Nemrégiben egy érdekes projekt keltette fel a figyelmemet: az EU OS, egy új, közösség által irányított kezdeményezés, amely egy Fedora-alapú ingyenes Linux operációs rendszert kíván létrehozni, kifejezetten Európa közszférája számára. Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a projekt még nagyon korai fázisban van. Az EU OS hivatalos dokumentációja is figyelmeztet arra, hogy jelenleg még „folyamatban lévő munkáról” van szó. Magyarul: egyelőre nincs telepítőfájl (ISO-lemezkép), nincs alfa verzió, sőt, még részletes technikai információk sem állnak rendelkezésre. Egyelőre tehát csupán egy koncepcióról beszélhetünk.

Réteges felépítés a testreszabhatóság érdekében

Az EU OS egy Fedora Linux-alapú rendszer, amelyhez a KDE Plasma asztali környezetet választották. A fejlesztők szerint a rendszer úgy épül fel, hogy az egyes országok hozzáadhassanak egy nemzeti réteget, a régiók saját fejlesztésekkel egészíthessék ki, míg az egyes szervezetek további speciális funkciókkal finomhangolhatják. Ez a réteges megközelítés lehetővé teszi az adminisztrátorok számára, hogy egyesített alapfunkciókat – például felhasználókezelést, eszközbeállítást, szoftvertelepítést és adatkezelést – kombináljanak az egyes intézmények igényeire szabott módosításokkal. Így a fejlesztők és informatikai szakemberek a helyi prioritásokra koncentrálhatnak, miközben az európai közös érdekeket is szem előtt tartják.

A közpénzből fejlesztett kód mindenkié

Az EU OS egyik legfontosabb alapelve a „közpénzért közösségi kód” (public money, public code) elv. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati finanszírozásból készült szoftverek nyílt forráskódúak, bárki számára elérhetők, fejleszthetők és megoszthatók lesznek. Ez az elgondolás messze túlmutathat Európán, hiszen a licencdíjak nélküli modell és a rugalmas szabványok vonzóvá tehetik a rendszert mind a köz-, mind a magánszféra számára. Az ilyen nyílt forráskódú kezdeményezések jellemzően innovatív megoldásokhoz vezetnek, amelyeket akár más országok is átvehetnek.

A jövőbeli tervek és a kérdéses EU-kapcsolat

A fejlesztők tervei között szerepel a folyamatos integrációs (CI) munkafolyamatok bevezetése, egy „atomi operációs rendszer” koncepció kidolgozása, valamint különböző hardvereken végzett telepítési tesztek. Az első alkalmazók körében a rendszert valós környezetben is szeretnék kipróbálni. A támogatók remélik, hogy az Európai Bizottság is felfigyel a projektre, és hivatalos platformot biztosít számára, valamint pénzügyi támogatást nyújt. Ezzel együtt fontos tisztázni: az EU OS neve és logója ugyan az Európai Unióra utal, de semmilyen hivatalos kapcsolat nem igazolható az EU intézményeivel. Ez félrevezető lehet, hiszen könnyen azt a benyomást keltheti, hogy egy uniós hivatalos projektről van szó – pedig nem az.

Érdemes egy pillantást vetni az EU OS logójára is. A megszokott EU-csillagok helyére egérkurzorok kerültek. Emellett meglepő választásnak tűnik, hogy Fedora Linuxra épül az EU OS. A Fedora fejlesztése nagyrészt az Egyesült Államokban zajlik (a Red Hat gondozásában, amely az IBM tulajdonában van), így nem feltétlenül tűnik a leglogikusabb „európai” alapnak.

Léteznek erős európai alternatívák, például az openSUSE (amelyet Németországban fejlesztenek), így felmerül a kérdés, hogy miért nem egy helyi megoldást választottak a projekt alapjául.

A projekt hivatalos weboldalán további részletek is elérhetők, de jelenleg még sok a bizonytalanság az EU OS körül. Amennyiben sikerül megfelelő támogatottságot szereznie, és valóban használható megoldássá fejlődik, az jelentős előrelépést hozhat a közszféra digitalizációjában Európában. Az viszont biztos, hogy a név, a logó és az alapválasztás körüli kérdések még sok vitát fognak kiváltani a következő időszakban.