Linux Mint 22 indítható USB adathordozó készítése mentési lehetőséggel

Ha van egy jó minőségű USB adathordozód, akkor rakhatsz rá indítható Linux Mint-et mentési lehetőséggel. Egy ilyen élő (live) USB adathordozó jól jön ha szükség van a rendszer telepítésére, vagy nincs a gépben merevlemez.

Tehát vettem egy 16 GB-os USB adathordozót.

FIGYELEM! Az adathordozón levő "16 GB" leírást 16 GiB (gibibájtnak) kell értelmezni. 16 GiB az 14,9 GB. Ez látható lesz az alábbi képen.

JAVÍTÁS: FIGYELEM! Az adathordozón levő "16 GB" leírást 14,9 GiB (gibibájtnak) kell értelmezni. 16 GB az 14,9 GiB.

Az adathordozórol mindent törölni kell és létre kell hozni egy 3 GB nagyságú FAT32 partíciót EFI néven, hiszen UEFI módban lesz indítva a Linux Mint. Kompatibilitási módban telepíteni kell a Grub-ot a pendrivera és a FAT32 partíció opcionális.

Továbbá létre kell hozni az adathordozón egy 12 GB méretű EXT4 partíciót "casper-rw" névvel ellátva. Ez utóbbi nagyon fontos, mert itt lesznek tárolva a beállítások és személyes adatok. Mindezt az alábbi kép ábrázolja:

Ezek után letöltjük a Linux Mint 22-es verzióját és az ISO lemezképet csatoljuk/mountoljuk. Majd az alábbi képen levő dolgokat átmásoljuk az ISO lemezképről az EFI partícióra és persze magát a lemezképet is lecsatolás után:

Majd módosítjuk a Grub2 beállításait az adathordozó EFI partíción a /boot/grub/grub.cfg fájlban az alábbiak szerint:

Ezek után lecsatoljuk/umountoljuk a Linux Mint Lemezszerkesztőjében az EXT4-es partíciót, majd a FAT32 partíciót. Ezek után bejelöljük a FAT32 EFI partíció következő paramétereit (flag-jeit): boot, esp.

Most már indítható a Linux Mint az adathordozórol. Indítsuk el, végezzünk el néhány módosítást az élő rendszeren, pl. billentyűzet nyelvének a beállítása stb. Majd a Kijelentkezési ablak alján kattintsunk és pipázzuk ki a Munkamenet mentése opciót és indítsuk újra a gépet. Ha minden jól ment, akkor az előző munkamenet beállításai vissza fognak állni újraindítás után.

Dióhéjban ennyi. Elkészítettél egy szuper kis Linux Mint USB adathozdozórol indítható rendszert, amely elmenti a beállításaidat és a telepítő is használható amennyiben szükséges. A Windows formázatlannak fogja látni az így elkészített USB adathordozót.

Az eddigi hátrány amit nem tudtam megoldani, hogy bejelentkezéskor jelszót kérjen a rendszer, vagy hogy titkosított legyen az EXT4 partíció, de a tömörítés nyilván működne. Ha ezekben van valakinek ötlete, tudása kérem ossza meg!

Részletes magyarázat haladó felhasználóknak:

Az UEFI BIOS csak FAT partíciókrol tudja beolvasni a GRUB rendszerindítót. A Linux Mint (és Ubuntu) csak EXT fájlrendszerű, casper-rw névvel ellátott partícióra tudja menteni a konfigurációkat és adatokat. Rendszerindításkor a Linux kernel csatolja/mountolja, ellenőrzi, majd lecsatolja/umountolja az EXT partíciót. Ezért az ISO lemezképnek a FAT partíción kell lennie. A FAT partíció boot,esp flag-jei azért vannak beállítva, mert innen indul a rendszer és a partíció rejtett. A GRUB2 beállításokban van a kulcs! A menü nem jelenik meg a "timeout" az 0, biztonsági okokbol. Az ISO lemezképet csatoljuk/mountoljuk mint "loop" lemezt, ezek után a GRUB hozzá tud férni az ISO-ban levő fájlokhoz. Nagyon fontos hogy az iso_path változó ugyanarra a lemezképre mutasson a GRUB "loop" beállításánál is meg a vmlinuz kernel paraméterknél is, mert ez köti össze a GRUB beállításait a Linux kernellel, tehát mindkét helyen a változónak ugyanaz kell, hogy legyen a neve. Továbbá, hogy az élő (live) Linux rendszer adatokat/konfigurációkat tudjon menteni az EXT partícióra, a kernel paraméterek között meg kell adni a persistent paramétert.

Így ISO lemezképpel sokkal gyorsabban lehet Linuxot indítani USB adathozdozórol, van lehetőség a telepítésére is és az élő rendszeren végzett módosítások mentésére is ("Save session...").

További megoldandó feladatok: bejelentkezési jelszó beállítása - ez nekem nem működött, EXT partíció titkosítása - nekem nem ment, az alvó állapot - nálam működik, csak nem automatikusan.

Ha vannak ötletek/megoldások, kérem jelezzék kedves tagok!

Hozzászólások

Ez egy a Windows to go

Értékelés: 

3
Átlag: 3 (1 szavazat)

Ez egy a Windows to go rendszrhez hasonló Linux Mint hordozható telepítés lenne?  Bármely géphez csatlakoztatva  a külső lemezt el lehet indítani a  rajta levő komplett Linux Mintet?

Ez egy a Windows to go

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#1 Igen hasonló, amennyiben a BIOS támogatja.

Hiba...

Értékelés: 

1
Átlag: 1 (1 szavazat)

FIGYELEM! Az adathordozón levő "16 GB" leírást 16 GiB (gibibájtnak)

Hiba...

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

#3 Ebben hol a hiba?

Hiba...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#3 Nem hiszem, hogy hiba, mivel képpel (1. kép) bizonyítottam állításom. Ha szerinted mégis hiba, akkor bizonyítsd!

lynx képe

Hiba!

Értékelés: 

1
Átlag: 1 (1 szavazat)

#5 Nem bizonyítottál semmit, legfeljebb azt, hogy nem tudsz számolni.
3+12=15
A mértékegységtől függetlenül.

Hiba!

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#6 Mi a gond? 3+12=15 GB ami látható az 1. képen, nem pedig 16 GB ahogy az adathordozón írja. Vagy szerinted van olyan adathordozó ami 15 GB méretű és írja is rajta? laugh Segédanyag:https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__8108982-mi-a-...

csuhas32 képe

Hiba...

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

#5 Ha jól tudom, akkor: 1 GB  nagyjából 0,93 GiB. Az eszközgyártók a számukra kedvezőbb (nagyobb) értéket, a GB-ot szokták feltüntetni. A példádnál maradva ráírják az eszközre, hogy 16 GB. Te ezt az eszközt megnézed Linux alól egy programmal, ami GiB-ban számol és kétségbeesve látod, hogy az eszközöd csak 14,9 GiB-nak érzékeli. Hová tűnt máris 1,1? Hát oda, hogy nem GB, hanem GiB, szóval megvan az!

Azt hiszem, te most font pordítva írtad:
FIGYELEM! Az adathordozón levő "16 GB" leírást 16 GiB (gibibájtnak) kell értelmezni. 16 GiB az 14,9 GB.”
Véleményem szerint ez úgy lenne helyesen, hogy:
FIGYELEM! Az adathordozón levő "16 GB" leírást 14,9 GiB (gibibájtnak) kell értelmezni. 16 GB az 14,9 GiB.
Amennyiben te is erre a következtetésre jutsz, esetleg javítsd ezt a sort!

Amúgy természetesen köszönöm szépen a leírást, érdekesnek és értékesnek találtam. Én az mkusb-t ismerem eddig, mint egy olyan programot, amivel perzisztens live rendszert lehet készíteni, de annál jobb, minél több módszert ismerünk egy-egy dolog megvalósítására.

lynx képe

Hiba!

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#7
"16 GiB az 14,9 GB. Ez látható lesz az alábbi képen."
Hol?
És gyakorikérdések.hu mint forrás?
Így már értem a zavart a fejedben.
Mi a kulonbseg a kigabájt es a gibibájt kozott?
Kilóbájt

Hiba...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#8 "Te ezt az eszközt megnézed Linux alól egy programmal, ami GiB-ban számol"

Az első képen GB (nem GiB) a mértékegység, de igazad van GiB-nek kell értelmezni. A GNU/Linux is mismásol sad

Nyilván ez GNU/Linux standardokba, szabályokba ütközik (a kételyes adatábrázolás, felhasználók megtévesztése) mivel az említett rendszer nem teljesen POSIX kompatibilis. Nem szertifikált UNIX rendszerről beszélünk, hanem Unix-féle rendszerről. Emiatt nem köteles az IEC szabványát használni.

A bizalomvesztés nem jó egy nyílt forráskódú rendszernek.

VAGY GB vagy GiB. Olyan nincs hogy GB=GiB!!!!

Amit az emberbe középiskolától egyetemig belevernek az az, hogy:

A MÉTERT NEM LEHET MÉRFÖLDNEK ÉRTELMEZNI CSAK MERT M A JELE!!!!! STANDARDOK VANNAK!

 

"Véleményem szerint ez úgy lenne helyesen, hogy:
FIGYELEM! Az adathordozón levő "16 GB" leírást 14,9 GiB (gibibájtnak) kell értelmezni. 16 GB az 14,9 GiB.
Amennyiben te is erre a következtetésre jutsz, esetleg javítsd ezt a sort!"

Ezzel egyezek. Matematikailag az eredmény ekvivalens, a szöveg megfogalmazásától függetlenül, tehát javítom.

