Ez az oldal a közösségért készül. 
Kövess minket máshol is: 
Ha hasznosnak találod, és szeretnéd, hogy folytatódjon, támogasd a munkát 
A történeti áttekintésből jól látható, hogy az asztali, irodai szoftverek egyeduralkodója
a Windows, és a szerver szolgáltatások egyeduralkodója a Linux merőben más fejlődési
utat járt be. Más prioritásokkal, más módszerekkel, és más célokkal, más környezetben.
Tekintsük most át mélyebben ezeket a történelmi különbségeket, hogy tisztán láthassuk
a problémákat, és elindulhassunk a megoldás felé.
A szabad szoftver, vs. zárt piaci szoftver
A szabad szoftver, és a nyílt kereskedelmi szoftver működése között súlyos elvi különbsé-
gek vannak — mint az köztudott. Azonban nem szabad vakon hinni az egyikben, vagy
a másikban. Mindkettőnek létjogosultsága van, mindkettő hasznos a felhasználónak.
De mindkettő a maga módján.
A zárt kereskedelmi szoftverek kényelmet, kiszámíthatóságot, és standardokat adnak a felhasználónak.
Ezek azok a dolgok, amikért egy felhasználó fizet.
A pénzből pedig amivel fizetett, olyan programozókat fizetnek, akiknek napi munkájuk az, hogy
fejlesszék a szoftvert a felhasználó kényelmére. A programozók között kicsi a fluktuáció,
és belső szabványok szerint dolgoznak, ami a szoftver használatának módját, működési
logikáját folytonossá teszi. Ez megbízhatóságot ad. Továbbá a kereskedelmi szoftver
használatához hozzáférhető a szakszerű oktatás, vagy jól összerakott dokumentáció.
A szabad szoftvereknek máshol van az előnyük. Sok felhasználó tévesen azt gondolja,
hogy a legnagyobb előnyük az ingyenesség. De ez csak részben igaz. Kétségtelen tény,
hogy nem kell megvásárolni, de az előnyük leginkább a közösségi fejlesztésben van.
A közösségi fejlesztés miatt a szabad szoftverek gyorsabban frissülnek, új funkciók
gyorsabban jelenhetnek meg. A programozók neve adott esetben ismert, a fejlesztők
megtalálhatók. Egy adott problémára több megoldás is létezik a szabad szoftverek
között. A szabad szoftver lényege, hogy a programok forráskódja nyílt, bárki szabadon
vizsgálhatja, és saját környezetében módosíthatja, saját igényei szerint. (A publikus,
hivatalos verzióba a saját módosításunk kiadása egy másik folyamat, ami jelen cikknek
nem témája.) Mivel a szabad szoftverek között a piaci verseny mint olyan elenyésző
mértékben létezik – vannak szoftverek, melyek forráskódja nyílt, de a támogatásnak
adott esetben díja lehet. Ezért a szabad szoftverek között minden problémára sok-
sok válasz létezik, és nem egy vagy két – a piaci verseny győztese(i) által dominált
– technológiai irány, esetleg konkrét szoftver nyújt megoldást mint a kereskedelmi
szoftverek körében. Ez természetesen magában hordozza a silány minőségű, esetleg
már régen nem támogatott szoftverek létezését is, a profi jól kidolgozott és dokuentált
szoftverek mellett, és ezt a felhasználónak kell szűrnie. Tehát verseny a szabad szoftverek
között is van, de az nem annyira pénzről, inkább elismerésről, kihívásról szól, és főleg
technikai verseny. Ezek rengeteg előnyt jelenthetnek a felhasználónak is, bár más
szemlélettel kell a szoftverekre tekintenie mint egy kereskedelmi környezetben.
Az asztali, irodai szoftverek, és az aduász: a játékok
Már korábban említettük, hogy az asztali operációs rendszerek, és szoftverek között a
Microsoft Windows rendszere szinte egyeduralkodó, kijelentve azt is, hogy arra született.
Ennek okait is vizsgáltuk, többek között az oktatásba történő mesterséges beépítése, és
a hardvergyártókkal kötött megegyezések is indokolták elterjedését. Elvitathatatlan,
hogy az irodai alkalmazásaik jól működnek, jó használhatóak, jól dokumentáltak. De
ezek az irodai szoftverek saját termékek, nyilván könnyebb házon belül zárt szoftvert
írni a saját zárt operációs rendszerünkre.
