#12 Ajh!

Két sdb lemez egy gépben? Gondolom elírtad. Mennyi RAM van a gépben? Nem biztos, hogy kell swap.

Sziasztok.

Az ügyben szeretném a tanácsotokat, javaslataitokat kérni, hogy két ssd-re, két op.rendszert szeretnék telepíteni úgy, hogy van rendszer betöltő menű, amivel induláskor kiválaszthatom az óhajtott op. rendszert. Jelenleg /dev/sdb-n (samsung840 evo- Windows 8.1 64 bites rendszer van, gpt partíciós táblán.) A másik, /dev/sdb-re ( Kingston Hyper-X fury) menne a Linux Mint 17.2. Vigyázat reménytelenül kezdő vagyok!!!!! Másik, számotokra eretnekségnek tűnő dolog, hogy a Swap az ssd-re kerül! A gépben nem lesz belső Hdd, csak külső adathordozó van a géphez csatlakoztatva. Szívesen olvasom a véleményeteket, vagy tanácsaitokat ebben az ügyben.

Tisztelettel.Simon.

#14 1; SSD-re nyugodtan mehet az Ext4-es fájlrendszer
2; SSD-nél lényeges hogy a lemezkezelés AHCI módba legyen állítva (a TRIM miatt !)
3; Nem írtál semmit a gépedről, - így csak találgatok !
Ha egy gyors SSD-t egy SATA2-es portba csatlakoztatsz, akkor ne csodálkozz rajta hogy
lassabb lesz mint a specifikációja - amely SATA3-as porthoz van megadva.
(A HDD-nél persze gyorsabb lesz.)

#1 Magyarázd el nekem legyél kedves, hogy a swap partíciót miért elsődleges partícióként célszerű létrehozni.

Picikét ástam ebbe még csak bele magam, és szeretném mélyebben átlátni magát a partícionálás szabályait, valamint a Linux partíció kezelését. (Évtizedekkel ezelőtt már otthon voltam benne, de egyrészt teljesen elfelejtettem, másrészt pedig óriásit változott azóta a világ. (Akkoriban még az ext3 is újféle csodabogárnak számított.))

Végigolvastam példának okáért ezt a figyelmet érdemlő leírást. (Bosszantó, hogy nem derült ki számomra, mikori is ez az írás?) Semmi újat nem tudtam meg belőle, az egyetlen dolog, ami miatt talán mégsem volt hiába, hogy itt épp logikai partíciót ajánl swap területnek.

Írásaidban már több helyen belebotlottam, hogy hol, mikor találod célszerűbbnek az elsődleges partíció használatát, ám nem fejtetted ki, hogy miért? Pedig engem nagyon érdekelne, hogy minek mentén gondolkodsz e-tekintetben (nem csak a swap-ről van szó - épp nekem is linkeltél a napokban utalást a partíciók átrendezéséhez).

Ugyan ez szorosan nem ide illeszkedik, de ha már érintettem, kitérek rá:
Az ext4 körül vizsgálódok. Megértettem, hogy ez a legelterjedtebb naplózó rendszer. De nem értettem meg azt, ami engem a legjobban érdekel:  Az Ext4, és az SSD kapcsolatát. (Újratelepítettem a Mint-emet, ahogy javasoltad, s most épp onnan írok. SSD-n vagyok, mostmár van bőven helyem. De csalódtam abban, hogy SSD-re tettem a rendszert. Úgy érzem, okosabb lett volna maradnom inkább a HDD-n ezzel is, ugyanis a Win 7-el ellentétben nem tapasztaltam valami észvesztő gyorsulást a rendszer indulásakor, találtam viszont utalást arra, hogy az SSD nem nagyon szereti az Ext4 fájlrendszert.)
 

Magyar nyelven alig találok naprakész információt a Linux és az SSD kapcsolatáról. Az SSD gyártók szédületes lendülettel  fejlődnek. Csak kapkodom a fejemet, hogy már megint jött mégújabb fejlesztés, de eltévedek, nem értem meg a lényeget többnyire. (Jómagam a Samsung fejlesztéseit preferálom leginkább pillanatnyilag. Jelenleg 850 PRO-n vagyok két gépen, és tervezek a harmadikba is hasonlót.) A példa kedvéért felvillantok egy hezitámat: A hardveraprón jelenleg is elérhető (ráadásul épp földim kínálja) egy Samsung 860 EVO. Áskáltam, hogy érezzem, mivel ad többet ez a 850-es sorozatnál, és számomra egyetlen aspektusa került fókuszba, éspedig a gyártó marketing agymosása azzal dicsekszik, hogy jelentős Linux támogatás az előzőhöz képest. (az új MJX vezérlő gyorsabb sebességet biztosít, a továbbfejlesztett qTRIM pedig fokozza a Linux kompatibilitást.) Számomra ez nesze semmi, fogd meg jól, mert nem tudom (kideríteni se), hogy mit is takar.