 

A célom csak annyi, hogy felhívjam a figyelmet erre az ipari csalásra. Ha 16 GB-t ír az adathordozómon, akkor az legyen 16 GB és ne kevesebb. Az a kb. 1 GB nem sok hiány (adattömörítéssel nyilván be lehet hozni a hiány egy részét), de ha vennék "1 TB"-os USB adathordozót akkor mennyi tárhelyet veszítenék? Sokat.

Na ezért nem veszek "16 GB"-tól nagyobb USB adathordozót. Vannak SATA mágneses merevlemezeim archiválásra. Tartósabbak, meg már egyszer ki lettek fizetve.

Az UNIX alapelvekről meg ne is beszéljünk...

Továbbá, ami önmagamat illeti, mindemiatt felelősség nem terhel. Részemről a vita lezárva.

csuhas32 képe

GB kontra GiB

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

OFF

#11 „A célom csak annyi, hogy felhívjam a figyelmet erre az ipari csalásra. Ha 16 GB-t ír az adathordozómon, akkor az legyen 16 GB és ne kevesebb. Az a kb. 1 GB nem sok hiány (adattömörítéssel nyilván be lehet hozni a hiány egy részét), de ha vennék "1 TB"-os USB adathordozót akkor mennyi tárhelyet veszítenék? Sokat.”

Már bocsánat, de ez szerintem téves és sajnálom is kicsit, hogy ezt belekeverted egy live rendszerrel kapcsolatos témába, mert ezen megy a rágódás, pedig igazából semmi köze hozzá, de ha már felmerült:
A gigabájt és a gibibájt között különbség van és ez a jelölésükben is megmutatkozik: GB és GiB.
Az adathordózóra általában GB (TB) van írva és szó nincs arról, hogy a 16 GB-os adathordozón ne lenne meg a 16 GB.
A csalás az volna, ha az adathordozón 16 GiB-ot tüntetnének fel, de azon nem lenne csak 16 GB tárterület!
Amit te írsz az szerintem nagyjából az, ha egyszer ráírják valamire, hogy 16 GB, akkor azon legyen meg a 16 GiB, ez pedig véleményem szerint csacskaság. Nem kell valakinek többet adni mint a vállalása.

Az egy másik kérdés, hogy egyes rendszerek (vagy inkább alkalmazások) GiB-ban (TiB)-ban számolnak, abban írják ki az értéket és ott ebben a mértékegységben kisebb számot mutatnak ugyanarra, valahogy így:
1 GB  0.93 GiB
1 TB   0.91 TiB
https://massive.io/file-transfer/gb-vs-gib-whats-the-difference/

Az valóban egy hiba, ha egy alkalmazás GiB-ban számol, de mértékegységként a GB-ot tünteti fel, ezt javítani kellene, ebben igazad van. Sőt talán jobb lenne, ha minden alkalmazás egységesen GB-ban számolna, hisz úgy is az van feltüntetve az adathordozókon és az kevésbé adna félreértésre okot, de hát ez van, ezt kell szeretni.

csuhas32 képe

Indítható USB adathordozó készítése mentési lehetőséggel

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#10 És akkor gyakorlatilag visszajutottál oda, mintha a belakott 21.3-dat használnád?

lynx képe

Marketingfogás?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Sokszor olvastam már azt a buta vélekedést, hogy a gyártók becsapják a vásárlókat azzal, hogy nagyobb tárolási kapacitást írnak a tárolóeszközökre a valóságosnál.

Ez persze butaság. Az igaz, hogy marketing okok közrejátszottak, de nem azért, hogy nagyobb számot írjanak rá. Ezt könnyű belátni.

Egy 960 GB-os SSD ára 21000 Ft

Ha az lenne ráírva, hogy 900 GB és 25000 Ft lenne az ára, ugyanannyi fogyna belőle.
 

Az viszont elég röhejesen nézne ki, ha az lenne ráírva, hogy 894.06967163086 Gibibyte.
Az emberek tízes számrendszerben számolnak.
Azt, hogy az 1024 bájt 1 kB, nem az SSD gyártók találták ki.
A C64 flopilemezek kapacitása 170 KB volt.
Ezen 664 blokk volt, 256 byte blokkonként, az 166 KB.
De akkor még nem kukacoskodott senki a 4 KB miatt.
Ott lett elcseszve, amikor az 1024-re valaki azt mondta, hogy legyen ez kilobyte.
(Vagy ahogy a gyakori kérdések oldalon írták: kiló)
De ezek nem az SSD vagy pendrájv gyártók voltak.

Amúgy a tényleges kapacitás még annál is kisebb, mint ami a GB GiB átváltás után kijön.
Például a fájlrendszerek létrehozásakor is elvész belőle.
De ez ellenkezőleg is igaz, mert például az SSD-k esetében plusz tárhely is kerülhet a meghajtóba.
Egy 240 GB-os SSD akár 256 GB méretű is lehet, mégis 240 van ráírva.
A vezérlőrendszerek tartalékterületek is használnak.
A 120 GB-osak miért nem 128 GB-osak?
Ha valaki azt hiszi, hogy itt okos lehet, az nagyon buta.

