A Commodore International Ltd. az Amiga multimédiás számítógépek, a PC-kompatibilis gépek, valamint a belépő szintű Commodore 64 gyártója volt. Bár hivatalosan a Bahamákon jegyezték be, központja az amerikai West Chesterben (Pennsylvania) működött. Legfőbb piaca Európa volt, különösen Németországban számított vezető márkának.
Kezdetek: az írógépektől az elektronikáig
A céget Jack Tramiel, lengyel születésű, kanadai vállalkozó alapította, aki túlélte a második világháború náci koncentrációs táborait. A Commodore Portable Typewriter Co., Ltd. 1958. október 10-én alakult, eleinte kanadai írógépjavító műhelyként, amelyet a Forbes egyszerűen "egy bronxi írógép-javítóműhelynek" nevezett. Tramiel négy éven belül kiterjesztette tevékenységét az írógépek és mechanikus számológépek gyártására, majd az elektromechanikus eszközök előállítására is. 1962 februárjában a vállalat neve Commodore Business Machines Ltd. lett.
Pénzügyi botrány és új tőke
Tramiel üzleti módszerei hamarosan viták tárgyává váltak. 1965-ben kiderült, hogy ő és C. Powell Morgan (az Atlantic Acceptance Corporation elnöke) félrevezető pénzügyi jelentéseket adtak ki, belső információkkal manipulálták a részvényárakat, és hamis cégeken keresztül húztak hasznot. Bár Tramielt soha nem ítélték el, a kanadai királyi bizottság vizsgálata alapján a bíróság megállapította, hogy ő sem volt ártatlan. Az Atlantic Acceptance csődje következtében a Commodore is közel került a csődhöz. Tramiel ekkor kanadai befektetőhöz, Irving Gouldhoz fordult, aki 1966-ban kevesebb mint 500 ezer dollárért megszerezte a cég 17,9%-át.
Az elektronikai áttörés
Gould stabilizálta a vállalat pénzügyeit, japán gyártókhoz vitte a Commodore terveit, és ekkor találkoztak az első elektronikus számológépekkel is. Ezt látva, Tramiel és Gould úgy döntöttek, hogy az elektronikai iparban látják a jövőt, és a japán Casio céget bízták meg számológépek gyártásával. 1968-ra a Commodore eladásai gyorsan nőttek, 1970-re már 9,4 millió dollárt ért el, 700 ezer dolláros nyereséggel. 1971-ben bemutatták a C106-os tömeggyártott számológépet. A kereslet robbanásszerű növekedése miatt 1973-ban új gyárak nyíltak Kaliforniában, Virginiában és Angliában.
A számológéppiac telítődése és a mikroprocesszor
1974-re a piac túltelítődött, ami veszteségekhez vezetett. 1975-ben a Commodore 6,5 millió dollárnyi elavult készlettel rendelkezett. Válaszul Tramiel költségcsökkentéseket hajtott végre, bezárta a bristoli gyárat, és új stratégiaként a chipgyártás vertikális integrációja mellett döntött. Ennek keretében felvásárolták a MOS Technology céget, amely kifejlesztette a híres 6502 mikroprocesszort — ezt a chipet később a Commodore, az Apple és az Atari is használta számítógépeikben.
Belépés a számítógéppiacra
1976-ban a vezetés felismerte, hogy a számológéppiac telítődött. Egy kis számítógép prototípust mutattak be, amely nagy érdeklődést váltott ki. Így született meg a PET (Personal Electronic Transactor), az első önálló, otthoni számítógép, amely kevesebb mint 1000 dollárba került. Az Egyesült Államokban a PET piaci részesedése 1981-re 10%-ra csökkent, miközben az Apple és a Tandy jóval erősebb volt. Európában viszont, ahol a Commodore jobb disztribúciós háttérrel rendelkezett, a gép sikeresebb lett. Ez a trend később is megmaradt: a Commodore eladásainak több mint 90%-a Európából származott.
A Vic 20 és a Commodore 64 sikertörténete
1979-ben a részvények árfolyama meredeken emelkedett. 1980 végén a cég bemutatta a Vic 20-at, az első 300 dollár alatti otthoni számítógépet, amely rendkívül sikeres lett. 1982-re a cég 800 ezer darabot adott el évente. 1982 augusztusában jelent meg a Commodore 64, amely az iparág csúcsára repítette a céget. Az Apple gépeihez képest jóval olcsóbban, 600 dolláros alapáron került forgalomba. A C64 hatalmas siker lett világszerte, különösen Európában.
Vezetőváltás és az Amiga korszaka
1984-re a Commodore árbevétele meghaladta az 1,27 milliárd dollárt. Tramiel azonban távozott a cégből, miután belső konfliktusok alakultak ki. Utóda Marshall F. Smith lett, aki az új generációs számítógép fejlesztését tűzte ki célul. 1984 decemberében a cég megvásárolta a Amiga Corporationt, amely csúcstechnológiás grafikus chipjeivel forradalmasította a piacot. 1985 júliusában jelent meg az első Amiga számítógép. Színes kijelzője, többfeladatos (multitasking) képességei és multimédiás erősségei megelőzték a Macintosh képességeit is. Bár a kezdeti fogadtatás vegyes volt, az Amiga a multimédia és videós területen hamar népszerűvé vált.
Új kihívások, későbbi évek
1986-ra a cég veszteségei ismét súlyosbodtak, a cég ismét a csőd szélére került. Új vezérigazgatóként Thomas Rattigan vette át az irányítást, és sikerült visszaterelnie a Commodore-t a nyereséges pályára. 1988-ban jelent meg az Amiga 2000, amely a professzionális videós és hangos felhasználók körében talált piacot. Ekkorra azonban a PC-k és az Apple gépek már dominálták a tömegpiacot.
1990-ben jelent meg az Amiga 3000, amelyet a Byte magazin "az egy dobozban kapható legjobb multimédiás platformnak" nevezett. Ennek ellenére az amerikai piacon a Commodore továbbra is küszködött, bevételeinek döntő része Európából származott.
A kilencvenes évek eleje
1992-re több mint egymillió Amigát értékesítettek, a világon már 3,7 millió fölötti példányszámban használták ezeket a gépeket. A CDTV rendszer, amely az interaktív CD lejátszót próbálta kombinálni az Amiga technológiájával, viszont csalódást okozott. A Commodore továbbra is Európában volt sikeres, miközben az amerikai és ázsiai piacon csak korlátozottan tudott érvényesülni. A kilencvenes évek további küzdelmeket ígértek a vállalat számára, amely egyszerre próbált helytállni a gyorsan fejlődő számítógépes iparágban.