Tulajdonképpen a Windows rendszer győzött meg arról, hogy megéri az SSD az árát, mert perceket nyerek rendszerindulásonként minden nap. Linux alatt ezt nem érzem. A Mint például remek gyorsan indult nekem akkor is, amikor még a HDD-n lakott. (Most gyorsabban, az kétségtelen. De nem jelentősen. És most itt nem a millisecundumok versenyéről szól a dal. A Win több perc boot helyett tizenennyiannyi másodperc alatt bedöccen.) Igen ám, de a Linux alapból, SSD nélkül is az én kimfortzónámon belül boot-ol. És ambivalencia jelent meg bennem: Mára egyetlen egy dolog miatt kell csak Win7-et indítanom: Etikettcímke nyomtatása, esetleg újabb szerkesztése CorelDraw X3-ból. Ha erre találnék alternatívát Linux alatt - akár azon az áron is, hogy a meglevő többtíz féle etikettcímkémet újra kell szerkesztenem, akkor gyakorlatilag teljesen ki is válthatnám a redmondiak rendszerét a Linux-al. (Illetve néhanapján tanulgatom az AutoCAD, az Autodesk Inventor használatát - erre még nem néztem alaposabban, de találtam natív alternatívát. Csak kérdés, hogy mennyire élhető? Mert a LibreOffice teljesen jó nekem pölö. Mert olvasom, szerkesztem vele a Microsoft Office dokumentumokat, és tudom küldeni innen annak is, aki majd a Microsoft Office-val nyitja meg. Vajon a CAD is ilyen jól átjárható?)

No, és ha már így, hogy még csak néhány hete hangolgatom a Mint-emet, máris milyen feleslegesnek (csupán helyfoglalónak) tűnik a Windows számomra. Hát még akkor, ha fent említett okaimat is sikerül megszüntetnem a dualboot rendszeremhez! Ha így alakulna, akkor meg felmerül majd bennem a kérdés: Mi a sz@rért adtam én egy talicska pénzt ezekért a drága SSD-kért, mikor a Linux anélkül is teljesen komfortos?

#16
Köszönöm a gyors választ!

Menjünk sorba:

"1; SSD-re nyugodtan mehet az Ext4-es fájlrendszer"

Már nyugodtan rajta van :D

"2; SSD-nél lényeges hogy a lemezkezelés AHCI módba legyen állítva (a TRIM miatt !)"

Ez most kapóra jött válasz! Hogyan tudom AHCI módba állítani? Ez BIOS dolog?

"3; Nem írtál semmit a gépedről, - így csak találgatok !"

Jogos volt. Bocsánat!

Hápí Brand vas I5 2500, négy mag, négy szál. Pontosabban:
HP Elite 8200 i5-2500, 8GB ram, 750GB HDD, Samsung 850 PRO 256GB SSD

"Ha egy gyors SSD-t egy SATA2-es portba csatlakoztatsz, akkor ne csodálkozz rajta hogy
lassabb lesz mint a specifikációja - amely SATA3-as porthoz van megadva.
(A HDD-nél persze gyorsabb lesz.)"

Magyarul SATA3 porton vagyok. (És gondolom, AHCI módban, mert a Win7 automatikusan engedélyezte a kocsordi tanács részirül a TRIM fumkciót.)

Ha már itt tartunk:

Nem tudod csupa véletlenül, hogy mi a lóf@sz az a qTRIM, amivel a Samsung korporésön vagánykodik?

S ha már itt tartunk:

A Win7-en imádtam a HD Sentinel-t. Az buktatott le egy régebbi SSD-met a minden induláskori jelzéseivel, hogy rohamosan fogy, mint dagadt Julcsa a tumortól.
Nem tudsz véletlenül valami HD Sentinel-hez hasonló (lehetőleg natív) alternatívával kisegíteni a Linux alatt?

És mégvalamit:
 

Hogy került ez a link a kukac+sz helyére?
Itt a forrás:

#14 1; SSD-re nyugodtan mehet az Ext4-es fájlrendszer
2; SSD-nél lényeges hogy a lemezkezelés AHCI módba legyen állítva (a TRIM miatt !)
3; Nem írtál semmit a gépedről, - így csak találgatok !
Ha egy gyors SSD-t egy SATA2-es portba csatlakoztatsz, akkor ne csodálkozz rajta hogy
lassabb lesz mint a specifikációja - amely SATA3-as porthoz van megadva.
(A HDD-nél persze gyorsabb lesz.)