Ezekben az eszközökben nem egyetlen összefüggő tárterület van, hanem csipekből épülnek fel.
De ennek további megértéséhez már javaslom a gyakorikerdesek.hu oldalt.

GB kontra GiB

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#13 "de hát ez van, ezt kell szeretni."

Vis maior. Döntsön az esküdtszék, azaz az olvasók.

Üdv.,

Hová lett két bit?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ha már kibi-mibi-gibi-tibi ügyben okoskodunk, akkor megkérdem a jelen levő lyogászokat és tudósokat, hová tűnt a tízes számrendszerből két, azaz kettő bit.

Az információ mérésének alapértéke a bit. Egy bit az egy igen-nem állapotú valami, számokra fordítva 0 és 1.

Ebből alkották (ugyanazok, akik elcseszték a kilo=1024 jelölést) a byte (magyarra fordítva bájt) fogalmat.

Egy bájt egyenlő nyolc bittel! Miért? Hát az ember nem tízes számrendszerben számol?

 

Szóval drága vállalati nyelvészek, marketing-jogászok!

Tessék bevezetni a tízbites bájtot is mint mértékegységet, hogy kerek legyen a történet.

Igazságot követelek az ellopott két ártatlan bitnek!

 

(De ha a válaszott esküccék úgy dönt, áttehetjük a felvetésemet egy áprilisban nyíló blogba...)

 

Hová lett két bit?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#17 Ezen jót nevettem laugh Szinte mindenki belepottyant a csapdába.

Hová lett két bit?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#17 Itt egy komolyabb válasz angolul tudóknak. https://softwareengineering.stackexchange.com/questions/120126/what-is-t...

csuhas32 képe

Hová lett két bit?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#17 Az első 100 bites Linux Mint kiadás neve most már biztos, hogy Margarita lesz! :-D

Marketingfogás?

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

#15 A kommentek fontosságát, megbízhatóságát az azt író felhasználó pontaszáma alapján értékelem, így is állok hozzá a hozzászólásukhoz.

Hová lett két bit?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#19 Hát igen, nagyjából a Morzé-kódot érdemes megemlíteni, majd az ASCII kódot.

Angolul nem tudóknak:

Nemrég jöttem rá, hogy a Morzé-kód nem bináris kód, hanem trináris, mivel a helyköz is információt közvetít.

Emellett a leggyakrabban használt betű (az angol nyelvben) és a magyarban is az E bötű, kapta a legrövidebb jelet. Ez egyfajta kezdetleges adatsűrítési eljárás. Persze később standardizálták a Morzé-kódot, amely 26 (latin) betűt és 10 (arab-indiai) számjegyet használt (36 szimbólum). Ezt többször újították. Van e jeleknek digitális átirati módja, de ez itt túl komplex lenne, Nem is ez a lényeg.

Tehát az emberek kommunikáltak emberekkel, távvezetékeken keresztül Morzé-kóddal. A kommunikátorok ügyessége, hallási képességei és ujjgyorsasága határozta meg a jelátvitel maximális sebességét. Az adatátviteli gyorsaságot szó/perc mértékegységben mérték, hiszen a polgárság gyakran küldözgetett egymásnak táviratokat a Morzé-kódban operáló távírodákban. A szavat pediglen lehet rövidíteni. A távirat árát szavanként mérték.

Az átlagos adatátvitel 24 szó/perc. Egy ügyes távíró személy 40-50 szavat tudott elküldeni percenként. Az 1939-es rekord 75,2 szó/perc volt (speciális feltételek mellett). Egyes állítások szerint, 2004-ben meghaladták a 100 szó/perc gyorsaságot, állítólag az operátor szavakat hallott a Morzé-kódban...

Mindemiatt nehéz megsaccolni a maximális adatátvitelt. Manapság az adatátvitelt kilóbitben (igen, így is helyes) mérik. 1Kb = 1000 bit.

Ez lenne a helyes megoldás az adathordozó kapacitásának feltüntetésére, pl. 16 Gb.

Egy átlagos angol szó 5 betűböl áll. A kódba beépített sűrítés, a távirat szavainak esetleges rövidítései miatt, egy szimbólumot 5 bitnek fogok értékelni (érdekes, hogy a Baudot telegráf kód is 5 bit).

Tehát számoljunk: (24 szó/perc x 5 betű/szó x 5 bit/betű) / 60 másodperc/perc = 10 bit/másodperc átlagosan

------------

Ami az ASCII kódot illeti, ez már a teletype - TTY - ugye ismerős a Linuxon, (telex) gépek (elektromechanikus távírógépek) közötti adatátvitelre tervezték, de ennek is volt elődje, sőt több változat is, de tkp. a Morzé-kód digitalizálása, kiterjesztése 128 karakterre - 7bit (ami magába foglalja a kontroll karaktereket, európai nyelvek betűit és egyéb szimbólumokat), meg persze +1bit, paritás bit, ami jelezte hogy az előző 7 bit páros szám-e, vagy páratlan. Ez egy kezdetleges hibaellenörő megoldás volt. Ekkor még papírcsíkokon lukakkal jelölték a biteket (lukkártyákon - igen, így is helyes).

