Jelen bejegyzésnek nem célja, hogy informatika történeti mű legyen. De a később kifejtett
problémák, és lehetséges megoldási irányok megértéséhez elkerülhetetlen, hogy az olvasó
tisztában legyen azzal, hogy mire is épülnek, honnan származnak az ellentétek. És
a dolgok oka nem egyszerűen csak egy-egy embernek egy-egy jó vagy rossz döntése,
hanem történelmileg úgy alakult...

Grafikus felületek a számítógépen

A számítógépek kezelésében a grafikus felület fontosságát elsőként a Stanford kutatóin-
tézet ismerte fel, és találta fel a 70-es években. Ezt fejlesztette tovább, és terjesztette ki
a Xerox, mely először alkalmazott egeret, ikonokat, ablakokat, és menüket. Elsősorban
kutatási célokra használták ezeket a gépeket egyetemeken. A piaci szereplés sosem
volt cél, mindössze kb. 2000 db készült belőle. A jelentősége azonban annál nagyobb,
ugyanis letette a GUI (Graphical User Interface) elvi alapjait, melyek a mai napig
meghatározzák a grafikus felhaszálói felületek kinézetét, működését.

Ebben látta meg a piaci lehetőséget az akkor már Steve Jobs vezette Macintosh.
1984-ben piacra dobta az első grafikus felülettel rendelkező személyi számítógépét. A
Macintosh gépek önálló hardverrel rendelkeznek, műszaki felépítésük, és szoftverkör-
nyezetük rendkívül zárt. Célcsoportja szűk, elsősoran a fizetőképes, magas igényű
felhasználókat célozza. Mivel így a cikk témájában a Macitosh a minimálisnál is kisebb
mértékben érintett, ezért a Macintosh vonalat ezen cikk további részeiben elhanyagoljuk.

Egy évvel később, 1985-ben a Bill Gates által vezetett Microsoft piacra dobja a
Windows 1.0-t, mely még csak egy DOS-ra épülő grafikus program. 10 évvel később
1995-ben a Windows áttörést ér el, mert a Windows ’95 már önállóoperációs rendszerként
a DOS-tól függetlenül működik.

Ott tartunk tehát, hogy a 80-as évek közepére elértünk oda, hogy a számítógép már
nem csak a "kockák" számára használható, nem csak egy szűk, és zárt csoport titkos
játszótere. Hanem mindenki számára kezelhető, programozói tudás nélkül elsajátítható
a használata, intuitív, szerethető. Sőt már piaci verseny is van.

Bár a Linux nagy múltra tekint vissza, hiszen a UNICS már ’69-ben működött, amit
1973-ban fordítottak C nyelvre amivel hordozhatóvá vált. Ettől kezdve Unix. Ez a
Unix is egy zárt kereskedelmi operációs rendszer, csakúgy mint a Macintosh, vagy a
Windows. Azzal a különbséggel, hogy csak parancssoros kezelőfelülettel rendelkezik.
Tehát a Unixban a GUI csírái sincsenek meg akkor, amikor a Windows és a Macintosh
már osztja fel a piacot a grafikus felhasználói felülettel, potenciális vásárlók milliói
között. Addig jut a Unix 1984-re, hogy Richard Stallman kihirdeti a GNU kiáltványt,
mellyel a Unix alapú rendszereket szabad szoftverként írja újra, és licenszben rögzíti,
hogy az ott, és oda készült szoftvereknek szabadnak kell lenniük. A Linux neve pedig
még fel sem merült.

A Linux 1991-ben jelenik meg, amikor Linus Torvalds a Helsinki Egyetemen megírja
az első kernelét, és publikussá teszi. Ezt a kernelt építik be a Unix rendszerbe. Így
jön létre a GNU Unix/Linux. Ebben a rendszerben, egy szabad operációs rendszeren,
szabad szoftverek között 1996-ban jelenik meg az első tényleges GUI Linux alatt.

(Megjegyzés: Ablakkezelők korábban is voltak, de azok nem kezeltek menüket, tálcát, "csak" X-window-manager
-ként, kliens szerver alapon működtek, illetve működnek ma is, például a WindowMaker.)

Az operációs rendszerek fejlődési irányai

Bár jól látható, hogy a Linux évtizedes hátránnyal indult a grafikus felhasznáói felület
"piacán", (ahová 2010 előtt be sem akart törni), van több elvi különbség a GUI-ra épülő
piaci szoftverek, és a szogáltatásra épülő közösségi szoftverek között.