De mi a helyzet a további szoftverekkel? Amik konkrét munkaeszközök egy gra-
fikusnak, egy marketingesnek, vagy egy mérnöknek? Ezek azok a szoftverek, melyek
kimondottan a Windows-ra készültek, és zártak is. Működésük kiforrott, kényelmes,
gyors, megbízható. Integráltan nyújtanak valós megoldást valós problémákra. Egy-egy
ilyen garfikai, vagy 2D/3D tervező program a szabad szoftveres környezetben szinte
megismételhetetlen. Joggal merül fel az alábbi két kérdés:
- Miért megismételhetetlen? Főként azért, mert nyílt forráskódú környezetben
jellemzően nonprofit fejlesztés történik. Ez azt jelenti, hogy a programozó vagy
hobbiból, vagy a saját egyik problémájának megoldására írja a szoftvert. A
támogatása az eredeti fejlesztő részéről hosszútávon megjósolhatatlan, és addig is a
további fejlesztés leginkább szabadidős tevékenységként történik. Így bármennyire
jó, vagy épp megfelelő egy probléma megoldására az adott szabad szoftver, a
versenyt a kereskedelmi változattal nem tudja felvenni olyan felhasználók piacán,
akik ezen szoftverekkel végzik a mindennapi munkájukat, annak fejlesztése, illetve
megbízható támogatása nekik látfontosságú. - A kereskedelmi szoftver gyártója miért nem írja meg Linuxra is? Ennek
két oka is van. Egyrészt a GNU licensz miatt azzal ki kellene nyitnia a forrás-
kódot. Másrész, és ez a fontosabb, azért mert a szabad szoftverek rendkívül
heterogén környezetet biztosítanak. A szabad környezet – azaz bárki bármit
bármennyit fejleszthet – jellegéből adódóan sok-sok disztribució jelent már meg,
és azok leszármazottai. Mind különböző asztali környezetekkel, és ablakkezelő
alrendszerekel. Márpedig egy ilyen szoftver sok ponton kapcsolódik az operációs
rendszer, és az asztali környezet úgynevezett libjeihez. A Linuxoknak pedig
jellegükből adódóan ezek a libjeik heterogének, a frissítésükről
nem mindig van kapcsolódó szoftvergyártókkal egyeztetés. Ha a szoftvergyártó
választ is egy disztribúciót egy környezettel, nem garantálja neki senki, hogy a
környezet a következő frissítéskor nem változik meg gyökeresen az ő programjára
nézve.
Ezek a dolgok önmagukban is nehezítik, hogy a Linux Desktop Évét láthassuk, de még
vissza van a legnagyobb gravitációs erő ami a felhasználókat a Windows rendszerekhez
köti: a játékok. A számítógépen (valamilyen módon rendszeresen) játszók a közel 1,5
milliárd Windows felhasználó majdnem 60%-át teszik ki. Ez már nagyjából 1 milliárd
felasználó. Köztük van az úgynevezett "hardcore gamer", aki a számítógépet elsősorban
nagyteljesítményű szórakoztató központnak tekinti. Ez számszakilag a 2024-2025 -ös
adatok szerint közel 300 millió felhasználót jelent. Ők azok, akiknek a Windows nem
egy lehetséges választás, hanem az egyetlen létező lehetőség. Miért is van ez így?