A telex gépek után már a 70-es évek végén elérkezünk a terminálok (TV+billentyűzet+[modem]) korába és az UNIX v7 és a BSD terjedéséhez, az ASCII ki lett terjesztve 8 bitre, azaz 256 karakterre. Nagyjábol ekkor indult az IBM PC, MSDOS, Jobs és Wozniak fejlesztgették az Apple gépeiket stb..

Így lett a 8 bit/bájt a standard (igen a byte és a bájt is helyes!)

--------

Őszintén remélem, hogy ebben a szövegben is lesz hiba.

lynx képe

Marketingfogás?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#21 Nagyon helyes, hogy nem fogadod el vakon senkitől az információt.
De az nem helyes, hogy pontszámok alapján ítéled meg egy információ helyességét.
A bölcs megoldás az, ha ellenőrződ, amire számos forrás áll rendelkezésedre.
Kezdésnek jó lehet a gyakorikerdesek.hu oldal, de én nem állnék meg ott a helyedben.
Ha kitartóan keresel, eljutsz majd az ipari szabványokig, és megérted, hogy a gyártók miért használják a tízes alapú mértékegységeket.

Lelövöm a poént!
Nem azért, hogy nagyobb számot írhassanak a pendrájvra.
 

Indítható USB adathordozó készítése mentési lehetőséggel

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Visszaterve a kezdetekhez:

Most jutottam el oda, hogy a belakott/naprakesz Mint 21.3-as Cinnamon rendszeremrol
csinaltam egy sajat .iso-t (ha ugy tetszik, telepitot) a Systemback segitsegevel.
Ezt kimasolva egy Ventoy HDD-re inditottam. https://ibb.co/P5X4dBh
Mivel a live rendszeren a sajat konyvtaraim uresek az "Adatok" Ext4-es particion letrehoztam
nehany mappat hogy a letoltott adatok (Zenek, Videok ... stb.) egy ujrainditas utan is megmaradjanak.
  https://ibb.co/dfRmMvs A Media Downloader-el letoltott WASP clippet a Videok mappaba masoltam.
https://ibb.co/NyPR2gW Mivel ennek a Ventoy HDD-nek msdos a particios tablaja, azt meg
meg kell neznem hogy egy tisztan UEFI-s rendszeren indul-e? (szerintem indulni fog.)

Indítható USB adathordozó készítése mentési lehetőséggel

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#26 Nem értek ehhez. Van itt elég "szagértő". Őket kell kérdezni. Nem érdemes itt időt pazarolni. Nyilvánosan úgyse mernek okoskodni a facebook-on mint itt.

Hová lett két bit?

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

#17

Ebből alkották (ugyanazok, akik elcseszték a kilo=1024 jelölést) a byte (magyarra fordítva bájt) fogalmat.

Egy bájt egyenlő nyolc bittel! Miért? Hát az ember nem tízes számrendszerben számol?

Ezek a fogalmak akkor alakultak ki, amikor még nem tört ki a konzumer piacra a számítástechnika, hanem még nagyon mély szakmai körökben leledzett. Mivel alapból kettes számrendszeren alapul a technológia, az adatokat kézenfekvő volt 8-as csoportokban kötegelni, pont amiatt, mert az ebben képzett kilo 1024-re jön ki, ami legközelebb áll az 1000-hez. (8 a harmadikon =512, és egy bitnek két értéke lehet, 512*2=1024)  Ha 10-es kötegelést használtak volna, akkor 2000  bájt lenne egy kilobájt (10 a harmadikon x2). Nagyon nem volt mindegy abban a korban, amikor ezzel nagyon számolni kellett, memória mennyiséget, tárolási kapacitást, és vonalas átvitelt érintve, konkrétan papíron, ill. zsebszámológéppel számolgatták az adatmennyiséget.

És nagyon sokáig, kb. az 1990-es évtized végéig a kilobájt, megabájt, gigabájt 1024-es szorzókkal volt értve, amikor a YK2 hisztéria során elkezdték dömpingszerűen ontani a számítógépeket, arra tippelve, hogy sok régi gép kiesik, mert nem Y2K kompatibilis, akkor történt egy fordulat. Sokkal több számítógép került piacra, mint ami előtte üzemben volt. De mindet el tudták adni, mert ekkor javában dúlt az internet bumm, exponenciálisan növekedett, azaz magánemberek vették a gépeket otthonra, vitték, mint a cukrot. És mivel sokkal több gép volt már házi környezetben, mint ipariban egyik HDD gyártó kitalálta, hogy 10-es számrendszerben számolva tünteti fel a kapacitást, mert így nagyobb szám jön ki. Ettől még nem lehet annyi adatot felírni, de jól néz ki. Aztán a többi is követte. Nekem vannak régi HDD-im, amiken még 1024-el számolva van feltüntetve a kapacitás