#19 Húú!

Nem is tudom, miként fejezhetném ki a hálámat ezért a gyors, és részletekbe menően kimerítő válaszodért.

Mindig nyitsz egy újabb ablakot számomra az ismeretek felé. És ezt imádom, mert gyors, közvetlen, és célirányos. Lekötelezel vele, és nagyon köszönöm! De nem várom el, hogy ennyi idődet raboljak. Mert ezek az infók nem annyira a nagyobb nyilvánosság érdeklődési körét célozzák, mint inkább az én pillanatnyi torkosságomat.
Márpedig meggyőződésem, hogy Neked oda kell fókuszálnod, amit sokan fognak kortyolgatni, mert írásaid minden esetben világosan érthetőek, eléggé kimerítőek, és azon a területen, amin mozogsz, már figyelmet érdemlő referenciád van.

#14 „Magyarázd el nekem legyél kedves, hogy a swap partíciót miért elsődleges partícióként célszerű létrehozni.”
-- mindegy milyen partícióként hozod létre, a tanács személyre szóló volt :). A sorrend szerintem lényeges: swap / root / home (ha létrehozod egyáltalán). A swap, partícióként létrehozva általában nem változik méretben, persze, vehetsz még RAM-ot, és akkor meg esetleg mégis --> és ha használod a hibernálás funkciót (a hibernálás a RAM tartalmát a swap partícióra írja), akkor legalább akkora legyen a swap partíció, mint a RAM-ok mérete. Aztneked kell eldöntened, hogy MBR partícióstáblát használva, melyik partíció elsődleges, melyik kiterjesztett, nem lehet általánosan, minden igényre kiterjedően megírni bármit is. Windows mellett pl. mehet minden egy kiterjesztett partícióba (ha MBR a partíciók létrehozása, ahol legfeljebb 4 elsődleges partíciód lehet, és erre tekintettel kell lenned). ... a manapság gyakoribb GPT partíciós táblánál  nincs elsődleges illetve kiterjesztett partíció (és abban logikai partíciók) és 256 partíciót hozhatsz létre.

„Picikét ástam ebbe még csak bele magam, és szeretném mélyebben átlátni magát a partícionálás szabályait, valamint a Linux partíció kezelését. (Évtizedekkel ezelőtt már otthon voltam benne, de egyrészt teljesen elfelejtettem, másrészt pedig óriásit változott azóta a világ. (Akkoriban még az ext3 is újféle csodabogárnak számított.)”
-- a Linux Mint telepítő BRTFS partíciót hoz létre, ha ezt nem bírálod felül. Én vagyok EXT4 'mániákus', nézd el ezt nekem ;). Nincs SSD-m, de tegnap vettem egy (Verbatim) 500GB-os külső meghajtót (15e ft.), és persze MBR, és EXT4 :D. Furán klattyog, mikor csatolom és használom, a formázásnál is ez volt. De gondolom, ez sajátosság, pici, ezért kihallatszanak a zajok. .. habár most nem történt semmi, mert épp rádugtam a noteszgépre.

„Végigolvastam példának okáért ezt a figyelmet érdemlő leírást. (Bosszantó, hogy nem derült ki számomra, mikori is ez az írás?) Semmi újat nem tudtam meg belőle, az egyetlen dolog, ami miatt talán mégsem volt hiába, hogy itt épp logikai partíciót ajánl swap területnek.”
-- jók a képek, mármint a lépések ilyetén bemutatása. Mondom, mindegy milyen partíció a swap, ... amúgy manapság swap fájl az általánosan használt, viszont egyes alkalmazások (nem tudom felsorolni, nncs erről lista) valamiért mégis igényelnek swap partíciót, és ha készítesz 2-4GB méretűt, akkor lubickolnak, ellenkező esetben nem működnek az elvárt módon, lassúak, stb.. A swap, mint partíció gyakran van használva, ezért kerüljön a lemez elejére, de ez általános információ, mármint a legtöbben ezt az utat követik (és a mérete sem változik, ezért mehet előre).
-- nem szeretek blogokat kritizálni, de nem a logikai partícióról boot-ol a számítógép, és alap esetben nem oda kerül a GRUB sem, senem csak az OS (root) tárolására szolgál kizárólag (remekül megvan egy root partíció logikaiként is).
-- nézd, engem is zavar, ha nem látok keletkezési dátumot. Egy emberkének szóltam már, igazat adott nekem, és javította a megjelenést. Írj az oldalgazdának mail-t, ez javaslom.

