Megérkezett a Ghostty terminálemulátor legújabb nagy frissítése: a 1.3.0-s kiadás többek között visszagörgetési keresést (scrollback search), natív görgetősávokat (native scrollbars) és folyamatbefejezési értesítéseket (process completion notifications) hoz. A verzió mögött nagyjából fél évnyi fejlesztés áll, a projekt közlése szerint 180 közreműködő több mint 2800 commitja került bele, ami rengeteg finomhangolást, hibajavítást és platformspecifikus optimalizálást jelent macOS-en, Linuxon és FreeBSD-n. Windowsra továbbra sincs Ghostty.

Mivel a legtöbben a kézzelfogható újdonságokra kíváncsiak, érdemes a frissítés legfontosabb funkcióival kezdeni. A Zig nyelven fejlesztett, nyílt forráskódú terminál több régen kért képességet is megkapott, és ezek közül néhány kifejezetten a mindennapi használatot teszi kényelmesebbé.

A 1.3.0 egyik legjobban várt újítása a szövegkeresés a terminál visszagörgetett tartalmában. Linuxon a ctrl + shift + f, macOS-en a cmd + f billentyűkombinációval hívható elő, ekkor egy keresőmező jelenik meg a sarokban (macOS-en tetszőleges sarokba áthúzható). A beírt szöveget a Ghostty a jelenleg látható nézetben (viewport) próbálja egyeztetni, a találatok között pedig gombokkal vagy gyorsbillentyűkkel lehet lépkedni – a szokásos Ghostty-módra ez is jól konfigurálható. A megkötés ugyanakkor fontos: a keresés érthető okokból nem a teljes görgetési előzményen fut végig, hanem a pillanatnyilag betöltött nézetre korlátozódik.

A fejlesztők a Ghostty szerint a keresést egy dedikált keresőszál (search thread) valósítja meg, amely a terminál I/O műveleteivel párhuzamosan fut. A szál rövid időablakokra megszerzi a terminálzárat (terminal lock), hogy folyamatosan haladjon a kereséssel, miközben a lehető legkisebb hatással van az adatátvitelre és a renderelésre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nem használod a keresést, vagy bezárod a keresősávot, a keresőszálak leállnak, és nem fogyasztanak extra erőforrást.

Szintén látványos változás, hogy a Ghostty mostantól natív görgetősávokat is kínál. Erről már korábban is lehetett hallani, amikor kiderült, hogy a projekt natív görgetősáv-támogatást adott a Ghosttyhoz, a 1.3.0-s stabil kiadásban pedig ez minden felhasználóhoz megérkezik. macOS-en és Linuxon a program követi a rendszer görgetősáv-beállításait: a sáv működése a megszokott, lehet húzni, kattintással ugrani, és így tovább. Mivel alapértelmezetten a rendszer viselkedését veszi át (bár ettől el lehet térni), Ubuntu alatt például overlay jellegű görgetősávot kapsz, ami csak akkor válik láthatóvá, ha az egérrel a megfelelő terület közelébe mész.

Fontos kiemelni, hogy a Ghosttyban eddig is lehetett görgetni egérgörgővel, billentyűparancsokkal és touchpad gesztusokkal. A különbség most az, hogy a látható görgetősáv vizuális kapaszkodót ad, különösen akkor, ha mélyen visszagörgettél, és gyorsan szeretnél tájékozódni, hol jársz az előzményekben.

A „nagy” újdonságok sorát a parancsok befejeződéséről szóló értesítések kerekítik le. Ezeket a felhasználó a saját igényeihez szabhatja, és a projekt dokumentációja szerint a viselkedés a konfigurációs fájlban is finomhangolható, például hangjelzés, értesítés típusa, késleltetés, illetve az is, hogy kapj-e jelzést akkor, ha a terminál épp fókuszban van. A részletekhez a fejlesztők a konfigurációs fájlban testreszabható beállításokat emelik ki.

A 1.3.0 emellett bevezeti a click-events támogatását is, ami lehetővé teszi, hogy a kurzort a shell prompt egy adott részére mozgasd kattintással. Ennek működése shellfüggő; a leírás szerint Fish-ben, Nushellben, zsh-ben és más környezetekben már használható.

A fejlesztők egy „teljesebb és pontosabb OSC 133 implementációt” is említenek. Az OSC 133 egy olyan terminálvezérlési mechanizmus, amely többek között a promptok és parancsblokkok jobb „szemantikus” kezelését segíti. A gyakorlatban ez olyan funkciók következetesebb működésében jelenhet meg, mint a promptokra ugrás (jump-to-prompt), a parancs másolása, az aktív prompt közbeni ablakátméretezés, illetve több, régóta meglévő képesség stabilabb viselkedése.

Linuxon külön is jutott néhány célzott fejlesztés: kétujjas balra/jobbra suhintással lehet tabok között váltani; a parancssoros felület új „új ablak” opciókat kapott (-e és --working-directory); javult az ablakok középre igazítása egyedi window-height és -width beállítások mellett; a program tiszteletben tartja GNOME középső gombos beillesztési beállítását; valamint az XKB billentyűzetkiosztás-leképezés is működik.

További változásként említik a terminálosztások (splits) átrendezését drag and droppal macOS-en (GTK-s felületen később várható), az új tabok és osztások munkakönyvtár-öröklésének szabályozását, illetve a jobb I/O teljesítményt és az „újratervezett” renderelést. Utóbbi állításuk szerint 2–5×-ös csökkenést hoz a terminálzár használatában, ami főleg nagy terhelésnél és sok párhuzamos kimenetnél érezhető.

Érdekesség, hogy közben zajlik egy kezdeményezés a Ghostty Ubuntu tárolóiba juttatására is. Ez később egyszerűbb telepítést jelenthet Ubuntu alatt apt-on keresztül, bár a csomag várhatóan egy „befagyasztott” Snap állapotot tükröz majd. A cikk szerint nem valószínű, hogy ez még Ubuntu 26.04 LTS-ig megérkezik, de a törekvés mindenképp jó hír, mert a disztribúciós csomagolás általában kiszámíthatóbb frissítési és integrációs utat ad.

Addig is Ubuntu alatt többféleképpen telepíthető a Ghostty: letölthető egy közösség által karbantartott, nem hivatalos Ghostty deb build vagy AppImage, elérhető egy nem hivatalos Snap, illetve a teljes projekt lefordítható forráskódból is.

Automatikus frissítésekhez a közösség által karbantartott Ghostty PPA hozzáadását javasolják, amely Ubuntu 24.04 LTS-hez és Ubuntu 25.10-hez biztosít csomagokat (a Ubuntu 26.04 LTS támogatása a leírás szerint áprilisban érkezik). A telepítéshez a következő parancsokat adják meg:

sudo add-apt-repository ppa:mkasberg/ghostty-Ubuntu

sudo apt update && sudo apt install ghostty

macOS-en a Ghostty hivatalos binárisokat kínál (ez az ajánlott út, és már alkalmazáson belüli frissítést is támogat), ugyanakkor elérhető Homebrew-n keresztül és más parancssoros csomagkezelőkkel is, ha valaki eleve ilyen eszközökre építi a fejlesztői környezetét.