2026. december 31-én lezárul egy korszak a magyar elektronikus adóügyintézésben. A NAV kivezeti az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramot, azaz az ÁNYK-t, amelynek elődje, az ABEVJAVA hosszú éveken keresztül a könyvelők, vállalkozások és adózók egyik alapvető eszköze volt.

A változás sokak számára nem egyszerűen egy program lecserélését jelenti. Az ÁNYK-val együtt ugyanis egy olyan adóügyintézési modell is háttérbe szorul, amelyben a felhasználó letöltötte, telepítette, frissítette a nyomtatványokat, kitöltötte azokat, majd beküldte a NAV-nak. 2027-től ehelyett egyre inkább az online, adatvezérelt és automatizált adóügyintézés kerül előtérbe. A NAV szerint az ÁNYK 2026. december 31-én megszűnik, és 2027-től új digitális megoldások váltják fel. A hivatal már külön tudástárat is létrehozott az átálláshoz, amelyben felhasználói körönként mutatja be az alternatívákat.

ABEVJAVA, ÁNYK – mi is volt ez pontosan?

Az ÁNYK az AbeVJava továbbfejlesztett változata, vagyis egy Java-alapú, helyileg telepített nyomtatványkitöltő program. A NAV jelenlegi oldalán is így hivatkozik rá: az ÁNYK az ABEVJAVA továbbfejlesztett változata. Aki évek óta könyveléssel, bérszámfejtéssel vagy vállalkozással foglalkozik, annak aligha kell bemutatni.

Nyomtatvány letöltése, verziófrissítés, Java, nyomtatványfrissítés, kitöltés, ellenőrzés, titkosítás, beküldés, visszaigazolás – sokak számára ez hosszú időn keresztül a NAV-val való elektronikus kapcsolattartás mindennapi rutinját jelentette.

A rendszernek megvoltak a maga korlátai, de egy fontos tulajdonsága biztosan volt:

megszoktuk.

A NAV szerint az ÁNYK 2008 óta működő platform, amelybe évente több mint 30 millió űrlap érkezik. Éppen ezért a kivezetése nem kis változás, hanem az elektronikus adóügyintézés egyik jelentős átalakulása.

Miért vezeti ki a NAV?

A NAV indoklása szerint a cél az adóbevallási és adatszolgáltatási folyamatok modernizálása. Az új rendszerek egyik fontos előnye, hogy a NAV már rendelkezésére álló adatokat jobban fel lehet használni, illetve a hibák egy része már a beküldés előtt vagy közben felismerhető. A hivatal szerint ezzel:

• csökkenhet a manuális adatbevitel,
• kevesebb lehet a hibás adatszolgáltatás,
• gyorsabb lehet az ügyintézés,
• valós idejűbb visszajelzés adható,
• és hosszabb távon csökkenhet az adminisztráció.

A NAV célja tehát nem egyszerűen az, hogy az ÁNYK helyett legyen egy másik program, hanem hogy maga az adóügyintézés működjön másképpen.

2027-től nem egyetlen „új ÁNYK” lesz

Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit érdemes tisztázni. Nem arról van szó, hogy az ÁNYK helyett érkezik egy új program, amely pontosan ugyanazt tudja. A NAV több különböző digitális csatornát kínál, attól függően, hogy magánszemélyről, kisvállalkozásról, könyvelőről vagy nagy, automatizált rendszereket használó vállalatról van szó.

A legfontosabb irányok:

1. ONYA – a böngészős megoldás

Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, vagyis az ONYA elsősorban azoknak lehet kényelmes, akik manuálisan szeretnének nyomtatványokat kitölteni. Nem kell külön programot telepíteni, böngészőből használható, és a NAV folyamatosan bővíti a rajta elérhető nyomtatványok körét. A NAV már most is fokozatosan helyez át nyomtatványokat az ÁNYK-ból az ONYA-ba. Egyes jövedéki nyomtatványok például már 2025 decemberétől kizárólag az ONYA-ban érhetők el, és a hivatal 2026-ban további jövedéki nyomtatványok átvezetését tervezi.

