Ez az oldal a közösségért készül. 
Kövess minket máshol is: 
Ha hasznosnak találod, és szeretnéd, hogy folytatódjon, támogasd a munkát 
Jay ebben az interjúban elmondja, hogyan jutott el a helyi „csereberélős” mikrovilágtól a budapesti színtérig, és miért számított kapunak a Csokonai Művelődési Ház. Felidézi, hogy egy gimnáziumi eseményen egy külsős srác (The Galactic Stranger) demója mutatta meg nekik, mit jelent a „szint” a demoscene-ben (szinkronizált mozgás, saját kód–zene–grafika), és hogy az iskola legfeljebb helyszínt tudott adni, valódi tudást már csak a közegben lehetett felszedni. Részletesen beszél a Graffity csapat megszületéséről, arról, hogyan talált egymásra több tehetség, hogyan lett a heti ritmusuk része a „péntektől vasárnapig” tartó közös munka, és hogyan kapcsolódott össze a demókészítés a korszak tipikus terjesztésével: cracktrokkal, trainer-verziókkal és nemzetközi levélben/floppyn zajló swappeléssel. Konkrét példákkal írja le a postás korszak működését, a kapcsolatok építését mások programjaiban talált címek alapján. Kiemeli a saját utility-fejlesztések szerepét: a korai GMC (Game Music Creator System) és a későbbi DMC (Demo Music Creator System) nemzetközi elterjedését, valamint azt az állítását, hogy a DMC a mai napig a világ egyik legelterjedtebb Commodore 64-es zenei szoftvere.
Szóba kerül a korszak jogi és erkölcsi szürkezónája is: miközben a játékok legális beszerzése itthon alig volt reális, ő különbséget tesz aközött, hogy valaki közösségi alapon, ingyen cserél és publikál, illetve aközött, amikor mások munkájából pénzt csinál.
Szerinte a demoscene és a programcsere-hálózatok fontos szerepet játszottak abban, hogy a számítástechnika és a szoftverek a „legutolsó szegletbe” is eljuthattak Magyarországon, majd azt is elmondja, hogyan csitult el ez az egész, amikor felnőttek, dolgozni kellett, illetve amikor a csapat egyik kulcsprogramozója (Grabowsky) eltűnt, és a nagyra tervezett, befejezetlen JustinBlue demó végül sosem jelent meg. Végül évtizedekkel később, 2023-ban megjelent:
A film régebbi beharangozói:
Nézzétek meg a Vakondok 2-t, ami a demók-ról, demóscene-ről szól: Demoscene - Az Algoritmusok Művészete
Ha még nem láttátok, tekintsétek meg a Vakondok 4-et is:
