(Hö-hö, jó kis cím mi, mingyán gyön a TEK a Kamiért!)

Szóval miután szana és szét szopattam magam az utóbbi időszak disztró-hopperkedésével (amúgy tanulságos volt), megálljt kellett parancsolni magamnak, és istenbizsohatöbbetnemnyúlokhozzá Linuxot telepítettem az Alma 10.2 képében...
Igen ám, csak jött a pofon, a kedvenc ls helyettesítő exa/eza programocskából nincs csomag, ellenben van LSD, amit még sosem használtam eddig, de most akkor nosza neki!

Bizony, majdnem hogy okosabb mint a konkurencia! A paraméterezése hasonlatos, barátunk a --help, most nem mennék végig az egészen (pl. fa-szerkezet --tree, fejléc --header stb.)...
Inkább mutatom a konfigurációs fájlomat, én hogyan használom (~/.config/lsd/config.yaml):

# Berus lsd konfiguráció

# Klasszikus nézet (ha true, kikapcsolja a színeket és ikonokat, mint a sima ls)
classic: false

# Mikor jelenjenek meg a színek (always, auto, never)
color:
  when: always
  # Téma kiválasztása (default, vagy egyedi téma neve)
  theme: default

# Ikonok beállításai (always, auto, never)
icons:
  when: always
  theme: unicode # fancy vagy unicode
  separator: " " # Elválasztó karakter az ikon és a fájlnév között

# Fájlméret formátuma (default, short, bytes)
size: default

# Időformátum (pl. ÉÉÉÉ-HH-NN ÓÓ:PP)
date: "+%Y-%m-%d %H:%M"

# Rendezési elv (name, size, time, version, extension)
sorting:
  column: name
  reverse: false
  dir-grouping: first # A mappákat vegye előre (first, last, none)

# Alapértelmezett elrendezés (grid, tree, long, oneline)
layout: grid

# Ne jelenítse meg a . és .. mappákat az -a kapcsolónál
ignore-globs:
  - .git

Szokás szerint magyarázatokkal; ezzel kulturált kimenetet kapunk, és most kivételesen barátunk a --help, ahogy már említettem!

Berus