A Semonkey elődjét jelentő Netscape ősét, amelyből a Firefox is lett - a Mosaic nevű webböngésző adta, amelyet Marc Andreessen írt Eric Binával közösen. Miközben Marc Andreessen Illinois állam egyetemén tanult, részmunkaidőben a National Center for Supercomputing Applications (NCSA) számára is végzett munkát, ahol Eric is dolgozott. Közös munkájuk gyümölcse lett a NCSA Mosaic, amellyel használhatóvá vált Tim Berners-Lee találmánya, a World Wide Web.

A világháló történetének korai időszakában néhány nagyszerű programozó az Egyesült Államok Nemzeti Számítástechnikai Alapítványának (NCSA) egyik csoportjában dolgozott. David Thompson, a csoport egyik tagja, kipróbálta a ViolaWWW-t, majd megmutatta a csoportnak. Ez inspirálta Marc Andreessen és Eric Bina két programozót, akik szintén a csoportban dolgoztak, hogy létrehozzák a Mosaic-ot.

Andreessen és Bina eredetileg a NCSA Mosaic-ot Unix X Window Systemhez tervezték és programozták, melynek neve xmosaic volt. Azonban 1991 decemberében az akkori szenátor és későbbi alelnök, Al Gore által létrehozott Gore törvényjavaslat finanszírozást biztosított a Mosaic projektnek. A fejlesztés 1992 decemberében kezdődött, majd Andreessen 1993. január 23-án bejelentette a projekt első kiadását, az "alfa/béta verzió 0.5"-öt.

Az 1.0 verzió 1993. április 22-én jelent meg, majd portokat adtak ki Microsoft Windows és Macintosh rendszerekhez is 1993. szeptemberében. Az Amiga-ra történő portolás 1993. októberében volt elérhető. A NCSA Mosaic Unix (X Window System) 2.0 verziója 1993. november 10-én jelent meg. Az 1.0 verzió Microsoft Windows rendszerekhez 1993. november 11-én lett kiadva.

1994-től 1997-ig az Amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány támogatta a Mosaic további fejlesztését. A Mosaic a világháló korai időszakában nagyon fontos volt, mert segítette a világháló terjedését és a weboldalak könnyebb elérhetőségét. A Mosaic volt az első igazi világháló-böngésző, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy egyszerűen böngésszenek az interneten.

Előtérben a felhasználók

Az NCSA Mosaic volt az első felhasználóbarát böngésző, amellyel grafikus megjelenítéssel mindenki számára elérhetővé vált a Word Wide Web varázsa. Olyan kunsztokra volt képes a Mosaic, mint az oldalba ágyazott képmegjelenítés, a népszerű kortárs protokollok támogatása (FTP, NNTP és gopher), Windowson elérhető verzió, valamint a könnyű használat és telepíthetőség.

A legelső böngésző a Web megalkotójának, Tim Berners-Lee-nek a nevéhez fűződik. Az 1991-ben megjelent böngészőt pedig úgy hívták: WorldWideWeb. Ez a böngésző később Nexus névre lett átkeresztelve.

1992-ben és 1993-ban számos – napjainkban már teljesen ismeretlen – böngésző jelent meg. Az 1992-es évjáratból például a Line Mode Browser, a ViolaWWW, az Erwise, a MidasWWW és a MacWWW/Samba böngészőket lehetne megemlíteni, míg egy évvel későbbről a Cello, az Arena, a Lynx, és a tkWWW lehetnek ismertebbek. Ezek közül a GPL-licencű Lynx még ma is elérhető a linuxos tárolókból, de rendelkezik windowsos porttal is.

A Web első generációját Tim Berners-Lee indította el a Uniform Resource Locator (URL), a Hypertext Transfer Protocol (HTTP), és a HTML szabványok megalkotásával és a prototípusok UNIX-alapú rendszerekhez történő elkészítésével. Pár ember úgy vélte, hogy a Web jobb lehet mint a Gopher.

A második generációt Marc Andreessen és Eric Bina készítette NCSA Mosaic böngésző jelentette. Néhány millió ember úgy gondolta, a Web jobb lehet mint a szex.

A harmadik generációt Andreessen és Bina indította el azzal, hogy elhagyták az NCSA-,t és megalakították a Netscape-et.

(Bob Metcalfe, InfoWorld, 1995. augusztus 21., 17. évfolyam, 34. szám)

Saját céggel az internetért

Miután Andreessen 1993-ban megszerezte diplomáját, Kaliforniába költözött. Ott találkozott Jim Clarkkal, aki 1981-ben alapította a Silicon Graphicsot (SGI). Jim éppen akkor hagyta el az általa alapított céget, és remek üzleti lehetőségeket látott a Mosaicban. A hamarosan megalakuló Mosaic Communications Corporation megkezdte működését Mountain View-ban, Kaliforniában. Andreessen lett a vállalat elnöke, amely aztán Netscape Communications néven vált ismertté, fő termékük, a Netscape Navigator által. A Mosaic társfejlesztője Eric Bina is társalapító volt a cégben.

A Netscape 1994. október 13-án jelentette be Mosaic Netscape 0.9 nevű terméküket, amely a cég akkori ígérete szerint hamarosan megjelenik, és nem üzleti felhasználásra ingyenesen elérhető lesz.

A Mosaic Netscape webböngésző nem az NCSA Mosaic forráskódján alapult, hanem teljesen újraírt termék volt, melyet rövidesen átnevezték Netscape Navigatorra. Az 1.0 és az 1.1 béta változatai ingyenesen letölthetők voltak 1994 novembere és 1995 márciusa között. Az első, 1.0-s verzió 1994. decemberben jelent meg, és céges előírásokban rögzítették, hogy a nem kereskedelmi felhasználásra a Navigator ingyenes, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy az internetes szoftver terjesztésének díjtalannak kellene lennie. Ezt a vállalást két hónap múlva revideálták, lecsökkentve hatókörét az oktatási és nonprofit szervezetekre.

A nagy siker

A böngésző kétségkívül sikeres, Marc pedig 24 évesen példakép lett. A vállalat alapítása, valamint nyilvános részvényértékesítése és tőzsdei bevezetése kapcsán Andreessen a reflektorfényben találta magát. Megjelent a Time és más magazinok címlapján is. Az internet robbanásszerű elterjedésével Marc az internetlufi-generáció vezéralakja volt: fiatal, huszonéves, technokrata, ambiciózus és munkája gyümölcs dollármilliárdokat ér.

A Netscape sikerei felkeltették a Microsoft érdeklődését is. Felismervén a Webben rejlő potenciált, a Microsoft az internetes forradalom élharcosává kívánt válni. Ennek érdekében 1995-ben licencelték a Mosaic forráskódját a Spyglass Inc.-től.

A Spyglass Inc. az Illinois-i Egyetem és az NCSA fejlesztései köré épített üzleti modellt és látta el őket technikai támogatással. A Spyglass 1994 májusában licencelte az NCSA Mosaic böngészőt saját böngészőjének kifejlesztéséhez. Ez a böngésző – ellentétben a Mosaic-kal – minden támogatott platformon lényegében azonos forráskódból állt elő, és ezért UNIX-on, Microsoft Windowson és Mac OS-en is azonos szolgáltatásokat nyújtott.