizsgálata például kimutatta, hogy amikor az AI-összegzések megjelennek a keresési találatokban, a felhasználók körülbelül feleannyiszor kattintanak a hagyományos linkekre.

Egy másik út: adatvédelem és testreszabhatóság

Tetzchner szerint a gépi tanulás (machine learning) önmagában lehet hasznos, de addig nem érdemes chatbotokat, összegző rendszereket vagy automatikus űrlapkitöltőket használni, amíg azok nincsenek szigorúbb módszertannal ellenőrizve.

Ez az álláspont különösen fontos a Linux-felhasználók számára, akik az adatvédelem és a kontroll miatt gyakran óvatosak az AI-megoldásokkal szemben. Bár a Vivaldi minden nagyobb Linux disztribúcióra elérhető, sokszor háttérbe szorul a Firefox mögött. Azonban a Firefox utóbbi döntései – népszerű szolgáltatások megszüntetése, a licencelés módosítása a hirdetők javára és az AI-integráció erőltetése – erodálták a hírnevét a közösség szemében.

Talán most jött el az idő, hogy a Linux-felhasználók ismét felfedezzék a Vivaldit: egy böngészőt, amely az adatvédelemre épít, páratlan testreszabási lehetőségeket kínál, és még mindig a jobb webért küzd.

Szómagyarázat

Large Language Model (LLM) – nagy nyelvi modell; olyan mesterséges intelligencia, amely képes természetes nyelven szövegeket megérteni és generálni.
Gemini – a Google mesterséges intelligencia platformja, amelyet a Chrome-ba integrálnak.
Prompt – utasítás vagy bemenet, amely alapján az AI válaszol vagy műveletet hajt végre.
Machine learning (gépi tanulás) – a mesterséges intelligencia egyik ága, amelyben a rendszerek adatokból tanulnak és javítják saját teljesítményüket.