54 éves a Linux kernel atyja, Linus Torvalds

kami911 képe

Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

From: Linus Benedict Torvalds

Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat (same physical layout of the file-system (due to practical reasons) among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work. This implies that I'll get something practical within a few months, and I'd like to know what features most people would want. Any suggestions are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs. It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

azaz

Hello mindenkinek, aki minixet használ -

Egy (ingyenes) operációs rendszert készítek (csak hobbiból, nem lesz nagy és profi, mint a gnu) 386(486) AT klónokra. Ez már április óta készül, és lassan kezd elkészülni. Szeretnék minden visszajelzést arról, hogy az embereknek mi tetszik/nem tetszik a minixben, mivel az én OS-em némileg hasonlít rá (többek között ugyanaz a fájlrendszer fizikai elrendezése (praktikus okokból)).

Jelenleg a bash(1.08) és a gcc(1.40) portolását végeztem el, és úgy tűnik, hogy a dolgok működnek. Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül valami működőképeset fogok kapni, és szeretném tudni, hogy a legtöbb ember milyen funkciókat szeretne. Bármilyen javaslatot szívesen fogadok, de nem ígérem, hogy megvalósítom őket :-)

Linus

PS. Igen - mentes mindenféle minix kódtól, és van benne többszálú fs. NEM protable (386-os task switchinget használ stb.), és valószínűleg soha nem is fog támogatni mást, mint AT-harddiszket, mivel csak az van :-(.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót. Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak, részben pedig a netbookok elterjedésének.

A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.

(Wikipedia)