2002. november 25-én a Roxio digitális média szoftvercég megvásárolta a Napster egykori eszközeit, köztük a nevet, logót, domain nevet, technológiai portfóliót és egyéb szellemi tulajdonokat. A Napster, amely peer-to-peer fájlmegosztó szolgáltatásként indult, forradalmasította a zeneipart azáltal, hogy egyszerűvé tette a zenei fájlok megosztását – bár ez nem kis ellenállásba ütközött a hagyományos zeneipari szereplők részéről. A Napster lehetővé tette a felhasználóknak, hogy szabadon osszanak meg zenéket, de ez a modell hamar konfliktusba került a szerzői jogi törvényekkel. Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) pert indított a szolgáltatás ellen, amelynek nyomán a bíróság arra kötelezte a Napstert, hogy figyelje hálózatát a szerzői jogokat sértő tartalmak után, és akadályozza meg azok hozzáférését. Ez a követelmény technikai és jogi értelemben is kivitelezhetetlennek bizonyult, így a Napster 2001-ben leállította szolgáltatását, majd 2002-ben csődöt jelentett. A Roxio lett az első cég, amely megkísérelte a Napster márkanevet egy legális zenei szolgáltatásként újjáéleszteni. A cég a Pressplay nevű zenei platformját átnevezte Napster 2.0-ra. Később, 2008 szeptemberében a Best Buy 121 millió dollárért vásárolta meg a Napster szolgáltatást, majd 2011 decemberében egyesítette azt a Rhapsody nevű zenei platformmal.

Mi volt eredetileg a Napster?

A Napster teljesen más arcát mutatta indulásakor, 1999-ben. Az eredeti fejlesztők peer-to-peer (P2P) fájlmegosztó hálózatként hozták létre a szolgáltatást. A könnyen használható szoftver ingyenes fiókkal működött, és kifejezetten digitális zenei fájlok (MP3 formátumban) megosztására tervezték az interneten keresztül. A szolgáltatás rendkívül népszerűvé vált, és lehetővé tette több millió internetfelhasználó számára, hogy hatalmas mennyiségű ingyenes zenei fájlhoz férjen hozzá és ossza meg azokat más Napster-tagokkal. Népszerűsége csúcsán körülbelül 80 millió regisztrált felhasználóval rendelkezett a Napster. Olyan mértékben leterhelte az egyetemi hálózatokat, hogy sok főiskola és egyetem kénytelen volt blokkolni a hozzáférést.

A Napster hálózatán szinte minden zenei műfaj elérhető volt MP3 formátumban, különböző forrásokból, például analóg kazettákról, bakelitlemezekről és CD-kről digitalizálva. Különösen hasznos volt ritka albumok, kalózfelvételek vagy éppen a legújabb slágerek letöltéséhez. Azonban a fájlmegosztás jellemzően szerzői jogi engedélyek nélkül történt, ami törvénytelenné tette a Napster működését.

Miért szűnt meg a Napster?

A Napster fájlmegosztó szolgáltatás viszonylag rövid életű volt, mivel nem tudta ellenőrizni a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok megosztását a hálózatán. A Napster illegális tevékenysége hamarosan felkeltette az Amerikai Lemezkiadók Szövetségének (RIAA) figyelmét, amely pert indított a szerzői jogokkal védett anyagok engedély nélküli terjesztése miatt. Hosszas bírósági eljárás után a RIAA elérte, hogy a bíróság elrendelje a Napster hálózatának leállítását, amelyre 2001-ben került sor.