A Motorola 68000 története az 1970-es évek végén kezdődött, amikor a Motorola megalkotta ezt az ikonikus mikroprocesszort, amely azóta meghatározó szerepet játszott a számítástechnika fejlődésében. A Motorola 68000, vagy röviden 68k, az első a Motorola 68000 sorozatból, amely az elkövetkező évtizedekben sokféle rendszerben jelent meg, beleértve a személyi számítógépeket, játékkonzolokat, munkaállomásokat és beágyazott rendszereket.

Tervezés és fejlesztés

A Motorola 68000 fejlesztése 1976-ban indult, amikor a cég célja egy olyan 16/32 bites mikroprocesszor megalkotása volt, amely egyszerre biztosítja a 16 bites architektúra sebességét és a 32 bites processzorok jövőálló tulajdonságait. A chip 1979 szeptemberében került a piacra, és a technikai részletei miatt nagy figyelmet kapott.

Főbb technikai jellemzők:

• 16 bites adatbusz, de 32 bites regiszterkészlet és belső utasításkészlet
• 24 bites címbusz, ami 16 MB memória közvetlen elérését tette lehetővé (ami akkoriban hatalmas mennyiség volt)
• 68 000 tranzisztor felhasználásával készült, ami a korszakban viszonylag fejlettnek számított

A tervezés során a Motorola mérnökei a többfeladatos működés és a könnyű programozhatóság iránti igényt szem előtt tartva fejlesztették ki az utasításkészletet, ami jelentősen elősegítette a 68k elfogadottságát a fejlesztők körében.

Ikonikus gépek Motorola 68000-as processzorral

A Motorola 68000 processzor az évek során számos ikonikus számítógép és elektronikai eszköz szíve lett, amelyek közül néhány a technológia történetének meghatározó része.

Személyi számítógépek:

• Apple Macintosh (1984): Az eredeti Macintosh, az Apple első sikeres személyi számítógépe, a 68000 processzort használta. Ez kulcsfontosságú volt a grafikus felhasználói felület (GUI) és a könnyű használat szempontjából.
• Commodore Amiga (1985): Az Amiga számítógépek szintén 68000-alapúak voltak, és híresek voltak a multimédiás képességeikről, beleértve a fejlett grafikai és hangfunkciókat.
• Atari ST (1985): Az Atari ST gépei szintén a 68000 processzorra épültek, és fontos szerepet játszottak a zeneszerkesztők és grafikus művészek körében a MIDI-interfész miatt.

Játékkonzolok és egyéb rendszerek:

• Sega Mega Drive/Genesis (1988): A Sega népszerű játékkonzolja, amely jelentős sikert aratott világszerte, a Motorola 68000 processzor teljesítményét használta a játékok futtatására.
• Beágyazott rendszerek: A 68000-es sorozatot számos ipari és beágyazott rendszerben alkalmazták, többek között nyomtatókban, orvosi eszközökben és repüléstechnikai rendszerekben.

Hatás és utóhatás

A Motorola 68000 fontos mérföldkő a mikroprocesszorok történetében, mivel széles körben alkalmazták a különféle iparágakban, és alapját képezte számos további fejlesztésnek. A processzor sikerének egyik kulcsa az volt, hogy képes volt egyensúlyt teremteni a teljesítmény és a fejleszthetőség között, miközben viszonylag egyszerű programozást tett lehetővé.

A 68k architektúra továbbfejlődött az évek során, és további processzorok születtek az alapjain, például a 68020, 68030 és 68040. Ezek a chipek egyre nagyobb teljesítményt és funkcionalitást kínáltak, és továbbra is népszerűek maradtak a személyi számítógépek és a beágyazott rendszerek világában.

A Motorola 68000 és annak változatai az 1979-es bemutatkozástól kezdve különböző időpontokban jelentek meg. A sorozat folytatásai fokozatosan egyre fejlettebbek lettek, a 16/32 bites architektúráról 32 bites teljesítményre lépve.

1. Motorola 68000 (1979):

   • Az első modell 16 bites adatbusszal, de 32 bites regiszterekkel és utasításkészlettel.
   • Elterjedt a személyi számítógépekben, például az Apple Macintoshban, az Atari ST-ben és a Commodore Amigában.

2. Motorola 68010 (1982):

   • Ennek a változatnak jobb memóriakezelése volt, és támogatott néhány további operációs rendszer funkciót, például a virtuális memóriát.
   • Visszafelé kompatibilis volt a 68000-rel.

3. Motorola 68020 (1984):

   • Teljesen 32 bites adatbusszal rendelkezett, és több utasítás-feldolgozási lehetőséget kínált, beleértve a lebegőpontos aritmetikát.
   • Képes volt több címzési módot használni, és új utasításokat vezetett be.

4. Motorola 68030 (1987):

   • Integrált cache memóriát (utasítás- és adatcache-t), és nagyobb teljesítményt nyújtott.
   • Továbbfejlesztett MMU (memóriakezelő egység) került bele.

5. Motorola 68040 (1990):

   • Jelentős előrelépést jelentett a lebegőpontos egység (FPU) és a továbbfejlesztett cache miatt.
   • Jobb teljesítményt biztosított grafikai alkalmazások és számítási feladatok esetén.

6. Motorola 68060 (1994):

   • A sorozat legfejlettebb tagja, amely nagyobb cache-t és további optimalizációkat kapott, hogy versenyképes maradjon a korszak többi processzorával szemben.
   • Az utolsó mainstream modell a 68k sorozatban.

A 68000-es sorozat leváltására a PowerPC architektúrát szánták, amelyet az Apple, az IBM és a Motorola fejlesztett ki közösen, de a 68k processzorok még sokáig jelen voltak különféle beágyazott rendszerekben.

A Motorola 68000 hatása hosszú távon érzékelhető. Még a 90-es évek közepén is használták különféle rendszerekben, és a 68k architektúra öröksége számos modern rendszerben visszaköszön. A processzor sikerének köszönhetően a Motorola hosszú ideig jelentős szereplő maradt a mikroprocesszor-piacon, és hozzájárult a személyi számítógépek és beágyazott rendszerek fejlődéséhez.

A 68000 sorozat a számítástechnika történetének egy fontos korszakát képviseli, ahol a teljesítmény, az innováció és a sokoldalúság egyesült.

További érdekességek a processzorcsaládról