- A DirectX-monopólium: A Microsoft saját multimédiás keretrendszere, a
DirectX olyan technológiai szabvánnyá vált, melyre a játékfejlesztők évtizedek
óta optimalizálják termékeiket. Mivel ezek a szoftverek maguk is zártak, de a
Microsoft saját termékeiként könnyen illeszthetőek a Microsoft Windows-jának
zárt rendszerébe, így natívan csak Windows alatt futnak. A Linux világának ezt
lefordítani, vagy lemásolni a saját környezetébe hatamalmas erőforrást emészt
fel (mint például a Wine, vagy a Proton), melyek hatékonysága és stabilitása a
natívan operációs rendszerebe illesztett DirectX-hez képes legalább kérdéses. - A hardver-szimbiózis: a PC hardver gyártók elsődleges platformja a Windows,
illesztőprogramjaikat oda készítik, optimalizálják. A gyartó maga Linux alá késve,
vagy egyáltalán nem készít drivereket, főleg mert mert nem látható a Linux
driver gyártása mögött a közvetlen pézügyi haszon. Ezért egy videokártya, mely
Windows alatt csúcsminőségű, és hatékony, lehet hogy Linux alatt döcögős és
instabil lesz. Az a legritkább eset, hogy egy hardver amit Windows környezetre
készítettek, illesztőprogramait Windowsra írták, ugyanazzal a hatékonysággal és
megbízhatósággal működjön Linux alatt. (A szerző jelen pillanatban nem is tud
példát) - Anti-cheat: A gémereknél korábban jellemző volt, hogy különböző kódokat
beírva extra előnyhöz jutott a játékban a karakterük az ellenfelekkel szemben. A
mai on-line játékok terén ezt a lehetőséget a játékélmény megtartása miatt ki kell
zárni. Ezt a játék gyártók meg is teszik, amihez szükséges, hogy a programok
egyes funkciói adott esetben közvetlenül az operációs rendszerbe épüljenek, illetve
a csalások akadályozásának módja és feltételrendszere titkos legyen. Ez utóbbi a nyílt
forráskódú Linux környezetben elvi képtelenség. Egy programozó vénával megáldott
gémer hamar visszafejtené a forráskódból a cheat lehetőségeket, és annak on-
line térből való kizárásának módját. Így annak megkerülése hamar köztudott
információként keringene gémer körökben. - A szociális hatás: Ha egy olyan felhasználó, aki elsősorban on-line játékra
használja PC-jét Linuxra váltana, akkor nem csak a játékot kellene lecserélni,
amihez kötödik, hanem a közösséget is, akikkel játszik, akikkel barátsgokat kötött
a játék biztosította on-line térben.
Szerver szolgáltatások, szoftverek
Míg a Linux számára az asztali környezet egy side effect, mely próbál magának helyet
találni PC-k világában (mérsékelt sikerrel), addig szerver oldalon a helyzet fordított.
A Linux abszolút egyeduralkodó. A Windows szerverek leginkább a Windows PC-k
kiszolgálására jöttek létre amolyan piaci és technológiai kényszerűségből. Hasonlóan egy
mellékága a Windowsnak, mint ahogy a Linuxnak az asztali környezet. Az eddigiekben
láttuk, hogy technológiailag és történelmileg miért alakult így. Az előző szakaszban
pedig láttuk, hogy miért nem várható hogy a Windows egyeduralma asztali környezetben
meggyengüljön. Most nézzük meg, hogy miért nem várható, hogy a Linux szerver oldali
dominanciája megváltozzon.
- A transzparencia a biztonság záloga: Az egyik legfontosabb dolog, ami a
Linux rendszerek helyét biztosítja a szerverszobában, az pont a nyílt forráskód, és
az abból eredő átlátható működés.
Ez egyrészt csökkenti a kártékony szoftverek megjelenési esélyét, és esetleges
hatékonyságát. Ugyanis az egyes szoftverek kódját nem egy zárt, kis létszámú
csoport fejleszti és ellenőrzi egyszerre, hanem egy teljes közösség. Így a biztonsági
rések, vagy egy-egy kód kártékony volta előbb kiderül, és javításra kerül mint
ahogy azt felhasználhatná valaki egy végfelhasználónál.
Másrészt azért is ad biztonságot, mert ha valamilyen hiba lép fel egy szolgáltatással,
vagy egy szoftverrel, akkor az üzemeltető nem csak egy ticket ID-vel várakozhat a
support válaszára, hanem aktívan beavatkozhat a működésbe. Extrém esetben
javíthatja a saját példányában a hibás kódrészletet.
