1927. május 20-án a mindössze 25 éves Charles Lindbergh felszállt New York állambeli Roosevelt Field repülőteréről a Spirit of St. Louis nevű, egyetlen motorral felszerelt egymotoros monoplánnal (egyszárnyú repülőgéppel). Célja az volt, hogy elsőként teljesítse egyedül, leszállás és segítség nélkül az Atlanti-óceán átrepülését – mindezt 1927 technikai viszonyai között.

33,5 óra a levegőben

A gép 4.00 órakor szállt fel (helyi idő szerint), fedélzetén sem rádió, sem radar, sem navigátor nem volt. Lindbergh egyetlen emberként vezette a gépet, mindössze egy iránytű, egy szextáns, egy egyszerű térkép, valamint a csillagok és a Nap segítségével tájékozódva. 33 és fél órával később, május 21-én este 10 óra körül, Lindbergh Párizsban, a Le Bourget repülőtéren landolt, ezzel örökre beírva nevét a repülés történetébe. A repülés során mintegy 5800 kilométert tett meg, főként az Atlanti-óceán felett.

A Spirit of St. Louis

A repülőgép teljes neve: Ryan NYP (New York–Paris), beceneve pedig Spirit of St. Louis lett, ezzel a nevével Lindbergh szponzorainak, a Missouri állambeli St. Louis város üzletembereinek kívánt tisztelegni. A gép különlegessége az volt, hogy az orr részében üzemanyagtartály volt az orrnehézség miatt, így nem volt közvetlen kilátás előre – Lindbergh csak oldalablakokon és periszkópszerű eszközökön keresztül látta, mi van előtte.

Az út hatalmas szenzációt keltett világszerte. Lindberghből azonnal nemzeti hős lett, több országban is kitüntették. Az ő repülése volt az, ami véglegesen bebizonyította, hogy a transzatlanti légi közlekedés technikailag lehetséges, és ezzel megnyitotta az utat a kereskedelmi légi járatok előtt.

Érdekesség

• Lindbergh nem aludt az egész repülés alatt, és a fizikai kimerültség mellett mentálisan is rendkívül megterhelő volt az út.
• A Spirit of St. Louis jelenleg a Smithsonian Nemzeti Légiközlekedési és Űrhajózási Múzeumban (Washington D.C.) látható.
• A repülés annyira jelentős volt, hogy Lindbergh nevét világszerte ismerik, sőt, 1931-ben még az óceán felett vezető légifolyosót is róla nevezték el (Lindbergh Route).

Ez az esemény nem csupán technikai bravúr, hanem az emberi kitartás, bátorság és innováció szimbóluma lett, amely a modern repülés hajnalát jelentette.