„Írásaidban már több helyen belebotlottam, hogy hol, mikor találod célszerűbbnek az elsődleges partíció használatát, ám nem fejtetted ki, hogy miért? Pedig engem nagyon érdekelne, hogy minek mentén gondolkodsz e-tekintetben (nem csak a swap-ről van szó - épp nekem is linkeltél a napokban utalást a partíciók átrendezéséhez).”
-- én DOS partíciós táblát (MBR) használok elsősorban (mostanában), ennek nincs különösebb oka. Használhatnák GPT-t is. Nincs különbség az elsődleges és a logikai partíciók működése között szerintem, mármint pl. a gyorsaság tekintetében. Egy partíciót érdemes kiterjesztettnek venni, mert abban tudsz újabb partíciókat létrehozni (a négy felett), de ez egyedi igény mindig.

„Ugyan ez szorosan nem ide illeszkedik, de ha már érintettem, kitérek rá:
Az ext4 körül vizsgálódok. Megértettem, hogy ez a legelterjedtebb naplózó rendszer. De nem értettem meg azt, ami engem a legjobban érdekel: Az Ext4, és az SSD kapcsolatát. (Újratelepítettem a Mint-emet, ahogy javasoltad, s most épp onnan írok. SSD-n vagyok, mostmár van bőven helyem. De csalódtam abban, hogy SSD-re tettem a rendszert. Úgy érzem, okosabb lett volna maradnom inkább a HDD-n ezzel is, ugyanis a Win 7-el ellentétben nem tapasztaltam valami észvesztő gyorsulást a rendszer indulásakor, találtam viszont utalást arra, hogy az SSD nem nagyon szereti az Ext4 fájlrendszert.)”
-- ez érdekes, mert mindeki jelentős gyorsulásról számol be Linux alatt is.
-- igazából nem tudom, hogy az EXT4 -et 'szereti-e' az SSD, talán a többiek válaszolnak erre, vagy érdemes minél több leírást elolvasnod a témában. Telepítheted BRTFS formázással.

„Magyar nyelven alig találok naprakész információt a Linux és az SSD kapcsolatáról. Az SSD gyártók szédületes lendülettel fejlődnek. Csak kapkodom a fejemet, hogy már megint jött mégújabb fejlesztés, de eltévedek, nem értem meg a lényeget többnyire. (Jómagam a Samsung fejlesztéseit preferálom leginkább pillanatnyilag. Jelenleg 850 PRO-n vagyok két gépen, és tervezek a harmadikba is hasonlót.) A példa kedvéért felvillantok egy hezitámat: A hardveraprón jelenleg is elérhető (ráadásul épp földim kínálja) egy Samsung 860 EVO. Áskáltam, hogy érezzem, mivel ad többet ez a 850-es sorozatnál, és számomra egyetlen aspektusa került fókuszba, éspedig a gyártó marketing agymosása azzal dicsekszik, hogy jelentős Linux támogatás az előzőhöz képest. (az új MJX vezérlő gyorsabb sebességet biztosít, a továbbfejlesztett qTRIM pedig fokozza a Linux kompatibilitást.) Számomra ez nesze semmi, fogd meg jól, mert nem tudom (kideríteni se), hogy mit is takar.”
-- ebben most nem tudok én sem segíteni részletesen. Mármint az SSD és a Linux kapcsolatával semmi gond, kiváló. A meghajtók a kernelben vannak, csak egy példa (Linus hülye lenne nem fejleszteni efelé):
https://www.zdnet.com/article/linux-3-9-kernel-release-offers-ssd-cachin...
-- másrészt a fórumtársak vélhetően gyakorlottabbak a témában. Harmadrészt a prohardver-en nézz körül, a Linux-szos topikokban.
-- A swap partíciót szerintem ne tedd az SSD-re, de lehet ez is már megoldott.