Harmadrészt pedig a legtöbb rendszermérnök, illetve üzemeltető sosem egyezne
bele abba, hogy a rábízott sok TB-nyi érzékeny adatot egy olyan rendszerrel
kezelje, melynek működési elveit nem ismeri, kommunikációját ellenőrizni nem
tudja, az adatokkal végzett tevéknységet nem látja. - Egyszerűen a piszkos anyagiak: Ha figyelembe veszünk egy olyan nagyvállalati
környezetet, mely kifelé is szolgáltat, tehát nem csak a belső alkalmazottak
kiszolgálása a cél, akkor egy szerver licenc díjai IIS-el, MSSQL-el stb.-vel együtt
meghaladhatja a 10.000.000Ft-ot (2025!). Miközben a szerver ára 3-5 millió forint.
És ilyen szerver egy nagyvállalatnak több tucat biztosan, de akár több száz is
kellhet. Egyszerű a vezetői döntés: néhány jobb rendszermérnök (tisztességes) bére
kevesebbe is kerül, és hatékonyabb is mint a zárt rendszerek működtetése. - A szabványok ereje: A linux rendszerek működésük során gyakorlatilag maguk
alkották meg azokat a szabványokat, és működési elveket amiket amikkel az
Internet jelenleg is működik. Mint például a DNS, vagy a DHCP. Ezeket
a szolgáltatásokat gyakorlatilag mindenhol az Interneten Linux szereverk látják
el. A Microsoft (bölcsen) az Internetnek ebből a területéből, a gépházból ki is
szeretett volna maradni. Jelenleg mint kliens használja az Internet legalapvetőbb
szolgáltatásait.
Látható tehát, hogy a Linux rendszereknek a szerverszoba a "természetes élőhelyük".
Ez már csak abból is egyértelmű, hogy az asztali PC-ken használt Linuxok pontosan
azok a Linuxok amik a szervereken futnak, csak ki vannak egészítve a DE-vel (asztali környezet) mint
szolgáltatással. Ami a Linux rendszer számára egy szolgáltatás a sok közül. Pontosan
olyan szolgáltatás mint a levelezés, vagy a web. Vegyük hát észre, hogy nem szükséges
elhitetni az új Linux felhasználóval, hogy a Linux asztali operációs rendszer, vagy hogy
létezik belőle asztali verzió, mert nem így van. A Linux egy szerver operációs rendszer,
ami képes grafikus asztal szolgáltatást is futtatni. Az új felhasználónak eszerint kellene
az új operációs rendszerre tekinteni, és nem azon tévhit szerint, hogy egy asztali PC-re
készült operációs rendszerrel dolgozik.
De a szerver oldal, és az alkalmazás oldal időközben egy légtérbe került...
Folytatása következik: Két dudás egy csárdában: felhőszolgáltatások
Hozzászólások
Kik és mivel?
Beküldte balacy -
Értékelés:
Picit provokatív leszek :)
Windows árvák - ezek kik valójában ténylegesen? A valójában a "tényleges" a kérdés. Magát a fogalmat ismerem, nem a meghatározása a kérdés. Hanem hol is vannak valójában? Nagyjából sehol. A Linux asztali részesedése 3-4%. Ha a maximumot, az ideális esetet vesszük ezek az emberek jöttek át a Windowsról Linuxra. Tudom, hogy most túlbecsültem a dolgokat, de fő az optimizmus. Ez azt jelenti, hogy alig van ténylegesen Windows árva. Olyan van és a környezetemben is sok, aki habzó szájjal vagy fékezett habzással szidja a Windowst, mert olyan @@@f!@, és amúgy egy rakás... De nem vált, hanem fejleszti a gépet, vagy újratelepíti, vagy egyéb dolgot csinál, de nem váltást. Az ilyen nem "árva", nem a Windows hagyta ott, vagy tette lehetetlenné a Windows használatát, hanem csak simán elégedetlen felhasználó. Aki bármibe is kerül neki, a Windows mellett marad. Ezt a MS is tudja, mert ha tömeges elvándorlás lenne, ami neki fájna, akkor másképp áll a dolgokhoz. Mindig van elvándorló, de kevés és azok közül sokan visszatérnek a következő pofonért a Windowshoz. Ha szabad így fogalmazni: igény lenne rá, de kereslet nincs.