Mosat lehet azon ágálni, hogy az ember 10-es számrendszerben számol, de a valós adatmennyiség így nem lesz soha annyi, amit a lemezre felírsz.

kami911 képe

Marketingfogás?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#15 Pedig a marketing kérdések pont a kulcs, nagyobb szám, jobb miatt. Igen, a gyártók kihasználják ezt, az 1000, legyen az 1024 helyett. Ez eleve nagyjából 2,5 százalék különbség. De mivel itt a kamatos kamat ellenünk dolgozik terabyte-os méretben a két számolás között már 9,05052982 százalék az eltérés, azaz az eredeti méret mindössze 90,94947018 százaléka, a valódi tebibyte-os méret. Ezen felül maga a fájrendszer is foglal helyett, mennél több inode van (ext4) annál többet. És ext fajlrendszerek esetén ott a reserved rész is, ami szintén 5 szazaléknyi helyet tart fenn, általában a nem root fájrendszer esetén feleslegesen, de a root-nál is csökkenthető nagy meghajtóknál az érték.

kami911 képe

Hiba...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#11 mondjuk már az is fura, hogy 16 GB-nek hív a gyártó valamit ami láthatólag 15...... méretű.

Hiba...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#32 Csak rossz szemüvegen keresztül nézed :)

16 az, megmondták.

Hová lett két bit?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#30 Nem értem, miért szorzod kettővel.

Egy bit az akkor is egy bit, ha 0 az értéke, akkor is, ha 1.

A te logikáddal egy  bájt (ami 8 bit), bitenként két állapotot vehet fel, vagyis 256.

DEFINÍCIÓ szerint a kilobájt 1024 bájtot jelentett... igen, amíg meg nem jöttek a marketinges nyelvészek.

(A byte amúgy sem illeszthető az SI - és semelyik - mértékrendszerbe, megengedhető volt a lazítás.)

Azóta van kibi-mibi-gibi-tibi. Számomra Tibi a legszimpatikusabb, jó arc :)

Hová lett két bit?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#34 Nem értem, miért szorzod kettővel.

Egy bit az akkor is egy bit, ha 0 az értéke, akkor is, ha 1.

Igen, de az információ a lényeg, ahogy továbbvitted, egy bit az egy, de kétféle információt tartalmazhat, ahogy 8 bit 256-féle állapotot vehet fel.

És egy bitről beszélünk, vagy

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

És egy bitről beszélünk, vagy 1024 byte-ról?

A kilobyte mérésénél miért pont egy bit miatt kéne duplázni?

 

És egy bitről beszélünk, vagy

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#36 Na, rájöttem, hogyan tudnám érzékeltetni...

Vegyél egy pendrive-ot, aminek 1 byte a kapacitása. Azon pontosan egy darab 'a' betűt, vagy egy '3'-as számjegyet, vagy egy 0 és 255 közötti számot tudsz eltárolni.

Most vegyél egy 10 byte kapacitású pendrive-ot: arra már fel lehet írni ASCII-ban a 0 és 9 közötti számjegyeket.

Fektessünk bele több pénzt, legyen egy 26 byte-os penünk: ráfér az egész angol ABC.

És akkor emeljük a lécet: egy 1 kilobyte (1024) méretű pendrive-ra rá lehet írni 1024 darab 'A' betűt.

És nem kell semmit megszoroznunk kettővel.

lynx képe

Ha egy bitről beszélünk

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ha egy bitről beszélünk, ne beszéljünk mellé, beszéljünk a bitről.

A bit nem csak a tárolóhely kapacitásának az egysége, hanem az információátvitelnek is.
És ilyenkor máshogyan használjuk a nagyobb egységeit: bps (bit/s) Mbps (magabit per szekundum) vagy Gbps.
Persze néhányan nem bírják ki, hogy ne írjanak MB/s-ot, nehogy véletlenül egyértelmű legyen. Ezt általában a letöltési sebességek érzékeltetése miatt használják.

Az összeesküvés elméletek hívei szerint, azért használnak Mbps-ot MB/s helyett, hogy 8-szor akkora számokat lehessen írni mondjuk egy routerre.
Valójában ezeket ipari szabványok rögzítik.

De visszatérve a kicsike bitre.
Ha valaki azt hiszi, hogy egy memóriacella csak egy bit tárolására képes, akkor ki kell ábrándítanom.
Például az MLC (Multi-Level Cell) memóriák 4 állapotot képesek kezelni, ami 2 bitnek felel meg.
És ez nem trükközés, hogy az egy cella valójában kettő egybeépítve!
A cellák elektromos töltése nem csak kétféle lehet, hanem 4!
(Na nem 24, csak négy)
Egy cellában az elektromos töltés szintje négyféle lehet.