„Tulajdonképpen a Windows rendszer győzött meg arról, hogy megéri az SSD az árát, mert perceket nyerek rendszerindulásonként minden nap. Linux alatt ezt nem érzem. A Mint például remek gyorsan indult nekem akkor is, amikor még a HDD-n lakott. (Most gyorsabban, az kétségtelen. De nem jelentősen. És most itt nem a millisecundumok versenyéről szól a dal. A Win több perc boot helyett tizenennyiannyi másodperc alatt bedöccen.) Igen ám, de a Linux alapból, SSD nélkül is az én kimfortzónámon belül boot-ol. És ambivalencia jelent meg bennem: Mára egyetlen egy dolog miatt kell csak Win7-et indítanom: Etikettcímke nyomtatása, esetleg újabb szerkesztése CorelDraw X3-ból. Ha erre találnék alternatívát Linux alatt - akár azon az áron is, hogy a meglevő többtíz féle etikettcímkémet újra kell szerkesztenem, akkor gyakorlatilag teljesen ki is válthatnám a redmondiak rendszerét a Linux-al. (Illetve néhanapján tanulgatom az AutoCAD, az Autodesk Inventor használatát - erre még nem néztem alaposabban, de találtam natív alternatívát. Csak kérdés, hogy mennyire élhető? Mert a LibreOffice teljesen jó nekem pölö. Mert olvasom, szerkesztem vele a Microsoft Office dokumentumokat, és tudom küldeni innen annak is, aki majd a Microsoft Office-val nyitja meg. Vajon a CAD is ilyen jól átjárható?)”
-- ha a Linux eleve jó, az kiváló ;). Mármint, ráérsz SSD gyorsítási módokat keresni.
-- A Corel régebbi verziója használható Linux alatt. A zárt alkalmazásokat néha nem készítik el Linux alá, mármint azt hogy Linux alatt hogyan kezelj egy CorelDraw projektfájl, meg tudod keresni a neten. Nem gondolkodtam ezen még. A fejlesztés a gyártó feladata. A Linux alá készülő alkalmazások egy -megoldandó- feladatra készülnek, és nem azért, hogy meg tudják nyitni az MS Office bizonyos dolgait pl. (bár ebben nagy fejlődés van). :)
-- Az AutoCAD sem készült el Linux alá, A FreeCAD elég jó alternatíva:
https://linuxmint.hu/hir/2018/04/freecad-017-roland-2018-aprilis-06

„No, és ha már így, hogy még csak néhány hete hangolgatom a Mint-emet, máris milyen feleslegesnek (csupán helyfoglalónak) tűnik a Windows számomra. Hát még akkor, ha fent említett okaimat is sikerül megszüntetnem a dualboot rendszeremhez! Ha így alakulna, akkor meg felmerül majd bennem a kérdés: Mi a sz@rért adtam én egy talicska pénzt ezekért a drága SSD-kért, mikor a Linux anélkül is teljesen komfortos?”
-- érdemes olvasgatni, még hasznát veheted az SSD-knek.
 

#25 Okosságok és különféle ellenőrző parancsok SSD-hez.

https://logout.hu/bejegyzes/ubyegon2/linux_ssd_n_de_hogyan_egy_kezdo_tip...

#22 Hálával köszönöm!

Ha ló nincs, jó a szamár is !
(A Windows-osban azt szerettem, hogy indult a rendszerrel, és grafikus képernyőn egy pillantással minden rendszerinduláskor emlékeztetett rá, hogy az esesdéim, drága kincseim hogy vannak.)

Telepítettem, kipróbáltam. Megtudtam, hogy mindkettő SMART állapota hesmark 177, és hogy nincs szükség beavatkozásra. Előbbi info nekem nem mond semmit. Ha a TRIM-ről olvashattam volna valami állapotot, az inkább érdekelt volna.

Azt meg, hogy nó eksönsz níded, majd elhiszem a fórumtársaknak, de nem a HDSentinelnek.

(Meg kell itt jegyeznem, hogy a HDSentinel-t szeretik az esesdékupecek átverni. A következőképpen teszik: Ha a firmware-t frissítjük, a Sentinel (is) vacsi újnak fogja látni az SSD-t. Ergo, amikor találkoztok olyan SSD kupeccal a hardveraprón például, akinek jó sok eladása van, és úgy hirdet (kiváltképp egy régebbi típust), mint szenzációt, amin mindössze 30 GB írás van, esetleg ráadásként igen csábító az ára is, az valószínűleg nem más mint egy kapitális átverés. Frissített, azután gyorsan telepített vele egy rendszert, hogy mégis, nna. Mint amikor az ótókupecek visszatekerik a kilométerórát, és kínálnak így egy mindössze 140 ezer kilométert futott BMV-t, ami 12 éves, németországi vállalati futárkocsi volt a valóságban 5-10 szeres futásteljesítménnyel. Nem biztos, hogy rosszul jár az ember fia ilyen vételekkel, de nekem vonzóbb egy olyan példány, amiben van egy évnyi üzemóra, és 5-10 TB írás. Amelyik kupec ezt bele tudja tekerni, az meg is érdemli az extraprofitot.)

Jah!
És a szamárvezetőd nagyon jól jött! Eszembe nem jutott volna, hogy rejtett fájllal állok szemben - csak csodálkoztam volna, hogy a fenébe is, nem megy még nekem ez a jogosultság dolog.

Mégegyszer: Köszönöm!