Mi az a Linux Desktop Éve? A Windows felhasználónak nem lesz tömegesen vonzó, hogy van desktop környezet. Ez nem extra, hanem elvárás. Ez neki nem vonzó. A fenti írásban tárgyalt problémák fennállnak: sem a hardver sem a szoftvert támogatása nem jó egy windowsosnak amit a Linux nyújt. Vacak alsó kategóriás Redragon billentyűt és egeret, ami programozható nem támogat a Linux. Szoftver téren a videóvágók közül profi egy van, ami megy a Davinci. Megy... sem az import sem az export lehetőségek nem olyanok, mint... A felhasználót nem fogja érdekelni, hogy mi miatt, vagy miért, és ki mit hogyan magyaráz neki - ha a hardver nincs támogatva és a szoftver sem megy amit kedvel, és nincs kiváltó megoldás, akkor fénysebességgel megy vissza a Windowsra. Nem akar a többség "érteni" beállításhoz, nem akar vele "vacakolni", hanem használni akarja.
kis cáfolat
Beküldte T.István -
Értékelés:
Elvitathatatlan,
hogy az irodai alkalmazásaik jól működnek, jó használhatóak, jól dokumentáltak.
Lehetséges (bár kétlem) a múltban igaz volt de már core procik óta egyre gázabb, az tény. Most konkrétan azzal szívok, hogy az Excel szerint az "Ex" az numerikus adat. Itt vakarom a fejem, nem tudom hogy oldjam ezt fel.
kis cáfolat
Beküldte kami911 -
Értékelés:
Aposztrofot elé!
Kik és mivel?
Beküldte darabosp -
Értékelés:
Kicsit spoilerezek a továbbiakból...
Csak hogy egyről beszéljünk: a Microsoft 2025 októberében megszűntette a Win10 támogatását, tehát biztonsági és egyéb frissítéseknek vége. Ugyanazzal a lendülettel a Win11 hardverkövetelményeit úgy határozta meg, hogy az i7-es, ma is erőgépnek számító "igáslovakat" az MS egy tollvonással elavulttá tette. Pedig erejük felől elbírnák. Aki Win11-re szeretne frissíteni, és i7-es procija van, annak egy tökéletesen használható, erős számítógépet kell a kukába dobnia, és nagynagy pénzért vennie egy újat ami az MS-nek is megfelel.
Ugyanakkor azt is jelzi a felhasználói felé, hogy nem dönthetik el maguk hogy milyen PC-vel szeretnének dolgozni. Paranoiásabbak szerint innen már csak egy kis lépés márkához kötni a frissítést...
Ezeket a felhasználókat hagyta magára az MS, ők a Windows-árvák. Ezeknek a felhasználóknak egy része gondolkodik a Linux átálláson, és a Linux közösség egy része őket várja, hogy támogassák az átállást. Szóval a Windows-árvák nem egyszerűen azok, akik szerint rossz a Windows, hanem egy jól meghatározható, sértett réteg.
Tévedés. Ezek mindig is linuxosok voltak. Vagy mert ezt szeretik, vagy mert Ubuntut kaptak gyárilag a laptopra, és böngészni megfelelt. A Windows-árvák megjelenésétől szabad szemmel látható mértékben nem növekedett az a szám. Ennek okait taglalom ebben a blogsorozatban, csak kicsit átfogóbban mint egy facebook komment. :) Hátha a nagykép megvilágítása érdekel valakit...
Természetesen tartalmilag lehet vele vitatkozni, én nyitott vagyok, és örülök is neki. Még az is lehet, hogy egy-egy jó érv, vagy alátámasztott tény hatására változtatok rajta. ;)
A linux desktop éve egy technológiai és szociológiai fordulópont, amikor a szoftver és hardvergyártók már nem csak elhanyagolható rétegként tekintenek a Linux felhasználókra, hanem jelentőséggel bíró célcsoportként. Továbbá amikor a Windows-ról Linuxra átállás már nem igényel technikai ismeretet, csak felhasználói nyitottságot.
Mindebből megvan annyi, hogy technológiai IT ismeret nem kellene az átálláshoz. Hiányzik a HW/SW szállítók szándéka, és a felhasználók nyitottsága. De erről is később, részletesebben.