Ha egy 16 GB-os pendrájvon 16x1000x1000x1000x8 cella van, akkor egy ugyanennyi cellából álló MLC memóriában 32 GB adat fér el. (Most hagyjuk a vezérlők, és a hibajavítás miatt a valódi kapacitás kisebb, meg a GB GiB mizériát)

Házi feladat
Mennyi adat fér el TLC (Triple-Level Cell) cellában, ahol 8 különböző állapotot lehet.
És mennyi a QLC (Quad-Level Cell) cellákban, ahol 16 különböző állapotot lehet.

A helyes megfejtőknek küldök egy Micron 5210 ION 2.5" 1.9 TB SATA 6 Gb/s 3D NAND QLC SSD-t e-mailben.

 

Ha egy bitről beszélünk

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#38 "Ha egy 16 GB-os pendrájvon 16x1000x1000x1000x8 cella van, akkor egy ugyanennyi cellából álló MLC memóriában 32 GB adat fér el. "

És arra természetesen 32 GB-t írnak, nem 16-ot. Csak nem írják mellé, hogy vigyázz paraszt, gyengébb cellákkal gyártottuk.

kami911 képe

GB kontra GiB

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

#13 de ha megnézed a lemez teljes kapacitását, az sem 16×1024^3, se nem 16×1000×1000, hanem:

15512174592 byte, ami csak 15,512174592 gigabyte, vagy 14,4468383789 gibibyte, azaz csak felfele kerekítve 16, ergo árverés.

csuhas32 képe

GB kontra GiB

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#40 Tényleg!

Ha már ennyire elcsúsztunk az OFF irányába, akkor Szilveszer napján talán belefér: egy picit ilyen átverés jellegű az is, amikor a kizárólag egy-két eszközt és azt is kizárólag WiFi-n használó ügyfelet rábeszélik a legmagasabb sávszélességet kínáló csomagra.

Megvan az 1000 közeli net a modem/router madzagos csatlakozóján, de soha nem használ belőle mondjuk 60-nál (vagy éppen 300-nál) többet, szóval bőven elég lenne neki a közepes vagy akár a legkisebb sávszélességű korlátlan adatforgalmat nyújtó csomag.

És ez nem feltétlen csak az idős, a netet szinte kizárólag internetrádió-hallgatásra használó pártfogoltjaimra igaz. (Mondjuk a Klubrádió élő náluk megy egész nap, de 0-24-ben egy hónap alatt is az maximum nagyjából 31 GB a normál streamet nyomatva. A 32AAC ennek harmada.) Valamiért mutatta a cimbi az egyik havi elszámolását, 300 MB-ot forgalmaztak ketten és az 1000-es netcsomagot fizeti.

lynx képe

GB kontra GiB

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#40 Szerinted hány GB hely van egy 16 GB-os pendrájvon?
Szerinted mi az adathordozók méretének szabvány szerinti mértékegysége?

Magyarország épít egy 16 km-es autóutat különleges anyagból. Mondjuk használt autógumikból.
Idejön egy amerikai, és azt mondja: 'Szátok meg, ez csak 10 mérföld.

Ha a pendrájra 16 GB van írva, akkor azon 16 GB hely van, ami egy másik mértékegységben egy más számot ad eredményül.
Természetesen, nem a hamis adathordozókról van szó, amelyekre 64 GB van írva, de csak 16 GB-osak.
Ha nem hiszed, számolj utána!

Van egy 1 GB-os pendrájvom.
A gParted szerint a mérete 956,5 MiB
956,5×1024x1024=1002962944 bájt.
Ezzel szemben a gyártó 1 GB-ja csak 1000000000 bájt.
Vagyis bőven megvan az 1 GB az 1 GB-os pendrájvon!
Csak fordítva ülsz a lovon.
 

lynx képe

Mi a súly mértékegysége?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#41

Azért szilveszterkor se keverjük össze, a különböző dolgokat.
Például nem jó keverni a whiskey-t a tejjel.

„300 MB-ot forgalmaztak ketten és az 1000-es netcsomagot fizeti.”
A 300 MB a fel-és letöltött adatmennyiség, az 1000 pedig a sávszélesség.
És akár lehetett volna 30000 MB is.
Egy film ma már 5-10-15 GB-os. Havonta letöltök 15-20 filmet, ami kb. 150 GB.
Pedig csak „1000-es netcsomagot” fizetek.
Ami így elég pongyola megfogalmazás mértékegység nélkül.

A kapitány és a gépház közti párbeszéd:
– Mennyi?
– 30
– Mi 30?
– Miért, mi mennyi?

Az az 1000 bizony csak 125, ha azt is MB/s-ben számoljuk.

Indíts el több szálon letöltést, és nézd meg, hogy mennyi sávszélességet használsz.
Ami persze függ attól is, hogy honnan töltesz, mert Kamcsatkából kicsit lassabb.

Elindítottam a sebességtesztet, és a Rendszerfigyelő 120 MB/s értéket mutatott, ami 960 Mbit/s lenne. A mérés szerint 942 le és 934 fel irányba.