• A Unix már a 70-es években többfelhasználós, többfeladatos, hálózati
  operációs rendszer volt, míg ez a képessége a Windowsnak csak 2000-ben jelent
  meg (a hálózatot már ’95-ben kezelte ugyan, de még egy felhasználóval). Tehát,
  mire a Windows eljutott a hálózatig, addigra a hálózatot már a Linux szolgáltatta
  neki.
• A Windows - nyereségorientált piaci cégként érthető módon - a felhasználó kényel-
  mét, az intuitív működést, és az alacsony "belépési küszöb"-öt tette a prioritási
  sora élére. Mindenáron! Így súlyos kompromisszumokat kötött a stabilitás, illetve
  az adatbiztonság terén. A "fagyás" a mindennapok természetes része, az ezzel járó
  adatvesztést mint kellemetlenséget, a felhasználók megszokták. Ezzel szemben a
  Unix alapú rendszerek számára a stabilitás, és a biztonság voltak az elsődleges
  szempontok. A kényelmi megoldások a fejlesztők és üzemeltetők hatékonyságának
  növelése miatt jelentek meg organikus módon, nem pedig célfeladtként. Ennek
  megfelelően nem is volt alapvető céljuk az "általános felhasználó" maradéktalan
  kiszolgálása.
• A Windows rendszernek elemi része a grafikus felület, anélkül nem is tud létezni. A
  Windows felhasználó számára a terminál alapú kezelés elképzelhetetlen. Ugyanak-
  kor a Linux rendszereken (kivétel nélkül) a grafikus felhasználói felület, azaz DE
  csak egy szolgáltatás a sok szolgáltatás mellett. Kikapcsolható bekapcsolható,
  cserélhető, módosítható.
• A Windows rendelkezik egy központi vezetéssel, világos piaci célokkal, és ehhez
  meghatározott feladatokkal és módszerekkel. A Unix alapú rendszereknek azok
  szabad, és közösségi jellege miatt ilyen irányítása sosem volt. Így egy egységes, irá-
  nyított rendszert kell összehasonlítanunk több önszerveződő, széttagolt rendszerek
  csoportjával, amiknek csak az alapjai azonosak.
• A Windows a személyi számítógépekre született, céljai onnan indultak, és oda is ve-
  zetnek elsősorban. A Unix rendszerek hálózati szerverekre születtek, szolgáltatnak,
  céljuk az üzembiztosság, biztonság, és állandó elérhetőség. A PC irány amolyan
  mellékágként működött azért, hogy az üzemeltetőknek és programozóknak helyet
  adjon a szerverek szolgáltatásainak hatékony működtetéséhez.

Ezek a különbségek az operációs rendszerek fejlődésében ma is érezhetőek.

A piaci és technológiai térhódítások

Láttuk eddig, hogy milyen módon fejlődtek az GUI rendszerek, majd annál mélyebbre
tekintve láttuk az őket futtató operációs rendszerek fejlődési irányát. Elérkeztünk ahhoz
a ponthoz, hogy megvizsgáljuk hogyan terjedt el a Windows az asztali gépek piacán, és
a Linux a szerverek világában.

A Windows térhódítása az asztali gépeken

Bár a Windows 3.x is szép sikert aratott, de ekkoriban a Macintos nagy előnyre tett
szert. Az áttörést 1995-ben hozta a Windows95, mely már a DOS-tól függetlenül
működött, hálózati funkciókkal rendelkezett. Megjelent a tálca, a start menü, és az
asztalra helyezhető ikonok. Később az Internet Explorer is opcionálisan választható volt.
1995 után, az internet robbanásával a Windows használat is robbanás szerűen terjedt
el. Majd a 2000-as évek legelején a Microsoft tett egy etikailag legalább vitatható,
de zseniális lépést: kormányokkal szerződött le, hogy nyomott áron, vagy akár ingyen
biztosítja a Windows és office licenszeket az iskoláknak, és az oktatásban dolgozóknak.
Ezzel egyrészt jó színben tűntette fel magát, mint adakozó nagy céget, ugyanakkor
örökre beégette a fiatalok gondolkodásába, hogy az informatika egyenlő a Windows-al.
A befektetés lényege az volt, hogy olcsón adja az államnak a termékét, aminek díját
az állam fizeti, és ugyanez az állam az oktatáson keresztül egy tollvonással szünteti
meg a piaci versenyt az asztali operációs rendszerek között, biztosítva a Microsoft
monopóliumát. Magyarországon az első ilyen szerződést 2002-ben írta alá az akkori
Oktatási Minisztérium és a Microsoft. Ez volt a "Tiszta Szoftver Program". Ezzel a
szerződéssel dőlt el, hogy a (többek között) magyarországi irodai operációs rendszer
és szoftvercsomag évtizedekig Microsoft termék lesz. Mert aki az iskolában Microsoft
rendszeren tanulja meg a számítástechnikát, az később a munkahelyén is az Offie
programcsomaghoz fog ragaszkodni, és nem keres szabad szoftveres megoldásokat.
(Itt azért meg kell jegyezni, hogy 2020-ra eljutott oda az oktatás Európában, hogy az
oktatásban említik a szabad szoftvereket irodai feladatokra, tárgyalják is tankönyvek
egyes funciók szabad szoftverrel történő megoldását, de még mindig előnyben részesítik
a Microsoft termékeit. Érettségi vizsgát digitális kultúra tantárgyból szabad szoftveres
környezetben megvalósítani még ma is legalább kihívás.) A Microsoft térhódítását a
szabad szoftverekkel szemben az is elősegítette, hogy a cégvezetőknek szükségük volt
arra, hogy a használt eszközeiknek egy felelős cége, arca legyen. Probléma esetén
legyen kit felhívni (például a support center), illetve vállaljon felelősséget egy esetleges
szoftverhibából adódó adatvesztésért.Ezzel szemben a szabad szoftverek nyiltan
közlik, hogy működésükért senki nem felel, mindenkinek magának kell megoldani a
használatából adódó problémákat. Azóta persze tudjuk, hogy a Microsoft support-jának
tanácsival nem fogjuk megoldani a problémát, a felelősségüket pedig a többszáz oldalas
EULA redukálja 0-ra. Mindezek mellett látható, és érezhető, hogy erre született.