Az ördög ügyvédje
Beküldte balacy -
Értékelés:
"Ezeknek a felhasználóknak egy része gondolkodik a Linux átálláson, és a Linux közösség egy része őket várja, hogy támogassák az átállást. Szóval a Windows-árvák nem egyszerűen azok, akik szerint rossz a Windows, hanem egy jól meghatározható, sértett réteg."
A fogalmat értem, és hallottam a Win10-esek sikoltását, hogy újra, n+1. alkalommal is kihalunk, mert a karvalytőkések és a gonosz MS... Ez közel egy éve volt. Így mikor lesz a pár százalékból, asztali és magán felhasználók közt kétszámjegyű? Tippeljünk! Várni jó, mert az fokozza az elérés élvezetét, de itt kb. soha nem lesz meg az egymásra találás. Nem kell komolyabb internet kapcsolatot és nagyobb letöltési sebességet venni a tárhelyeknek, hogy kielégítsék az igényeket.
"A Windows-árvák megjelenésétől szabad szemmel látható mértékben nem növekedett az a szám." Tudom :) A nagy desktop éve és a miért nem jön el témát én is körbejártam :) Nem fog eljönni, mert...
"A linux desktop éve egy technológiai és szociológiai fordulópont,..." szintén a fenti várakozásba tartozik, és soha nem lesz egy kb. 3%-os lefedettségű résznek olyan támogatottsága, ami összevethető a nagyobb résszel. Amióta Linuxot használok, azóta pontosan ugyanazt látom: ha valami nem megy, akkor vegyél olyant, amivel megy, ha nincs normális támogatás, akkor örülj, hogy ennyi is van, ha pedig azt mondja az ember, hogy valami program nem megy, úgy mint windowson, akkor használj mást (kicsit vicces gyerekek, amikor a kdenlive-t ajánlgatták egy komoly stúdiónak, amikor át akart állni linuxra... davinci helyett :) ) ha meg már nincs érv, akkor a gyártó dolga, hogy támogassa a Linuxot is...
Szóval nem egyszerű a dolog, és nekem erős a gyanúm, hogy nem is fog változni. Beszélgetek muszka ismerösőkkel, náluk azért volt kis pánik, amikor az MS is szankciónálni akarta a Föderációt. Azaz a MS majdnem kiesett a játékból, de ott sem az volt a fő csapás, hogy majd lesz Linux, hanem majd megoldjuk Doki okosban...
És mindezt úgy írom, hogy Linux fanatikus vagyok, és csakis Linuxot használok... Mit láthat egy Windows árva, aki kipróbálja és a Redragon billentyűjéhez keres beállító programot... :)
Az ördög ügyvédje
Beküldte darabosp -
Értékelés:
Ugyanarról beszélünk. A problémákban egyetértünk. Csak én hosszabban, átfogóan, több szempontból és érzelmi felhang nélkül írom le kb ugyanezt. De a végén meglesz benne az a gondolás is, hogy mi a jobb irány.Lehet meg fogsz lepődni. ;) Várj türelemmel, és meglátod. :)
kis cáfolat
Beküldte T.István -
Értékelés:
isnumeric (left(cells(X,y).value,2)) true értéket ad, a cella tartalma Ex-el kezdödő szöveg, és pont arról lenne szó, hogy számmal kezdődő szöveget kellene kiválogatni. Namost, ahhoz, hogy aposztrófot tegyék elé, ahhoz tudni kell, hogy szöveg-e, de ha tudom előre, hogy az, akkor még minek az egész.
Plusz adalék, üres változó, üres cella hosszának vizsgálata bármilyen érték lehet, tehát if len(változó)=2 is igaz, meg if len(változó)=15 egyaránt igaz, ugyanarra az üres változóra.
Csak az állítja, hogy a Microsoft Office jól működk, aki nem dolgozik vele. Bugos az rendesen (pl. Fókuszvesztés már elég régi dolog - több Excel tábla nyitva, és ami előtérben van, abban csinálsz amit, de az a háttérben levő Excel táblában lesz végrehajtva)
+ Ez nem Office, inkáb Windows, két tök azonos gépen (csak a gyári számuk tér el), azonos image-ből telepítve, tehát tényleg minden azonos, és teljesen másképp működik az Excel ugyanazzal a hálózaton levő fájlon dolgozva. Na ezt debugolni, nincs semmilyen eszköz.