2026-ban már a HIPAK, vagyis a helyi iparűzési adó bevallása is elérhető az ONYA-ban, miközben az ÁNYK-ban 2026. december 31-ig még rendelkezésre áll.

Ez jól mutatja az irányt: az átállás nem 2027. január 1-jén kezdődik – már most zajlik.

2. M2M – amikor már nem ember küldi be a nyomtatványt

A nagyobb vállalkozások számára ennél sokkal érdekesebb lehet az M2M, azaz machine-to-machine kapcsolat. Itt már nem feltétlenül egy ember nyitja meg a nyomtatványt, tölti ki a mezőket és kattint a beküldésre. A vállalkozás saját könyvelési, ERP- vagy adózási rendszere API-n keresztül kommunikálhat a NAV rendszerével.

Ez egy teljesen más gondolkodásmód.

A cél az, hogy az adat lehetőleg egyszer kerüljön be a vállalkozás rendszerébe, és onnan megfelelő formában, ellenőrzötten jusson el a NAV-hoz. Ez nagyobb adatforgalomnál jelentős automatizálási lehetőséget jelenthet. Ugyanakkor az M2M nem azt jelenti, hogy „innentől mindent megold a számítógép”. A vállalkozásnak továbbra is meg kell oldania például:

• az adatok megfelelő előállítását,
• az adatminőség ellenőrzését,
• a jogosultságokat,
• a jóváhagyási folyamatot,
• a NAV válaszüzeneteinek kezelését,
• a hibák javítását,
• valamint a beküldések dokumentálását.

Vagyis az automatizáció nem megszünteti a kontrollt, hanem áthelyezi annak helyét.

És ott van az eÁFA

Az áfabevallás különösen érdekes terület. Az eÁFA a NAV adataira és adatkapcsolataira épülő rendszer, amelynek célja, hogy az áfabevallás elkészítése során minél több rendelkezésre álló adatot és automatikus ellenőrzést lehessen felhasználni. A kisebb adózók webes megoldást használhatnak, a nagyobb adatforgalmú vállalkozások számára pedig az M2M-alapú megoldás lehet releváns.

Ez már tényleg egy másik korszak. A klasszikus ÁNYK-s gondolkodás:

„Töltsük ki a nyomtatványt.”

Az adatvezérelt megközelítés inkább:

„Az adatok már rendelkezésre állnak – ellenőrizzük, egészítsük ki, validáljuk és hagyjuk jóvá a bevallást.”

De valóban egyszerűbb lesz?

Ez az a kérdés, amiről valószínűleg nagyon eltérő véleményeket fogunk hallani. A NAV oldaláról nézve az irány egyértelmű: kevesebb manuális adatbevitel, több automatikus ellenőrzés és korszerűbb adatkapcsolatok. De a vállalkozás vagy a könyvelő oldaláról az átállás kezdetben akár több munkát is jelenthet. Egy nagyobb cégnél például nem elég megtanulni egy új weboldal használatát. 

Fel kell mérni:

• milyen nyomtatványokat használunk,
• melyik nyomtatvány milyen rendszerbe kerül,
• honnan származnak az adatok,
• megfelelő-e az adatstruktúra,
• milyen fejlesztés szükséges,
• ki jogosult beküldeni,
• ki hagyja jóvá,
• ki kezeli a hibákat,
• és mi történik, ha az automatikus beküldés sikertelen.

Ez már nem egyszerűen „könyvelői kérdés”. Ez könyvelési, adózási, informatikai és vállalatirányítási kérdés egyszerre.

A kisvállalkozások helyzete más

Egy egyéni vállalkozónak vagy kisebb cégnek természetesen nem feltétlenül kell M2M-rendszert fejlesztenie. Számukra az ONYA vagy az adott kötelezettséghez kapcsolódó NAV-os webes megoldás lehet a kézenfekvőbb út. Éppen ezért fontos, hogy ne úgy gondoljunk az ÁNYK megszűnésére, mintha mindenkinek ugyanazt az új rendszert kellene megtanulnia. A NAV is felhasználói körönként próbálja bemutatni az alternatívákat.

A legnagyobb kérdés: mi lesz a régi nyomtatványokkal?

Az ÁNYK kivezetése nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden korábbi adat vagy nyomtatvány egyik napról a másikra eltűnik. A NAV tájékoztatása szerint az átállás után is szükség van a korábbi időszakokhoz kapcsolódó ügyintézés lehetőségére, így az ÁNYK szerepe a korábbi időszakokat érintő ügyekben továbbra is felmerülhet. Vagyis a „megszűnik az ÁNYK” és a „holnaptól semmilyen módon nem lehet hozzáférni semmihez” nem ugyanazt jelenti.

A lényeg azonban egyértelmű:

új adóbevallások és adatszolgáltatások beadásánál 2027-től már az új digitális csatornákra kell felkészülni.

És mi lesz az ABEVJAVA-val?

Az ABEVJAVA tulajdonképpen ennek a korszaknak az egyik régebbi elnevezése és technológiai alapja. A NAV jelenlegi dokumentációjában az ÁNYK-t az ABEVJAVA továbbfejlesztett változataként határozza meg.

Ezért amikor valaki azt mondja, hogy:

„kivezetik az ABEVJAVA-t”,
„megszűnik az ÁNYK”, vagy
„megszűnik az eBEV-es régi nyomtatványos rendszer”,

gyakran ugyanannak a nagyobb változásnak a különböző részeire gondol. A hivatalos kommunikációban a jelenlegi kivezetési dátum az ÁNYK esetében 2026. december 31.

Már nincs sok idő

Ma, 2026 szeptemberében már nem arról beszélünk, hogy „egyszer majd megszűnik”. Kevesebb mint négy hónap van hátra az ÁNYK kivezetéséig. A NAV ezért már külön ÁNYK-átállási tudástárat működtet, szakmai fórumokat szervez, és az M2M fejlesztői közösséggel is egyeztet. Aki még mindig kizárólag ÁNYK-ban gondolkodik, annak most érdemes legalább azt végignéznie, hogy:

„Azokat a nyomtatványokat, amelyeket én használok, 2027-től hol fogom beadni?”

Ez az első és legfontosabb kérdés.

Mi lehet az átállás legnagyobb előnye?

Ha jól működik, az új rendszer valóban csökkentheti az adminisztrációt. Kevesebb adatbevitel. Kevesebb másolás. Kevesebb kézi ellenőrzés. Több automatikus validáció. Közvetlenebb kapcsolat a vállalati rendszerek és a NAV között.

A NAV éppen ezt emeli ki az átállás egyik fő céljaként: az adózók kényelmesebben, egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket, miközben csökkenhet a hibák és az utólagos javítások száma.

De mi lehet a legnagyobb probléma?

Talán éppen az, hogy nem mindenki ugyanarról a rajtvonalról indul. Egy nagyvállalatnak lehet saját IT-csapata, ERP-rendszere és fejlesztői kapacitása. Egy könyvelőirodának lehet több száz ügyfele és többféle könyvelőprogramja. Egy mikrovállalkozó pedig lehet, hogy eddig egyszerűen megnyitotta az ÁNYK-t, kitöltötte a szükséges nyomtatványt és elküldte. Az új rendszer egyik szereplőnek komoly automatizációs lehetőség, másnak viszont kezdetben tanulási és alkalmazkodási feladat.

Ezért különösen fontos, hogy a közösségben megosszuk a tapasztalatokat.

Ti mit gondoltok az ÁNYK/ABEVJAVA kivezetéséről?

Használjátok még az ÁNYK-t vagy már teljesen átálltatok más megoldásra?

Kíváncsiak vagyunk a gyakorlati tapasztalatokra, nem csak arra, hogy mit mond a hivatalos tájékoztató.