Elindítottam három letöltést, ami 40 MB/s értéket mutatott, ami 320 Mbps.
Ha hárman használják a netet, és mindenki töltöget, bizony könnyen összejöhet az az 1000 Mbps.
 

Mi a súly mértékegysége?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#43 " Az az 1000 bizony csak 125, ha azt is MB/s-ben számoljuk."

Szerintem, mint régi villanyosnak az a meglátásom, hogy a soros vonalon, ahol a bitek lépkednek egymás lábnyomába, a kb/s, Mb/s (amerikaiul kbps, Mbps) az odaillő mértékegység.

 

Amikor Totál Commanderrel másolsz egyik mappából a másikba, ott adatfile-okat küldesz át, darabokban. A file-ok méretét  a lemezen is a byte többszöröseiben számoljuk, itt az adatátviteli sebességet célszerű kB/s-ban, MB/s-ban mérni. (Az már külön huncutság a dologban, hogy a jelenleg elterjedt SATA csatolású lemezek fizikailag soros vonalon kommunikálnak az alaplappal. Az alaplap leírásában ez szerepel is, de oprendszer szinten ezt a driverek elfedik.)

 

kami911 képe

GB kontra GiB

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#42 arról a konkrét esetről írj inkább amiről írt az OP, felesleges más eszközt behozni. Azt számold ki a lovadon, kérlek.

csuhas32 képe

A 300 MB a fel-és letöltött adatmennyiség lehetett volna 30000

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#43 „A 300 MB a fel-és letöltött adatmennyiség... lehetett volna 30000 MB is...”

Itt a csúsztatás. Lehetett volna, de nem volt annyi, hanem ennyi volt, vagyis nem használják ki a magasabb sávszélességet biztosító (drágább) csomag kínálta előnyt.

„Az az 1000 bizony csak 125, ha azt is MB/s-ben számoljuk.”

Vagyis, ha 1000 Mbits sebességgel forgalmaztak volna, akkor kevesebb mint három másodpercig (3 s) használták volna abban a hónapban a vezetékes internet-előfizetést, ami azért nagyon-nagyon valószínűtlen. Az igazság vélhetően az, hogy ebben a hónapban (is) csak böngészgettek, néha indítottak egy-egy hanghívást a Messengeren, még csak a frissítéseket sem telepítették a számítógépekre és egyéb eszközökre. Tartom, szerintem szépen kiszolgálná őket jelenleg egy alacsonyabb sávszélességű csomag is.

(A szolgáltató modem/router-én amúgy tudtommal maximum 300 Mbits jön le WiFi-n és vezetékesen egyetlen eszköz sem csatlakozik hozzá, na ezért is kissé értelmetlen az 1000 Mbits-ot fizetni. Nekem is ugyanilyen előfizetésem van, de nekem lóg a LAN-on két gép is, hogy ne kelljen túl sokat várnom a linuxos ISO-kra.)

GB kontra GiB

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#41 Off. én most raktam össze egy gépet, abba Wifi 6-os modul került.

És egy bitről beszélünk, vagy

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#36 Most értettem meg, bocs. Azért mert így szoktam könnyebbség miatt számolni. 8 bit kell egy karakterhez a hagyományos ASCII táblából. Mivel bináris kóddal működik a gép, az van  mivel 10 a harmadikon egy kilo, és ez 1000, a kettes számrendszerben 2 tizedik hatványára esett a választás, mert ez tér el legkevésbé az 1000-től ami1024-et ad.  A bájt esetében tehát  kilobájt az 2 a10-en bájt, ez adja meg a pontos számát a biteknek ami benne van. De ez úgy is kiszámolható, hogy 8 a harmadikon szorozva kettővel, így könnyebb számolni.

Persze, mára visszadegradálták a kilobájtot 1000 bájtra, és a decimális szabály szerint a kibibájt az 1024 bájt. Kivéve a memória modulokat, ott még a kilo, mega, giga még mindig 1024-es szorzókat jelent.

csuhas32 képe

WiFi 6

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#47 OFF

Persze, most már csak az kell, hogy a saját avagy a szolgáltatott eszköz is nyomja a WiFi-n a jelet ennek megfelelően. Amiről én írtam, ott a szolgáltató által adott modem/router messze nem tudja az 1000-et, és mivel nem használnak semmit vezetékes internetről, az előfizetés gyakorlatilag nem tud érvényesülni.

Ezek amúgy DIGI-s helyek, most hogy gyakorlatilag beszántották a DIGI-t, nem is tudom, hogy lehetne-e kérni a modem cseréjét.

(Nekem lóg a LAN-on amúgy egy gigabites WiFi-t tudó router is, de az egyéb eszközeim ennek kihasználásához kevesek.)

kami911 képe

WiFi 6

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

#49 Miért ne tudna? Kell venni saját eszközt és a szolgáltatóval megbeszélve bridge módban használni.

Ezek megfelelőek lehetnek, de érdemes jobban utánajárni.