Ajánló: múltidézésre hívnak a vasfüggöny mögé

kami911 képe

2023. április 20-án, 9:30-kor kezdődik „A SZTAKI hardverfejlesztései – Számítástechnika a vasfüggöny mögött és azon túl” című konferencia és tárlatvezetés a SZTAKI Kende utca 13-17. szám alatti épületének alagsori Nagytanácstermében. A program során a résztvevők előadásokat hallgathatnak a magyarországi számítástechnika korai éveiről, illetve a SZTAKI hardverfejlesztésének különböző időszakairól. A rendezvény a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) közös szervezése, az előadók is e két szervezet kötelekéből érkeznek.

Az NJSZT és a SZTAKI közös konferenciája két irányból közelíti meg az idén 120 éve született Neumann János örökségét: a róla elnevezett Neumann-elvű számítástechnika előretöréséről, ami lehetővé tette a SZTAKI-hoz hasonló kutatóintézetek megalapítását; valamint a számítógéptudomány magyarországi fejlődéséről, ami Neumann János közvetlen behatásai nélkül is virágzásnak indult, már az 1950-es években.

A rendezvény programja két részre oszlik majd. Érkezés 9:00 és 9:30 között, majd 9:30 és 11:30 között a SZTAKI Nagytanácstermében hallgathatnak előadásokat az érdeklődők. A konferenciát Dr. Benedek Csaba, a SZTAKI igazgatóhelyettese, az NJSZT elnökségi tagja nyitja meg. Az előadások hozzávetőleg 20 percesek lesznek.

Alább az előadások listája:

  • Neumann János – Neumann-elvek - MTA KKCS – MTA számítóközpont – Dr. Dömölki Bálint, NJSZT
  • Fejlesztések a SZTAKI-ban és elődintézményeiben, az 60-as és 80-as évek között – Kun László, SZTAKI
  • Mikroszámítógépek a 80-as években, Magyarországon és külföldön – Képes Gábor, NJSZT
  • Hardverből szoftverbe - váltás a Vasfüggöny után – Dr. Haidegger Géza, SZTAKI

Az előadásokat követően, 11:45-re a résztvevők a SZTAKI Lágymányos utca 11. szám alatti épületébe vonulnak, amelynek aulájában megtekintik a SZTAKI „A múltból a jövőbe” című hardvertörténeti kiállítását, benne olyan, az intézet múltjából származó, és akár még működő eszközökkel, mint két GD 80-as vektoros kijelző vagy a Primo személyi számítógép. A kiállításon Manno Sándor fejlesztőmérnök tart tárlatvezetést, aki maga is több kiállított készülék fejlesztésében tevékenyen részt vett. A program időtartama 45 perc.

A tárlatvezetést követően a program a SZTAKI 2022. nyarán átadott Innovációs és Demonstrációs Terében (IDT) zárul. Itt a látogatók megtekinthetik az intézet és laboratóriumai legújabb tudományos demonstrációit, melyek többek között a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek és a fejlett robotika területén mozognak. A program időtartama 30 perc. A teljes konferencia 13:00-kor ér véget.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – a regisztrációs felület IDE KATTINTVA érhető el.

Cím: 1111 Budapest, Kende utca 13-17. (SZTAKI)

Dátum: 2023. április 20., 9:30–13:00

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Hozzászólások

Nosztalgia faktor :)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Kedves Senki Alfonz, akkor folytassuk itt! Facebookról közben töröltem magam.

Szóval ott tartottunk, hogy én még nagyjából ezzel nőttem fel.
Tizenévesen bejárhattam a gépek közé, szinte játék volt az egész. Operátorként kb annyi volt velük a dolgom, hogy kezelni kellett a perifériákat: mágnesszalagokat pakolni, 30-60MB-os lemezeket cserélni, papírt tenni a nyomtatókba stb.
Amikor meg nem volt munka (Csepel Művek, a 80-as évek másodikfelében már gyakoribb volt az ilyesmi), lehetett szakirodalmat olvasni, saját programot futtatni. :) És hát a közeg, hogy mindenki mindenkivel tegeződött, egy-két embert leszámítva egy kimondottan barátságos társaság volt... amikor már nem volt annyira ritka a számítógép, már terjedőben volt a PC, akkor kezdett múlni az az érzés, hogy ezt nagyon szeretem.

Azt hiszem, valahol itt hagytuk abba.

kami911 képe

Nosztalgia faktor :)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#1 Elképzelhető, hogy akkoriban azért az egy amolyan „elít klub volt”, hiszen csak kevesebben fértek hozzá, talán azok akik eleve műveltebbek, világott látottabbak, vagy legalábbis magasabban voltak az emberi normái. A tömegtermelés ezt megváltoztatta, az emberanyag sem annyira kulturált már, hiszen mindenki hozzáférhet, az eszközök is egyre bétább állapotba kerülnek el a végfelhasználókhoz. A hardverekben is egyre több múlik a szoftveren és úrrá lett a rendszeren a majd kijavítjuk amikor a felhasználó megvette irányvonal.