A Microsoftnak is vannak természetesen szerver oldali termékei, mint a WindowsNT,
illetve Windows200X szerverek, de ezek főként LAN-on működnek, belső hálózati szol-
gáltatásokat vezérelnek, mint a Windows AD, és a belső file megosztás. A Microsoft
szerver oldali hátrányát jól mutatja, hogy ha mégis webes szolgáltatást valósítanak
meg Windows szerveren, akkor gyakran a saját IIS webkiszolgálójuk helyett a Win-
dows rendszergazda is inkább az Apache Windows-ra portolt verzióját telepíti. Bár
ennek az oka általában nem az, hogy az IIS ne lenne alkalmas webkiszolgáló, inkább
célfeladatok jellegéhez gyakran jobban illeszkedik a nyílt forráskód világából származó
Apache, vagy Nginx. Látható, hogy ha kell, a Windows szerver környezetben is tud
működni. Összességében nyilvánvaló, és szükséges kimondani, és belátni, hogy nem
erre született!

A Linux térhódítása a szervereken

Míg a Microsoft az oktatásban betonozta be mesterségesen önnön jövőjét, az alatt a
Linux technológiailag, organikusan a szerverek megkerülhetetlen szereplőjévé vált. A
nyolcvanas évek közepétől a hálózatokon a Unix rendszerek szolgáltatták a DNS-t,
az elektronikus levelezést, és sok minden mást is. Nem sokkal az internet robbanás, a
web1.0 (1995) után, a web2.0-val (2001-2010) megjelent a LAMP. A betűszó jelentése:
Linux Apache MySQL PHP. Azaz a Linux operációs rendszer, az Apache webszerver, a
Mysql adatbázis kezelő rendszer, és a PHP programozási nyelv a weboldalak fejlesz-
téséhez. Ez a négy szoftver vált szinte egyeduralkodóvá a szerverek világában, mert
nem csak ingyen elérhető volt, de skálázható és stabil is. Az ingyenességet némileg
azért árnyalja, hogy a működtetéséhez és a dinamikus weboldal fejlesztéséhez kellett
legalább egy, de inkább több jól képzett és jól fizetett szakember. 2010 után megjelentek
a CMS-ek, vagyis Content Management System-ek, amik admin felületet biztosítottak
a weboldalak elkészítéséhez. Így már a weboldal fejlesztési része is lényegesen egyszerű-
södött. Ekkor már a web fejlesztők is egyre többen fejlesztettek nem csak Linux-ra, de
Linuxon. Mindezek mellett látható, és érezhető, hogy erre született.

A Linux rendszerek rendelkeznek asztali környezettel, gyakorlatilag minden diszt-
ribució. De ezek elterjedtsége csekély mértékű, főleg a felhasználók által megszokott,
jól bevált Windowsra írt alkalmazások miatt. A Linux asztali környezetben érezhető
hátrányát jól mutatja a wine nevű csomag létezése, mely Windows környezetet emulál
windowsos programoknak. Használata nem zökkenőmentes, és nem is triviális, de leg-
többször – több-kevesebb sikerrel – működik. Leginkább felsőoktatási intézményekben
használják tartósan, főleg a hallgatók IT termeiben, illetve informatika valamely ágát
hallgatók körében konkrétan tanítják. Több nagyobb vállalat, illetve egyes országok
hivatalai komoly hírverés mellett hirdették ki, hogy szabad szoftverekre állnak át teljes
intézményi szinten. (Főleg marketing okokból.) Ezek szép kísérletek, de jellemzően
szép csendben elhaltak a kezdeti nagy lendület után nem sokkal. Főként a felhasználói
ellenállás, és/vagy a tehnikai átállás átgondolotlansága okán. Esetleg azért mert a
vezetői akarat csak a médiában megjelenő marketing értékű hírig tartott. Összességében
nyilvánvaló, és szükséges kimondani, és belátni, hogy nem erre született!

Folytatása következhet. Igény esetén... Így:
- kibékíthetetlen ellentétek: szoftverek vs. szolgáltatások, piaci alapok vs közösségi alapok
- két dudás egy csárdában: felhőszolgáltatások
- pénz, és a szabad szoftver: dollár milliárdok a Linux(ok)ban
- az új Linux Felhasználó
- Lehetséges megoldás
- Jövőkép
- Konklúzió