1979. szeptember 24-én a CompuServe elindította a világ első, fogyasztók számára kialakított online információs szolgáltatását, amelyet MicroNET-nek neveztek el. Ez az újdonság először tette lehetővé a fogyasztók számára az olyan online szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint például az e-mail (e-mail).

Az 1970-es évek végére Észak-Amerikában a személyi számítógépek lassan kezdtek elterjedni, jóval megelőzve a világ más részeit. Azonban ezeknek a gépeknek a távoli szerverekhez való csatlakoztatása igazi rémálom volt, amelyet végtelen beállítások és hibás indulások kísértek, nem is beszélve a drága, kényes modemek idegesítő zajáról. A legtöbb számítógép-tulajdonos inkább nem bajlódott a csatlakozással, de 1979-re egy elszánt kisebbség már előfizetett a korai online szolgáltatásokra, mint a MicroNet (később CompuServe Information Service) és a The Source, vagy csatlakoztak Bulletin Board Services-hez (BBS), amelyeket mások miniszámítógépein vagy PC-iken üzemeltettek.

A MicroNET nem volt népszerű a CompuServe üzleti orientációjú vezetésének körében, mivel a cég korábban inkább üzleti felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokat. Azonban ahogy a MicroNET egyre sikeresebb lett a fogyasztók körében, a vállalat átnevezte a szolgáltatást CompuServe Information Service-nek (CIS). Az 1980-as évek közepére a CompuServe a világ legnagyobb fogyasztói információs szolgáltatásává nőtte ki magát, és bevételének fele a CIS-ből származott. 1989-ben a CompuServe összekapcsolta saját, zárt e-mail rendszerét az internetes e-mail rendszerrel, így az elsők között volt, akik kereskedelmi internetes szolgáltatást nyújtottak.

1990-re már több mint kétmillió észak-amerikai csatlakozott online, hogy fórumokon (discussion groups) vegyenek részt, vásároljanak, híreket olvassanak, csevegjenek, e-mailezzenek és még sok mást is csináljanak. Az első online szolgáltatásokhoz időközben olyan nagy nevek is csatlakoztak, mint az America Online (AOL) és a Prodigy.

A 90-es években a CompuServe már nem tudott hatékonyan versenyezni az America Online-lal (AOL) és az újonnan megjelenő, független internetszolgáltatókkal (Internet Service Providers, ISP), így fokozatosan elveszítette domináns piaci pozícióját. Ez a dial-up világ (betárcsázós kapcsolat) számos olyan funkciót megvalósított, amelyeket ma már a weben használunk, bár akkoriban még sokkal közösségibb környezetben működtek.