Kedves Olvasóink!
Közösségünkben és azon kívül is keresünk olyan személyeket, akik rendelkeznek aktuális magyarországi tapasztalatokkal a szabad és nyílt forráskódú megoldások közszférában történő használatával, alkalmazásával és fejlesztésével kapcsolatban. Amennyiben részletesen be tudsz számolni erről a témáról, konkrétumokkal, tényekkel, esetleg hivatkozásokkal, akkor örömmel vennénk ha megírnád a részletes véleményedet számunkra.
Értékes bármilyen aktuális (5 évnél nem régebbi) információ, amit ezzel kapcsolatban meg tudsz osztani, felhívhatod a problémákra és rossz tapasztalatokra is a figyelmet, valamint ajánlásokat is megfogalmazhat a jövőre való tekintettel, a jelenlegi helyzet fejlesztésére.
Nagy kíváncsisággal várjuk a válaszaitokat és hozzászólásaitokat! Előre is köszönjük!
(kép)
Hozzászólások
hello Magyarország!
Beküldte Leber.Karoly -
Értékelés:
Nincs, tehát nem létezik nyilt forráskód (nem is tudják mi az), microsoft és ms ökoszisztéma. Ez az Országos (és jóságos) Mentőszolgálatra igaz, viszont van tudomásom, hogy létezik olyan kórház, amely a RTG. (CT és MR) osztályon valamely linux rdsz.-t használt, amely rendszerleálláskor továbbra is stabilan működött. (Az OMSZ-nál azért sem lehet nyilt forráskód, mert azzal nem lehet pénzt lenyúlni).
Ha a válasz politikailag inkorrekt nyugodtan cenzúrázzátok.
hello Magyarország!
Beküldte kami911 -
Értékelés:
hello Magyarország!
Beküldte kami911 -
Értékelés:
Kutatóintézetek
Beküldte Arpad Horvath -
Értékelés:
A kutatóintézetek komoly része közszférához tartozik. 18 óta kevesebb a rálátásom, azelőtt a fizika területére és műszaki területekre volt jobban, mivel az Óbudai Egyetemen oktattam, és fizika terén doktoráltam. Nyilván itt jelentős a nemzetközi projektekben történő részvétel, és sokminden igazodik ehhez. Ezen a terülteten nem jellemző a "nemzeti szoftverek" fejlesztése/használata. Csodálnám, ha nem lenne komoly szerepe továbbra is olyan nyílt forrású szoftvereknek, mint a pandas, matplotlib, tensorflow talán még a gnuplot is. Persze amellett, hogy ahol szükséges fizetős programokat is használnak, mint a MATLAB vagy Mathematica. És persze az olyan programozási nyelvek és fordítók, mint a gcc/g++ (melyeknek része a GNU Fortran is) vagy a root, Vagy a Python, vagy a numpy-ban is használt rengeteg matematikai programkönyvtár vagy a jupyter notebook.
Számtalan fizikai, matematikai és filozófiai folyóirat LaTeX-ben (vagy TeX-ben) kéri a cikkeket, amely egy teljes ökoszisztéma, ahogy láttam kissé átláthatatlan licencekkel, mivel egyes komponensek más-más licenc alá tartoznak, de alapvetően nyilt forrású.
Úgy látom a részecskefizika / nagyenergiás fizika területén idén szűnt meg a külön disztró, a Scientific Linux fejlesztése. Jelenleg egy Red Hattel kompatíbilisat javasolnak, az AlmaLinuxot. De nyilván a korábban használt programcsomagok emitt is jelen vannak.
Kutatóintézetek
Beküldte kami911 -
Értékelés: