A 3Com és a US Robotics egyesülése a kilencvenes évek hálózati iparának egyik legfontosabb mérföldköve volt. A két cég külön-külön is meghatározó szereplője volt a PC-s hálózatok, a modemek és a távoli elérés világának, együtt pedig egy olyan „hálózati nagyhatalmat” hoztak létre, amely rövid ideig ugyan, de komoly hatással volt az otthoni és vállalati internet-hozzáférés fejlődésére.

A megállapodás 1997. június 12-i létrejöttekor a 3Com vezérigazgatója, Eric Benhamou úgy fogalmazott, hogy „a 3Com és a US Robotics kombinációja egy hálózati nagyhatalmat hoz létre a vállalati és szolgáltatói hálózatok folyamatos fejlesztésében, miközben egy új korszakot nyit az egyszerű, gyors hálózati hozzáférésben a kisvállalkozások és a fogyasztók számára”. A mondat jól összefoglalja a stratégiai célt: a 3Com az Ethernet-alapú lokális hálózatokból, a US Robotics pedig a modemes, távoli elérésből érkezett, és a két világ akkoriban éppen találkozóban volt az internet robbanásszerű terjedése miatt.

A két cég technikai öröksége

3Com a nyolcvanas-kilencvenes években az Ethernet egyik kulcsszereplője volt. A cég alapítója, Robert Metcalfe az Ethernet egyik feltalálója, így nem meglepő, hogy a 3Com korán és agresszívan lépett be a hálózati kártyák és hálózati eszközök piacára. A PC-s korszakban a 3Com hálózati interfészkártyái (NIC-ek) – például a 3C509 ISA, majd a 3C905 PCI sorozat – rendkívül elterjedtek voltak. Ezek a kártyák 10 Mbit/s, majd 10/100 Mbit/s sebességű Ethernet kapcsolatot biztosítottak, és sok Linux-felhasználó számára is ismerősek lehetnek a hozzájuk tartozó meghajtókról (pl. 3c59x driver a Linux kernelben).

A 3Com nem csak hálózati kártyákat gyártott, hanem hubokat, switcheket, routereket és vállalati hálózati megoldásokat is. A cég termékei a kilencvenes évek közepére a kis- és középvállalati hálózatok alapvető építőkockáivá váltak. A 3Com erőssége az Ethernet-alapú, helyi hálózati infrastruktúra volt, beleértve a menedzselhető switcheket, VLAN-támogatást és a fokozatosan terjedő 100 Mbit/s Fast Ethernetet.

US Robotics ezzel szemben elsősorban a távoli elérés és a modemek területén volt meghatározó. A cég neve szinte egybeforrt a dial-up modemekkel: a Courier és a Sportster sorozat a korszak ikonikus eszközei voltak. A US Robotics komoly szerepet játszott a modemsebességek fejlődésében: a 14,4 kbit/s, 28,8 kbit/s, majd 33,6 kbit/s után a cég saját, x2 nevű technológiájával lépett a 56 kbit/s-os kategóriába, versenyezve a Rockwell-féle K56flex megoldással. Ezek a technológiák később egyesültek a V.90, majd a V.92 ITU-T szabványokban, amelyek a dial-up korszak csúcsát jelentették.

A US Robotics nem csak analóg modemeket gyártott, hanem ISDN és távoli hozzáférési szervereket is, amelyekkel internetszolgáltatók és vállalatok tudtak nagyszámú betárcsázós kapcsolatot kiszolgálni. A cég így egyszerre volt jelen a végfelhasználói eszközök és a szolgáltatói infrastruktúra piacán.

Miért volt stratégiai jelentőségű az egyesülés?

A kilencvenes évek közepén az internet gyors terjedése két fő technológiai irányt hozott előtérbe:

• LAN oldalon az Ethernet és a TCP/IP alapú vállalati hálózatok, amelyek egyre inkább összekapcsolódtak az internettel.
• WAN/hozzáférési oldalon a dial-up modemek, ISDN és a korai szélessávú technológiák (xDSL, kábelmodemek), amelyek a felhasználókat és a kisvállalkozásokat kötötték össze az internetszolgáltatókkal.

A 3Com erős volt a LAN-ban, a US Robotics pedig a hozzáférési technológiákban. Az egyesülés célja az volt, hogy a két cég együtt teljes, végponttól végpontig terjedő hálózati megoldásokat tudjon kínálni:

• PC-kben és szerverekben 3Com hálózati kártyák,
• irodai és vállalati környezetben 3Com switchek és routerek,
• távoli telephelyek és otthoni felhasználók számára US Robotics modemek és távoli elérési megoldások,
• internetszolgáltatói oldalon US Robotics hozzáférési szerverek.

Ez a kombináció akkoriban logikus lépésnek tűnt: a vállalatok és szolgáltatók egyre inkább integrált hálózati megoldásokat kerestek, míg a kisvállalkozások és otthoni felhasználók számára fontos volt, hogy a PC-től a modemig minden „egy kézből” is elérhető legyen.

Technikai hatás a PC-s és Linuxos világra

A 3Com és a US Robotics termékei a PC-s és Linuxos közösség számára is meghatározóak voltak. A 3Com hálózati kártyái – különösen a 3C509, 3C590, 3C900, 3C905 sorozatok – széles körben támogatottak voltak a Linux kernelben. A 3Com kártyák megbízhatósága és teljesítménye miatt sok szerver- és munkaállomás-építő ezeket részesítette előnyben, különösen a korai PCI-s időkben, amikor nem minden gyártó kínált stabil, jól támogatott megoldást.

A US Robotics modemek szintén gyakoriak voltak Linux alatt, de itt már vegyesebb volt a kép. A klasszikus, hardveres soros modemek (pl. a Courier sorozat) jól működtek, mivel a modem saját processzorral és teljes AT-parancskészlettel rendelkezett, a PC felé pedig egyszerű soros interfészt biztosított. A kilencvenes évek végén azonban megjelentek az úgynevezett winmodemek vagy softmodemek, amelyek a modemfunkciók egy részét a PC processzorára és a Windows-specifikus meghajtókra bízták. Ezek Linux alatti támogatása sokáig problémás volt, és a US Robotics kínálatában is megjelentek ilyen típusú eszközök. A Linux-felhasználók körében ezért sokan tudatosan keresték a teljesen hardveres, soros interfészes modelleket.

Az egyesülés után a 3Com márkanév alatt forgalmazott modemek és hálózati eszközök továbbra is jelen voltak a piacon, de a technológiai fókusz fokozatosan eltolódott a szélessávú hozzáférés (xDSL, kábelmodem) és a vezeték nélküli hálózatok felé. A dial-up modemek piaca néhány éven belül zsugorodni kezdett, ahogy a szélessáv egyre elérhetőbbé vált.

Összehasonlítás más hálózati szereplőkkel

A 3Com–US Robotics kombinációt érdemes összevetni más, akkoriban meghatározó hálózati cégekkel:

• Cisco Systems: elsősorban a nagyvállalati és szolgáltatói routerek, switchek, WAN-megoldások terén volt erős. A Cisco kevésbé fókuszált a végfelhasználói modemekre, inkább a hálózati gerinc és a nagyvállalati infrastruktúra volt a terepe.
• Bay Networks (később Nortel Networks része): szintén vállalati és szolgáltatói hálózati megoldásokat kínált, versenyezve a 3Commal és a Ciscóval a LAN/WAN infrastruktúra területén.
• Motorola, Lucent, Alcatel és más távközlési gyártók: ők a szolgáltatói oldali hozzáférési technológiák (DSLAM-ek, központi berendezések) és a klasszikus távközlési infrastruktúra terén voltak erősek.

A 3Com–US Robotics páros abban volt egyedi, hogy egyszerre volt jelen a PC-s végpontok, a kis- és középvállalati hálózatok, valamint a távoli elérés területén. Ugyanakkor a verseny a nagyvállalati és szolgáltatói szegmensben rendkívül erős volt, és a cégnek nehéz volt hosszú távon lépést tartania a Ciscóval és más nagy szereplőkkel.

Érdekességek és kevésbé ismert részletek

• A 3Com neve a „Computer, Communication, Compatibility” hármasból származik, utalva a cég eredeti küldetésére: számítógépek összekapcsolása szabványos, kompatibilis hálózati technológiákkal.
• A US Robotics neve Isaac Asimov „I, Robot” (Én, a robot) című művében szereplő „U.S. Robots and Mechanical Men Corporation” vállalatra utal. Ez jól tükrözi a cég technológiai, jövőorientált imidzsét.
• A 3Com hálózati kártyái sokáig etalonnak számítottak Linux alatt: stabil meghajtók, jó teljesítmény, megbízhatóság. Számos disztribúció telepítője kifejezetten jól kezelte ezeket a kártyákat, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy 3Com-kártyás gép hálózatra állítása gyakran kevesebb problémát okozott, mint más, olcsóbb megoldások esetén.
• A US Robotics x2 technológiája és a Rockwell-féle K56flex közötti verseny érdekes példája annak, hogyan alakulnak ki végül ipari szabványok: a két, egymással inkompatibilis 56 kbit/s-os megoldás végül a V.90 szabványban olvadt össze, amelyet az ITU-T szabványosított.

Gyakorlati tanulságok a mai Linux-felhasználók számára

Bár a dial-up korszak mára nagyrészt lezárult, a 3Com és a US Robotics öröksége több szempontból is tanulságos a mai Linux- és Linux Mint-felhasználók számára:

• Hardverválasztásnál a nyílt dokumentáció és a jó driver-támogatás kulcsfontosságú. A 3Com sikerének egyik oka az volt, hogy a kártyáikhoz stabil, jól dokumentált meghajtók készültek, amelyek a Linux kernelben is megjelentek. Ma ugyanez igaz a hálózati kártyákra, Wi-Fi adapterekre, GPU-kra: érdemes olyan gyártót választani, amely támogatja a nyílt forrású drivereket vagy legalábbis korrekt dokumentációt biztosít.
• A „softmodem” jelenség párhuzamba állítható a mai, erősen firmware-függő eszközökkel. Ahogy a winmodemek esetén a modemfunkciók egy része a zárt Windows-meghajtókban volt, úgy ma sok Wi-Fi vagy mobilmodem esetén a működés jelentős része zárt firmware-re támaszkodik. Ez Linux alatt kompatibilitási problémákat okozhat, ezért érdemes előre tájékozódni.
• A hálózati infrastruktúra rétegeinek megértése ma is fontos. A 3Com–US Robotics kombináció jól mutatja, hogy a PC-s hálózati kártyától a helyi switchen és routeren át a hozzáférési technológiáig (modem, DSL, optika) minden réteg számít. Egy stabil Linuxos hálózat tervezésénél ma is hasonlóan kell gondolkodni: végpont, helyi hálózat, átjáró, szolgáltatói kapcsolat.

Jövőbeli perspektívák és a történet tanulsága

A 3Com és a US Robotics egyesülése egy olyan korszak terméke volt, amikor az internet még főként dial-up alapon, analóg telefonvonalakon keresztül érte el a felhasználókat. Azóta a technológia óriásit lépett előre: optikai hálózatok, gigabites és többgigabites Ethernet, Wi-Fi 6/6E/7, mobilhálózatok (4G, 5G) váltották fel a modemes kapcsolatokat.

A történet egyik fontos tanulsága, hogy a hálózati iparban a technológiai váltások nagyon gyorsan átírhatják a piaci erőviszonyokat. A modemekben erős US Robotics és a LAN-ban erős 3Com kombinációja rövid távon logikus lépés volt, de a szélessávú hozzáférés és a vezeték nélküli technológiák térnyerése új szereplőknek adott teret, miközben a klasszikus dial-up és sok régi Ethernet-megoldás fokozatosan háttérbe szorult.

Linuxos szemszögből nézve a legfontosabb örökség a nyílt, szabványos, jól dokumentált hálózati technológiák jelentősége. Az Ethernet, a TCP/IP, a nyílt szabványú modemprotokollok (V.34, V.90, V.92) mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Linux és más nyílt rendszerek képesek legyenek hatékonyan csatlakozni a hálózatokhoz. Ugyanez a gondolat ma is érvényes: minél inkább szabványos és nyílt egy technológia, annál nagyobb az esélye, hogy Linux alatt is első osztályú támogatást kap.

A 3Com és a US Robotics egyesülése így nem csak egy üzleti tranzakció volt, hanem egy korszak szimbóluma is: a modemes internet és a klasszikus Ethernet-hálózatok találkozásáé, amelyből végül az a globális, nagy sebességű, IP-alapú infrastruktúra nőtt ki, amelyre ma a Linux Mintet futtató gépeink is támaszkodnak – legyen szó otthoni NAS-ról, irodai szerverről vagy felhőalapú szolgáltatásokról.